Rész,  Fejezet

 1   2,  8 |       arcképet.~Bátyjának, Gusztáv hercegnek, volt rá egy észrevétele,
 2   2,  13|         Angelát, Sondershain német hercegnek szánta nőül. Angela grófnőnek
 3   2,  17|        ebbe az asszonyba, s Tibald hercegnek, tudva levő okoknál fogva
 4   2,  17|          el a fényképeket Waldemár hercegnek, hanem inkább elküldöm neked,
 5   2,  17|        Tibald herceggel. Ma Tibald hercegnek egész derült kedve volt,
 6   2,  17|          teljesítenek, hogy Tibald hercegnek most Pestre kellett átköltözni,
 7   2,  17|   papucskáiba dugta, s azt mondá a hercegnek, hogy a harminckettedik
 8   2,  20|            piciny kezével Angela a hercegnek, a kedves ákombákom, mit
 9   2,  20|            világ azt hitte, hogy a hercegnek kedvese; a herceg abban
10   2,  23|    Szaffrán Pétert.~Bemutatta őt a hercegnek.~– Ez az a derék munkás,
11   2,  23|          kezet csókolt a kegyelmes hercegnek is.~– No! És most már üríts
12   2,  25|          meg szokta mondani Tibald hercegnek, ha valakit szalonjában
13   2,  25|          új elfogadandót jelzett a hercegnek Evelina. Az egyik volt Szaffrán
14   2,  25| összehajtogatott iratot mutatott a hercegnek. A herceg beletekintett,
15   2,  26|      átkozott naivságot, hogy az a hercegnek, ki számára palotát tart,
16   2,  27|           én véget akarok vetni! A hercegnek még ma megmondom, hogy elhagyom
17   2,  32|    egynéhány tollat.~– Sondershain hercegnek nem adok meghívót! – szólt
18   2,  32|          mit tehet ön, ha Waldemár hercegnek egy szót mond?~Evelina csak