Rész,  Fejezet

 1   2,  3 |       ércgőzöktől fülledt odúba, s ifjú leányok, vidám cimborák
 2   2,  8 |        őshúgom, a menyasszony mint ifjú lánykák tréfásan tenni szoktak,
 3   2,  10|       népnevelő; a férfi, a nő, az ifjú, az agg, a főúr, a közpolgár.
 4   2,  12|        Talán méltán, talán nem.~Az ifjú főnök nem helyez többé nagy
 5   2,  13|          nevezte, mintegy húszéves ifjú, finom, tökéletes alak,
 6   2,  13|      szomszéd terem ajtajában álló ifjú hajadon csoporthoz vezetve,
 7   2,  15|        fogadá, minden 40 év alatti ifjú tegezve szólt hozzá. Be
 8   2,  15|          termekbe. Egypár széptevő ifjú, néhány obligát táncos.
 9   2,  15|            zsebéből, odanyújtá azt ifjú getlemannek. – Add át neki,
10   2,  17|       egyszer Belényi Árpádot mint ifjú, meglepő művészi jelenséget
11   2,  17|           Utána a nyolcadik kép az ifjú nőt mutatja, midőn legelőször
12   2,  19| felkiáltása.~– De igen – tüzelt az ifjú gróf. – Káposztának vágta,
13   2,  19|             szólt István gróf.~Két ifjú úr összesúgott a háta mögött:~–
14   2,  19|           megy egyedül! – szólt az ifjú delnő szilárd, elhatározott
15   2,  35|    Evelinának a szobát, melyben az ifjú úr lakik.~Evelina halkan
16   2,  35|       művész, s nehezen vette mint ifjú.~A divathölgyet látta maga
17   2,  45|         nem volt könnyű.~Különösen ifjú leányokra nézve.~Anyja szeme
18   2,  45|            figyelemmel kísérve egy ifjú leány, mint a bondavári