Rész, Fejezet
1 2, 2 | akkor ő marad leghátul, kit a tömlőben felvontatnak
2 2, 4 | haja van!~Az imádott alak, kit el nem bírt érni ébren,
3 2, 4 | mintha ő volna az az üstökös, kit önlángja a végtelenbe visz.
4 2, 6 | megrázta kezét.~A régi ismerős, kit Iván Félixnek szólított,
5 2, 7 | asszonynak, a leánynak, kit a férje vagy a vőlegénye
6 2, 7 | a nyomorult parasztnak, kit a leány nálánál többre becsült,
7 2, 7 | értékét veszíté. A leány, kit erényesnek hitt, kinek hűségét
8 2, 9 | számítva az élő sekrestyést, kit most is lel még bele a hideg,
9 2, 10| atyjára. Mint arra az emberre, kit nemes jóvolta minden tekintetben
10 2, 13| eléje sietett Ivánnak, kit Sámuel apát vezetett be
11 2, 15| őrgróf, indigenált nemes, kit egymás közt kapitánynak
12 2, 15| legfőbb hatalmú egyéniség, kit hímzett ornátusban szokás
13 2, 19| Serpenyőbe vágta őtet!~– Kit? Kicsoda? Ivánt? Salista? –
14 2, 19| igazat egymásnak a szemébe, s kit szeretnek itt, ha nem látják?
15 2, 23| csipkében pompázó úrhölgynek, kit a legcsaládiasabb nyájasság
16 2, 29| tanácskozik a malom alatt, hogy kit válasszon küldöttének a
17 2, 29| tettei és szavai között, kit az emberevés emléke ily
18 2, 35| gyakorlott művésznőnek.~Kit fog választani új királyának?
|