Rész, Fejezet
1 1, 1 | A Jupiter csillagászai bámulva nézhették nagy refraktoraikon (
2 2, 4 | nagy fellegbontó szemeket bámulva emelte fel rá.~– Azért,
3 2, 11| grófnő? – kérdé az apát bámulva.~– Rögtön hívatom tiszttartómat.~–
4 2, 11| perlekedve.~A két férfi bámulva nézett rá, de egyik sem
5 2, 11| a hétköznapi ember.~Ámde bámulva tapasztalá a grófnő, hogy
6 2, 12| A bankár most még jobban bámulva tekinte Sámuel apátra.~Az
7 2, 16| bevégezni.”~Angela grófnő bámulva csapta össze kezeit.~– Jól
8 2, 22| mondanak csak aranyigazságot!~S bámulva látta, hogy mi történik
9 2, 25| herceg beletekintett, s bámulva rázta a fejét.~– S őexcellenciája
10 2, 27| férfi áll, mozdulatlanul bámulva a munkát. Komor, fenyegető
11 2, 29| láthassa.~Mikor utolérte, bámulva ismert rá. Ez Szaffrán Péter.
12 2, 32| Evelina~– Berend úré is?~A pap bámulva nézett rá, s folytatá a
13 2, 32| még leány vagyok!~A pap bámulva tekinte rá.~Az égő arc,
14 2, 36| midőn azt végigolvasá. Bámulva kérdezé:~– Mi ez? Nem értem!~–
15 2, 38| tavasszal.~A szántóvető bámulva látja, hogy az a szép agyagos
16 2, 39| egy-egy lépést, mint az őz, s bámulva figyel előre. Még elébb
|