Rész, Fejezet
1 2, 7 | az orvosnak, aki tegnap önnel járt?~– Mi bajod vele?~–
2 2, 9 | grófnő arca felhevült.~– Én önnel fogok menni.~– Nem, grófnő.
3 2, 10| ma éjjel én együtt fogok önnel menni a kriptába.~A grófnő
4 2, 10| is Isten malasztja legyen önnel, grófnő.~Theudelinda el
5 2, 11| tőle e búcsúszót: „Isten önnel!” Egy ateistának ez üdvözlés!
6 2, 11| ezt a szép szót: „Isten önnel”. Mikor tovarobogtak, a
7 2, 19| föld alá! A bányába. Isten önnel! Mindenütt… mindenkor… Isten
8 2, 19| Mindenütt… mindenkor… Isten önnel! Igazán… Isten önnel!~Nem
9 2, 19| Isten önnel! Igazán… Isten önnel!~Nem vették észre, hogy
10 2, 20| keresi. Én is úgy fogok bánni önnel. Úrnője lesz ön mindazoknak,
11 2, 20| hacsak üzleti dolga nincs önnel. Sajnálja ön Kaulman úr
12 2, 20| semmirekellő spekuláns. Önnel célt ért. Amit meg akart
13 2, 20| fogom önnek hálálni. Isten önnel, kedves Evelina!~ ~
14 2, 32| adtam neki e tanácsot, hogy önnel így tegyen. Most megyek
15 2, 33| üdvözlésére jön.~– Én is éppen önnel foglalkoztam.~Félix nagyon
16 2, 40| voltam-e már olyan helyen önnel együtt?~– Jól megértsd,
17 2, 44| Nekem nem úgy kellett volna önnel bánnom, ahogy tettem!”~Iván
18 2, 44| Örökké! Mindig itt lenni. Önnel együtt lakni. Önt soha el
|