Rész,  Fejezet

 1   2,  2 |    emlékébe:~„Mikor fésültelek, ~Ugye nem téptelek? ~Mikor mosdattalak ~
 2   2,  2 |    téptelek? ~Mikor mosdattalak ~Ugye nem szidtalak?”~A dallam
 3   2,  4 |       olvas.~„Mikor fésültelek, ~Ugye nem téptelek? ~Mikor mosdattalak, ~
 4   2,  4 |   téptelek? ~Mikor mosdattalak, ~Ugye nem szidtalak?”~A dallam
 5   2,  7 |     Hanem az sok pénzbe kerülne, ugye? Nem lehetne az úgy, hogy
 6   2,  13|    fellángoltak Angela szemei.~– Ugye, ön hisz a gondviselésben?
 7   2,  15|          ezen észrevételt: „Maga ugye minket most gyöngén bolondnak
 8   2,  17|     ugrottam fel helyemből. – No ugye, most azután eltátja a száját
 9   2,  22|       aratok a vállalatommal. No ugye, hogy őszintén beszéltem?~–
10   2,  26|    kivívtam a bondavári vasutat, ugye?~Evelina mélyen meghajtotta
11   2,  31|     töltöttünk szegény fiúval.~– Ugye, ön is szerette? Lássa,
12   2,  33|        madame-tól soha és sehol. Ugye? Negyednap a szemem közé
13   2,  33|      erényes nő! Ön bámul rajta, ugye? Nem az ön érdeme, hogy
14   2,  35|         hittem, az anyám.~– Ahá! Ugye most megint olyan dolgot
15   2,  35|         fel önt. Nos, mint mond? Ugye rosszul énekeltem?~– Igen
16   2,  40| Szeretnéd a hetvenet is megérni, ugye?~– Csak azért, hogy megülhetném
17   2,  44|   elválhasson. Ön is protestáns, ugye? De hát mit tartozik ez
18   2,  46|    egyszerű:~„Mikor fésültelek, ~Ugye nem téptelek? ~Mikor mosdattalak, ~
19   2,  46|   téptelek? ~Mikor mosdattalak, ~Ugye nem szidtalak?”~Iván komor