Rész,  Fejezet

 1   2,  5 |    hanem a torony irányában. A kalapját is ottfeledte; még azt is
 2   2,  7 |     fel magánkívül a legény, s kalapját lelökte fejéről, s hajába
 3   2,  7 |   végigdöngeted!~Péter felvete kalapját a földről, s azután egészen
 4   2,  14|        ki egy percre leveszi a kalapját, az a föveg, mintha egy
 5   2,  15|        hogy ha esze van, vegye kalapját, menjen odább.~Ez történt
 6   2,  22|   ágens! Ki vele! Üssétek be a kalapját! Huszonötöt a hátára! Ki
 7   2,  22|        a szent hajlékból, de a kalapját így is összetörték, odakinn
 8   2,  24|     Egy elaludt, s leejtette a kalapját. Az a kalap viszont egy,
 9   2,  25|     távcsővel néz rád, mikor a kalapját kellene a szeme elé tartani,
10   2,  26|      azután nagy hamar vette a kalapját őexcellenciája, s otthagyta
11   2,  28| társaságomtól – szólt a herceg kalapját véve, s finom iróniával
12   2,  31|     mind a kettő!~Árpád azután kalapját vette, s tréfásan mondá
13   2,  32|   fogja sérteni.~Azért vette a kalapját, s azt háta mögé tett kezébe
14   2,  34|       másodszor, hanem kapta a kalapját és elszaladt.~Olyan jól
15   2,  36|      sem szólt többet, vette a kalapját és eltávozott.~A hölgy,
16   2,  41|          Ah! – mondá Waldemár, kalapját hirtelen leemelve, s gunyoros
17   2,  41|        a képét, kiegyenesíti a kalapját, s megint fölteszi a fejére,