Rész,  Fejezet

 1   2,  2 |          leányok siettek csoportostól haza. Valamelyik énekelni kezdett
 2   2,  4 |          ebédelt.~Iván ámolyogva tért haza. Először életében jutott
 3   2,  7 |           mint a többi. Gyalog jövünk haza, teringettét! „Szekéren
 4   2,  13|               Iván szárazan –, holnap haza kell utaznom.~– De abból
 5   2,  15|              látta, s csak akkor ment haza, mikor az egész társaság
 6   2,  17|             főuraknak kötelességeik a haza iránt, amiket nem teljesítenek,
 7   2,  17|             arra bírni, hogy ő jöjjön haza Bécsbe, s ne a herceget
 8   2,  19|        természetesen az orvosát vitte haza; két orvos dolgozott Salistán,
 9   2,  19|           venni jöttem. Holnap utazom haza.~A gróf fél szemöldökkel
10   2,  19|             felnyergelni, s lovagolok haza.~(Akik Don Quijotét forgatták,
11   2,  19|               kezét.~– Menjen! Menjen haza! Menjen a föld alá! A bányába.
12   2,  19|             ennyiből áll:~„Nem megyek haza. Adieu!”~      ~… Másnap
13   2,  21|               a rák a lábát, s szalad haza, és hálát ad az Istennek,
14   2,  22| zongoramestert, mikor csendesen menne haza az utcán, egy messze elpattant
15   2,  24|             neki:~– Mikor megyünk már haza?~– Meguntad magadat, Péter?~–
16   2,  27|           vasutat ő hozta szűrujjában haza.~A magyar klérus keletkező
17   2,  37|          lakóházába. Magától világért haza nem talált volna soha. Az
18   2,  39|            arra a szóra, hogy „Hívnak haza!” „Vajon megvan-e még a
19   2,  40|           veled megyek.~– Akkor eredj haza, s végy búcsút családodtól,
20   2,  40|           kijutott a tárnából, futott haza. Összeveté távméréseit,
21   2,  42|              tanácsnak. Pálom! Vezesd haza ezeket az urakat! Én itt
22   2,  43|           porban járó ember, aki megy haza az ünnepi mulatságból gyalog,