1-500 | 501-506
Rész, Fejezet
1 1, 1 | Nem tudok semmit!…”~Annyit már megtudtunk, hogy a lételünket
2 1, 1 | napja?~Hanem a tegnapot már ismerjük.~Van egy nagy könyvünk:
3 1, 1 | és porfirréteg. Azon alul már nem hatolhatott. Hogy ezen
4 1, 1 | mit a vulkán teremt, az már csak második lapja a könyvnek.
5 1, 1 | könyv.~A vulkáni alkotás már beszél, hogy a föld élt,
6 1, 1 | felsőbb, a sziluri rétegben már megjelennek a halak, csodaalakú
7 1, 1 | másfélezernyi fajából most már sem tengerek, sem folyamok
8 1, 1 | felsőbb, a devoni rétegben már elkezdődik a szauruszok
9 1, 1 | tudja hányadik alakulása már ez? Még mindig nem utolsó.~
10 1, 1 | mennydörgés.~A mi „tegnap”-unkban már az megváltozott. Van már
11 1, 1 | már az megváltozott. Van már virága fűnek, tollas dalnoka,
12 1, 1 | tükre felett. A víziciprus már egész bozótot képez rajta,
13 1, 1 | óriások maguk alattunk vannak már az agyagrétegben. A sivatherium
14 1, 1 | mamut nem fekszik soha.~Mert már azon kornak megvannak a
15 1, 1 | kiköltené azt még a nap.~Ezek már csak bujdosók a pliocén
16 1, 1 | magát a mocsárba. Jobb neki már az a szárny uszánynak, mint
17 1, 1 | felbukott a víz színére, már ismét egy másik ellenfél
18 1, 1 | felülkerülni; oly szűkre szoríták már az ostromkört, hogy a vonagló
19 1, 1 | a nap nagyon süt, mikor már a szüntelen hátukon ülő
20 1, 1 | a csodabazár emelésében? Már a századik emeletet rakja:
21 1, 1 | hányadik tetejét ragasztja már össze roppant pavilonjának?
22 1, 1 | a kellő emésztésre.~A só már ekkor is „douane”, királyi
23 1, 1 | A teremtő erő megalkotta már a föld felszínét szépnek,
24 1, 1 | megtanulta baltává élesíteni, már a fairtáshoz kezdett vele,
25 1, 1 | tudott magának szőni, de már a házát cölöpökre építette.~
26 1, 1 | és lelket.~Ki nem látta már, hogy az élenyben az üvegharang
27 1, 1 | bizonyosan előbbre vannak már e tekintetben nálunk); hogy
28 1, 1 | tölgyek és miknek neve sincs már. Valamennyi úgy hijják együtt,
29 2, 1 | Mikor már nem fér el az ember a földön ~
30 2, 1 | csepp mézga a vibriót, aki már atyánkfia.~Nem! Ne tessék
31 2, 1 | és bütykös térdekkel.~Ezt már megtapintható bizonyítványokkal
32 2, 1 | vissza saját bozótjába! Azt már tudta, hogy farkas, medve
33 2, 1 | kiegészítő része az embernek.~Az már aztán nem járt mezetlen;
34 2, 1 | magának, feleségének; az már nem dugta el vackát a bozótba;
35 2, 1 | armálisaink.~A kőfejszés úr már királya lett saját fajának.
36 2, 1 | rabszolga cipelte azt. A beszéd már tökéletesült. A szerelem
37 2, 1 | hívogatással, de a parancsolónak már beszéd kell. A szótagok
38 2, 1 | aminek szárazán nem férünk már mind el; milliók laknak
39 2, 2 | Hanem a férfi kitanulta már az ő szeszélyeit. Régi ismerősök.
40 2, 2 | a hangját is meghallja, már akkor veszve volna. Az üreg
41 2, 2 | tömörülni; egész ködöt képezett már az körülötte.~Nem várta
42 2, 2 | tornyai látszanak. Azok már csak az ódonságtól feketék.~
43 2, 2 | volt. A nap lenyugodott már, s amint a távol várkastély
44 2, 2 | vékony szironyát, s most lett már igazán fekete a tájkép.
45 2, 2 | fel a kéményekből, most már sápadt sárga gomolyokat
46 2, 3 | lenni, ahol van. Ő tudja már azt, hogy mi hol van, s
47 2, 3 | lakható kérge, mint a földnek. Már csak azért sem, mert a nap
48 2, 3 | óriási üstökös a naphoz már egyhatodrész napátmérőnyi
49 2, 3 | kőszéntelepülésig, ahol már járnak, mint a felleg, mint
50 2, 4 | kemence derekasan működött, már csak egy tizedrész könlég
51 2, 4 | jár.”~Bizonyosan látta ő már azt a leányt másszor is,
52 2, 4 | ugyan régen eltelt, s most már kellene látnunk őket.~De
53 2, 4 | angyal stádiumában.~Azt már tudja, hogy szép; de azt
54 2, 4 | amit sejteni erény, de már tudni bűn.~Mennyivel különböző
55 2, 4 | flastromszeletet ragasztott.~Már ezért komolyan megbosszankodott
56 2, 4 | Miért nem?~– Mert énnekem már van vőlegényem, akinek el
57 2, 4 | ott marad? A hulla, akitől már nincs kérni semmit! Akkor
58 2, 4 | késő századok múlva, mikor már ezeket a sziklákat is feltépik,
59 2, 5 | a hajnalfény és a lámpa már kettős árnyékot kezdtek
60 2, 5 | indián gyöngédség? Régi ez már. Más európai népnél is megvan.~
61 2, 5 | előle porontyaikat, mikor már jött.~Pedig különben igen
62 2, 5 | köztük.~Hidegvérrel vizsgálta már, tudományosan meghatározva
63 2, 5 | harapásnyi eledel nélkül.~Már akkor két nap óta nem evett
64 2, 5 | evett senki semmit. Tízen már meghaltak éhen, ragályban.~
65 2, 5 | sóhajtott s így szólt:~– Már most mondja meg ön, uram,
66 2, 5 | munkás vagy. Én tégedet már régen akartalak előmozdítani
67 2, 5 | hiszek én neked. Amióta már egyszer jégre akartál vinni.
68 2, 6 | divat-toaletthez való.~– Már az megtörtént, csak önre
69 2, 6 | te dolgod mennyiben van már? – kérdé Iván, midőn útnak
70 2, 6 | semmit?~– De igen, uram! Már egyszer volt százötven forintom
71 2, 6 | dilettánskodtam melletted; már most hát mondd meg nekem
72 2, 6 | cigánykovácsoknak.~– Ezen is estem már át egyszer. A nyersvasunk
73 2, 6 | magam pénzét is beleverjem, már akkor éppen azzal kellene
74 2, 6 | kőszénbányának.~– Óh, hó! Láttunk már büszkébb urakat is hasonló
75 2, 6 | kapitulációra bírtam én már. Asszonyszíveken különösen
76 2, 6 | követelményeket. Sok embert tett már az a káprázat tönkre, hogy
77 2, 6 | legelső piacot megtalálja, már akkor a magas fuvarbér által
78 2, 7 | egész kis falut képeztek már. Azt a falut Iván atyja
79 2, 7 | válláig. – S vajon szabad már neked megnősülnöd? Nem vagy
80 2, 7 | találkozott velük össze, mikor már ők visszafelé jöttek. Azt
81 2, 7 | Ez a lidérc!”~A leánynak már ennél a szónál kicsordultak
82 2, 7 | hajamat és jól megvert. Már most ez mindennap így lesz.~–
83 2, 7 | teremtés kifogyott volna már a kovászból, s az innen-onnan
84 2, 7 | köszönni az ajándékot, mikor már Félix messze járt az utcán.
85 2, 7 | az utcán. Oda nem illett már utána futni.~Evila örült
86 2, 7 | szószékről. Úgy sem lesz már abból semmi.~Délután azonban
87 2, 7 | elővette a búbánat, hogy hát már most ő végképpen itthagyja
88 2, 7 | egymásra vonítva, s most már a botot sem vitte magával,
89 2, 8 | kastéllyal együtt. A grófnő már több év óta oda menekült
90 2, 8 | igazak toalettjét. Fenn van már ilyenkor a grófnő, de öltözködik.
91 2, 8 | amelyben annyiszor voltam már elhunyt családtagjaink között.
92 2, 8 | felőle győződve, hogy ezt már csak álmodta a grófnő.~–
93 2, 8 | vetette le felöltönyét?~– Azt már nem tudom. Emerencia kisasszony
94 2, 8 | szélén.~– Itt van!~A pap már diadalmaskodott. De a grófnő,
95 2, 8 | elfoglalva. Ezt érezte a grófnő már messziről.~– Nem pipafüstszag-e
96 2, 9 | melynél a grófnő is megjelent már, de nemigen evett semmit.
97 2, 9 | inté őt a lelkész úr, mikor már rajta ült, mint Anchises
98 2, 9 | lobogott fel a kékes láng, most már sápadt, halotti fényt árasztva
99 2, 9 | bozótokon keresztül. Nem fájt már a papnak a lába! De úgy
100 2, 9 | homályok mélyéig. Hitte már világosan, hogy itt elkárhozott
101 2, 9 | Mahók úrra nézve; megszokta már, hogy a grófnőt egyik nap
102 2, 9 | fátyoldarab volt alkalmazva. Ez már kissé gondolkodóba ejtő
103 2, 9 | fellélegzett. Megtalálta már a ritka bűneset nevét.~–
104 2, 9 | tud mit csinálni. Amazok már megkergették, emezeket pedig
105 2, 9 | sugalmazott. Elégetted-e már a legutóbb megjelent varázsalak
106 2, 10| nagyon ellágyultnak érzé már hajdani erélyét. Hja bizony,
107 2, 10| is elmesélte neki. Abba már saját élménye is vegyült.~
108 2, 10| hogy számtalanszor leszállt már az elbűvölt sírboltba, hol
109 2, 10| feldörömböli álmából valaki, már az egész házat felköltötte.
110 2, 10| kedvenc tanyája volt, annak már voltak rejtekei, titkos
111 2, 10| siklottak le a zongoráról. Mikor már a rémóra közeledett, nem
112 2, 10| A szobákban semmi nesz. Már egy óranegyed is elmúlt
113 2, 10| boszorkányorgia azalatt már áttorzult az áhítatos virginálásból
114 2, 10| mondá magában a grófnő, s már minden tagját rázta a hideg.
115 2, 10| Szárnyai alá bújt. Most már kénytelen követni a legborzasztóbb
116 2, 10| felnyílt, s az első lépésnél már tanúskodott valami az apát
117 2, 10| végigjárják, azt hiszik, hogy már egyszer voltak ottan.~Mikor
118 2, 10| tivornyadalt utána.~Most már látta a grófnő, hogy micsoda
119 2, 10| Üljön le, grófnő, és már most hallgassa, amit én
120 2, 10| vonzalomnak keresztülment már ez ember irányában, most
121 2, 10| Konstantinápoly.~A grófnő már mosolyogni is tudott a pap
122 2, 10| helyéből. Egész lelke áthevült már az új gondolattól, melyet
123 2, 10| grófnőnek kapni. Ennyi ismeretem már van a nemzetgazdászat terén.~
124 2, 10| szeretetreméltóbbá lesz! Már meg a jövedelmét is megduplázza
125 2, 10| ezzel a bondavári uradalom már az egyik birtokos lába alól
126 2, 11| udvarra. Lámpásra nem volt már szüksége, mert hajnalodni
127 2, 11| kaput, mert kapus sincs már a háznál, s vigyázzon, a
128 2, 11| kellemetlen ember! Egy ateista.~– Már legyen ő bár thug, mormon
129 2, 11| elfogadóterembe, melyet már akkor a felkelő nap kezdett
130 2, 11| után azt mondta Iván:~– Ez már hát megvan, de már most
131 2, 11| Ez már hát megvan, de már most miben fog a grófnő
132 2, 11| hogy a kocsi be van fogva, már készen volt az úrnő. Az
133 2, 11| el bírta vonszolni. Ott már füstölgött mind a kettő
134 2, 12| készül-e vagy baisse? Ő már tudta azt, hogy az az utcai
135 2, 12| háznak első emeletén van, de már ott úri pompával és komforttal
136 2, 12| folytat, mely, úgy látszik, már idejövetelünk előtt kezdődött.~
137 2, 12| grófnővel a szerződésed már megvan, ahogy kívántad,
138 2, 12| írva szabályszerűen. Hanem már most szeretném tudni, mit
139 2, 12| jobban, mint én, mert az már pap dolga. Elvenni akarom
140 2, 12| Firmád ott is fennáll, már apád francia polgár volt,
141 2, 12| Hisz ez nagy szó!~– Ülj le már most, és hallgasd meg, mi
142 2, 12| üres, kölcsönt nem kapni már. „Mikor az ördög megéhezik,
143 2, 12| fantazmától Félix, s most már a kezét csókolta meg barátjának.~–
144 2, 12| merült e reveláció után. Már szeme előtt ragyogott az
145 2, 13| odakinn is.~Egy napon, mikor már éppen hazakészült távoli
146 2, 13| megtiszteltetésnek. Úgy voltak már, mint akik rég idő óta ismerik
147 2, 13| kitüntesse. Ilyesvalamit.~Most már Ivánon volt a sor kacagni.~–
148 2, 13| utóbbiak persze jobbak. Már most ezután ez azt hiszi,
149 2, 13| visszavonult a turfról. Most már csak néző.~Kákori, fiatal
150 2, 13| abba a pletykába, hogy most már a budai várban is fognak
151 2, 13| emberrel gorombáskodhatott már inkognitó, amióta itt van!~
152 2, 13| hatása felől? Ismeri-e már francia fordításban Hariri
153 2, 13| a harmadik szóváltásnál már elkezd Bondaváry Tibald
154 2, 13| Angela grófnő ideálszépség. Már egyszer mondtuk, de nem
155 2, 13| mikor egymást látták. Később már bele is találták magukat
156 2, 13| egy olyan helyen, abban már van valami „misszió”. S
157 2, 14| VILÁGRÉSZ”~Öt világrészt már ismerünk, a hatodikról még
158 2, 14| van”.~De azt, hogy „van”, már bizonyosan tudjuk.~Hol van?~
159 2, 14| sejtelem. Az éjsarki világról már pozitív tudatunk van.~Ennek
160 2, 14| ahol ez a hajó járt, ott már csigák vannak és tengeri
161 2, 14| és tengeri növényzet. Ott már nem fagy be a tenger soha.~
162 2, 14| visszatért az anyja. Akkor már a hajó szintén annyi időn
163 2, 14| hasonló hüllőt hozva, de már a kis madár akkor megszűnt
164 2, 14| néhány fokkal idább, és ott már meleg égaljnak kell lenni!~
165 2, 14| égnek a meleget? Holott már a 72-ik foknál a kényeső
166 2, 14| szánkókat vontatni. Hanem már a 79-ik foknál a kutyák
167 2, 14| egyszer elérte a zérust.~Az már meleg volt.~A szikla, amelyen
168 2, 14| rövidebb. A földsark onnan már talán csak tíz napi járó!~*~
169 2, 14| a mostani átlagos melege már csak 8 fok. Az olvasztott
170 2, 14| anyaszerelme.~És ők messze vannak már a tudományokban. Messzebb,
171 2, 14| még csak tapogatózunk. Ők már tudják, hogy a föld mágnesereje
172 2, 14| lehet alkotni.~Hiszen annyit már mi is tudunk, hogy ha egy
173 2, 14| villámsugarakat lehet előcsalni. Ezt már Franklin is tudta.~De ők
174 2, 14| Franklin is tudta.~De ők már kitanulták, hogy e mindenütt
175 2, 14| Hiszen idáig mi is eljöttünk már, hogy e merev üveg, ha selyemszállá
176 2, 14| a jármot elvetették ott már mint haszontalan barbáreszközt.~
177 2, 14| eső új világban is tudják már ezt a mesterséget, s űzik
178 2, 14| rajtuk, egy század egy háznak már öregség, ha azt megéri anélkül,
179 2, 14| Írnak is, nyomtatnak is. De már azon rég túl vannak, hogy
180 2, 14| az óvilági szokás elavult már, hogy egy ember megírjon
181 2, 14| inspirációjából. Betanult szavakat ott már az országgyűlésen sem mondanak.~
182 2, 14| van örök élet; ők „tudják” már, hogy van!~Kell-e ott erényt,
183 2, 14| megöregesznek. Hisz az az előnyük már az erdők vadainak és madarainak
184 2, 14| föld alább. Közép-Ázsia már mélyen a Csendes-tenger
185 2, 14| tizenkét órakor Londonban, már délután két órakor szóról
186 2, 15| szépek szépei között. Pedig már az régen volt, mikor neki
187 2, 15| szemsugaraknak sok álomjárója akadt már.~– Beszélt ön arról – folytatá
188 2, 15| okozza azt. Elhiszem. De már most a delejnek két pólusa
189 2, 15| napirenden volt a büfé. Az elől már tisztul a lateiner-had.
190 2, 15| amire a fogásáról ráismer már. Nem kívánja tőle senki,
191 2, 15| borzalommal ismerni rá a már lenyelt zselatinra, hogy
192 2, 15| neki a tréfát.~– Ah – ott már nem járja a szivarozás! –
193 2, 15| őszentsége a pápa sem.~De már erre kitört a kacagás a
194 2, 15| történetét mindenki ismerte már, mert Theudelinda grófnő
195 2, 15| mulatni.~Hisz ez „adeptus”.~Ez már tudja a zsargonunkat, mi
196 2, 15| sem tudja, min kacagunk.~Már ennek „ciao”!~„Jó fiú ez
197 2, 15| társaság oszlófélben volt már. Azaz, hogy nem az egész
198 2, 15| hazaviszünk s lefektetünk. De már megbocsáss, kedves barátom,
199 2, 15| Delejországban sem röpülnek.~– Már nem tudom, mennyire becsülöd
200 2, 15| hogy a társaság odalenn már eloszlott; a grófnő nyugodni
201 2, 15| a grófnő nyugodni megy, már most tehát idefenn is ideje
202 2, 15| távoztak.~Hanem Salista őrgróf már alig talált ki az előszobába.
203 2, 15| felcipelni a lépcsőkön, mert már akkor nem tudott a külvilágról
204 2, 15| osztályoztatta magát.~Nem gondolt már hazamenetelre. Sőt inkább
205 2, 15| nagyon régen; van annak már tizenöt esztendeje.~– Jobb
206 2, 15| tizenöt esztendeje.~– Jobb már nekünk csak nézni. Okos
207 2, 15| sors; de magyar cotillont! Már az, valljuk meg, a hódítások
208 2, 15| helyére.~– Ön el készült már menni Pestről? Az apát mondá –
209 2, 15| grófnő talán hallotta azt már, hogy én mi vagyok odahaza?
210 2, 15| Christiani kisasszony, megtette már azt, hogy egyedül végigutazta
211 2, 15| Ödön üzeni, hogy gyere már vissza; minden pénzedet
212 2, 15| vállait.~– Eh! Terhemre van már ez az ember!~Attól a szótól
213 2, 15| legtüzesebb arab mént.~Ez már csak elég tréfás karikatúra
214 2, 16| Angela grófnő kísérőjével már ekkor elérte az erdő szélét;
215 2, 16| feleletet adott kürtjével, hogy már útban van hazafelé az, akit
216 2, 16| Téged Berend kísért hazáig? (Már nem nevezték mágnes lovagnak,
217 2, 16| nevezték mágnes lovagnak, már nem tréfáltak vele.)~– Igen.~–
218 2, 16| Úgy látszik, hogy szeretne már itt nem lenni. Eltaláltam-e?~–
219 2, 16| szeretném, hogy induljon már; hanem ha talppal állna
220 2, 16| Pedig Angela is megsokallta már a dicsekvést s a magyar
221 2, 16| neki az éj az élet.~A hold már meghaladta a jegenyék hegyeit,
222 2, 16| hogy ostobaság volt. Most már én is tudom. A megtörtént
223 2, 16| meg.~– Az bizonyos, hanem már az a rossz szokás megvan
224 2, 16| Berenddel rögtön.~– Azzal már nem beszélsz. Mert az, amint
225 2, 16| ment le befogatni. Hallod már a kigördülő kocsik neszét?
226 2, 16| gyújtani, azt állítva, hogy már reggel van, s készülni kell
227 2, 16| lehetett.~Másnap tíz órakor már nemcsak a vendégek, de maga
228 2, 16| színhelyét kitűztük. Berend Ivánt már készen találtam.~– Milyen
229 2, 16| a köszöntést. Ámbár, ha már Berend eltért a szokástól,
230 2, 16| dacot. A másodszori lövést már a barrière-ről kellett váltaniok.
231 2, 16| váltaniok. Salista most már leveté szürke felöltőjét,
232 2, 16| az első, aki kezdte. Most már keményen célba vette ellenfelét.
233 2, 16| megszólítani, hogy lőjön már. Megint nem talált. A staphylaea-bokor
234 2, 16| vehette észre; a másik percben már mozdulatlan, szoborkemény
235 2, 16| szavain átszikrázott.~– Ez már más – mondta meghajolva
236 2, 16| segélyére állunk mindenben. És már holnap verekedni fognak.
237 2, 17| grófnő estélyére hívogatta, már akkor meg is írta a megköszönő
238 2, 17| szülőinek egyetlen gyermeke. Már akkor csodagyermeknek tartották,
239 2, 17| virgácsot kap. Hangversenyezett már fejedelmek előtt is, s kapott
240 2, 17| mama nem adja ki. Keresett már sok pénzt, de nem szabad
241 2, 17| Ivánnak a szíve.~Most kezdte már színét változtatni, s nagyobb
242 2, 17| derék öreg úr, annak ön már unokája lehetne. – Az asszony
243 2, 17| hercegé; testvére a grófnő már átengedte, de az ő engedélye
244 2, 17| spekulációval a levegő. Látod, már rám is elragadt! Tudasd
245 2, 17| Bécsből.~„Az öreg herceg már pedzi a horgot. Kaulman
246 2, 17| herceg a varázskörből nem tud már szabadulni. Minden újabb
247 2, 17| igen „drága” kincsek.~Mikor már az ember hatvannyolc esztendős,
248 2, 17| hatvannyolc esztendős, azután már férjhez menendő unokája
249 2, 17| legyen!~Abban megnyugodott már, hogy férjhez ment a leány,
250 2, 17| betanult hatásvadászatot talált már, mint ösztönsugallt igaz
251 2, 17| rokolyás leányt nem tudta már meghagyni annak, aki őt „
252 2, 18| párbajról is úgy beszéltek már kaszinószerte, mint valami
253 2, 18| kikiáltva. Sok párbaja volt már, s azokban mindig megpiszkolta
254 2, 18| magát.~– Ugyan adjátok ide már azokat a kardokat! – kiálta
255 2, 18| Salista. – Semmi vér!~S most már felhagyott azzal a szándékkal,
256 2, 18| Iván a terembe visszatért, már akkor ellenfele felocsúdott
257 2, 18| is jó volt. Huszárvágás. Már így nem bánom.~És azzal
258 2, 19| kapni a súlyosabb sebet.~No már arra, hogy Iván egészen
259 2, 19| volt! Huszárkapitány volt. (Már kapitánynak tette.) Végigharcolta
260 2, 19| köztünk ragad. Most beszéljen már vele valaki.~– Szászországi
261 2, 19| várná, hogy az is jöjjön már segélyére. Angela pedig
262 2, 19| hagytuk versenyezni velünk. Ma már más is tudja, ma nem ismerjük
263 2, 20| azt akarom, hogy mikor én már porrá vagyok válva, még
264 2, 20| tulajdonosának a lábai alól ki volt már húzva!~Azt pedig ugyan megmenthette
265 2, 20| bizonyos Waldemár, akiről már annyi szó volt.~És Angela
266 2, 21| bondavári uradalom tehát már megvan.~Most még csak a
267 2, 21| Beküldetett”-ek veszteni kezdik már hatásukat. Minden ember
268 2, 21| találtatik sehol, és íme, azóta már találtak Angliában egy,
269 2, 21| a juhászát, hogy nyírja már meg, nagyon nehéz a gyapja.
270 2, 21| tartani.~Az aláíró publikum már reggel elfoglalta a kapukat;
271 2, 21| csizmáját megmentette. Ez már így megy.~
272 2, 22| lakosok között, hogy mikor már a többiek rég le is hántották
273 2, 22| ragaszkodó faj kiveszett már. Méltó volna fiziológiai
274 2, 22| maradt, az is agglegény már: az öreg Csanta Ferenc.~
275 2, 22| egész utcasor az övé volt már, csak a tőszomszédjában
276 2, 22| az egész utca!~Pedig övé már a templom is. Senki sem
277 2, 22| csupáncsak ő. Senkinek sem tartja már a pap a misét, csupáncsak
278 2, 22| jött. Miért, miért nem, már nemigen lehet megtudni,
279 2, 22| No – mindegy. Nem tudni már bizonyosan. Ami egyebet
280 2, 22| hogy hová és miképpen, az már olyan régen történt, s olyan
281 2, 22| keresztül a hajókat. Ez meg már éppen elvetemedettség! Üldözték
282 2, 22| taníttatni.~A vén görög már most bírta az egész utcát.
283 2, 22| bankár, kinek az apjával már jó barátságban volt a görög,
284 2, 22| kereskedő vagyok is, tudok én már annyit, hogy aláírni vagy
285 2, 22| őszinteséggel megmondom. A világ már egyszer olyan, hogy arra
286 2, 22| Napról napra nő a felpénzük! Már tizenötön, már tizennyolcon,
287 2, 22| felpénzük! Már tizenötön, már tizennyolcon, végre húszon
288 2, 22| húszezer kemény forintokat!~De már ugyan nem volna becsületes
289 2, 22| lopjak!”~Lopni in thesi már magában sem szép; de másnak
290 2, 22| de másnak lopni, hisz az már pláne immoralitás!~Egyszer
291 2, 22| vonta el a száját.~– No már, urambátyám, azt meg kell
292 2, 22| főzött soha senki életemben! Már azt meg kell adnom, hogy
293 2, 22| az asztalhoz vágva –, ezt már nem hittem volna, hogy ebben
294 2, 22| magát az ezüstszállításra, már tett egy mozdulatot a kontremin.~
295 2, 22| ötvenforintost.~Spitzhase most már mind a két kezét megcsókolta,
296 2, 22| legjobb idő, holnapután már két percenttel lejjebb fog
297 2, 22| maga?~– Hja! Ismerem én már a börzei időjárást.~– Maga?
298 2, 22| pénzbálvány templomába.~Már az ajtón kívül hallatszott
299 2, 22| Bondavár” lesz?~Annyit már tudott a vásár természetéből,
300 2, 22| 30 pénz, 32 árú. Az pedig már szentírás.~– Egyet sem adok
301 2, 22| reggelijét szürcsölte, mikor már jött hozzá Spitzhase. Ragyogott
302 2, 22| uram nem mondta neki, hogy már olvasta a Börzenberichtet,
303 2, 22| nem marad kezem. Hanem hát már most én is elvárom a maga
304 2, 22| engem? No hát! Hiszen most már maga is érdekelve lesz,
305 2, 22| másik becsületes embert már most lekenyerezte, hogy
306 2, 23| ki sem voltak bocsátva, s már beleépített a konzorcium
307 2, 23| egész agyaghalmok állnak már kihordott földmunkálat után;
308 2, 23| földmunkálat után; a kémények már füstölögnek, a tetőket már
309 2, 23| már füstölögnek, a tetőket már cserepezik. Egy egész utca
310 2, 23| hogy hatalmas versenytársa már talált ki valamit az ő sakkhúzása
311 2, 23| hajdani vőlegényével. Az már valószínűleg rég vigasztalta
312 2, 23| vigasztalta magát; talán már felesége is van. Egy kis
313 2, 23| is bebizonyítani. Annak már ajándékot nem oszthat ugyan,
314 2, 23| hercegnek is.~– No! És most már üríts velem egy poharat! –
315 2, 23| A bondavári részvények már kezdtek megállapodni a 35
316 2, 24| itten tudnák azt, hogy én már egyszer emberhúst ettem!”~
317 2, 24| hozzávaló ének, orgonahang! Itt már csak gazdag az Úristen!
318 2, 24| halina pedig szeretett volna már otthon lenni és nagyot nyújtózni
319 2, 24| igézettel voltak a közönségre, s már ez idő szerint úgy beszéltek
320 2, 24| mal y pense!”~Most pedig már tud kacérkodni, mosolyogni,
321 2, 24| mondá neki:~– Mikor megyünk már haza?~– Meguntad magadat,
322 2, 25| odasietett eléje. Nem volt már az a csúf kesztyű a kezén,
323 2, 25| irányadó excellenciája.~De már erre felütötte a fejét a
324 2, 25| ön magas látogatóját. Önt már most nem féltem őexcellenciájától,
325 2, 25| hanem ezt az írást, ezt már most féltem, hogy valami
326 2, 25| az nekem, hidd el, mert már háromszor ki voltunk hirdetve.
327 2, 25| nincs igaza.~– No, de ezen már túl vagyunk! – szólt vidám
328 2, 25| Péter; a bizony szép pénz. Már ez sokat megmagyaráz. Azért
329 2, 25| képzelem, hogy meguntad már azt a sok úri kotyvalékot,
330 2, 25| suhant, s két perc múlva már visszajött átöltözve. (A
331 2, 25| Siess innen! Nem kapsz már se csókot, se puliszkát
332 2, 26| mondá, miszerint az annyi már, mintha alá volna írva.~
333 2, 26| otthagyta a szép asszonyt, ez már tény.~S hogy midőn a lépcsőn
334 2, 26| pszichologice dedukálható.~Az meg már éppen histórikum, hogy mikor
335 2, 26| önnek, hogy a kormány által már aláíratott a Bonda-völgyi
336 2, 26| szöktetni.”~Csanta uram most már úgy hitt Spitzhasének, mint
337 2, 27| semmi szükség. El lehet már dobni.~Egy napon felkereste
338 2, 27| emelkedett e siker által.~Most már világraszóló vállalatba
339 2, 27| merészkedhetik. Fejedelmi rangja van már a pénzpiacon.~A börzebárók
340 2, 27| Minden kerék rendben van már, a gép megindulhat.~Mikor
341 2, 27| világpiacra juthatnak, s most már nemcsak az ő csekélységével,
342 2, 27| vassal fognak versenyezni. Ő már számba sem jön többé. Az
343 2, 27| állomásra szállította terményét, már öt-hat százalékkal többen
344 2, 28| hölgy arcába.~– Megunta ön már mellettem az életet?~– Hiába
345 2, 28| életet. Lánc nélkül akarok már egyszer járni a világban.~–
346 2, 29| nem található otthon.~Íme már ez a zsíros condra arról
347 2, 29| bolondoké a világ.~Merni sem tud már senki.~Csak sóhajtozik a
348 2, 29| aki ilyen korán reggel már tántorogva jön ki a korcsmából?” –
349 2, 29| betegeskedik. Ez itt alattuk már napok óta lázban van. A
350 2, 29| melegít: hagyján; de mikor már a munka nem ízlik, az már
351 2, 29| már a munka nem ízlik, az már nagy nyavalya.~Nem kellett
352 2, 29| Iván kissé elszenderedett, már érezte azt a kellemetlen
353 2, 29| emberek!~Nem jutott most már eszébe, hogy „cudar a világ”,
354 2, 29| horgos kötelekkel.~Egy már oda van kifektetve a gyepre.
355 2, 29| Az ilyen katasztrófákat már ott számításba sem veszik.~–
356 2, 29| volt. Az áttörendő aknafal már olyan vékony volt, hogy
357 2, 29| kétségtelenül nem a lángtól, mert ez már ellobbant, hanem az erős
358 2, 29| sem illet egyéb, mint hogy már most egészen új portálé-mintákat
359 2, 29| ötvenlépésnyire a romok közé.~– Már találtam is! Majd megteszem
360 2, 29| számlálta az érütéseket.~Már túl volt az ötvenen, a tömlő
361 2, 29| folyvást húzódott odább.~Már a hatvan, már a hetven járta,
362 2, 29| húzódott odább.~Már a hatvan, már a hetven járta, a tömlő
363 2, 29| hideg verejték csorgott alá.~Már nyolcvan, már kilencven,
364 2, 29| csorgott alá.~Már nyolcvan, már kilencven, már száz perc!~
365 2, 29| nyolcvan, már kilencven, már száz perc!~Sohasem fogjuk
366 2, 29| zárkövére támaszkodva, de már azt átlépni nincs ereje;
367 2, 29| le az aknanyíláson; azok már az égben vannak!~Más rész
368 2, 29| perzselt alakokat. Azokat már a láng is érte.~Egy helyen
369 2, 29| az omladványon keresztül, már látható lett az ajtó, s
370 2, 29| szívreszkettető nyöszörgés, melyben már semmi emberi hang nincsen,
371 2, 29| rájuk nyiták az ajtót, a víz már éppen a küszöbig ért, s
372 2, 29| Némelyik a szemeit sem bírta már felnyitni; de Iván úgy találta,
373 2, 29| visszafizetés volt!~ ~Iván most már értette az egész összefüggést
374 2, 29| miniszter és komédiásnő!~Ennek már nincs mit tanulni a pokolban!~ ~
375 2, 29| lég: a többi halálgőz.~De már a bányagáztól nem félnek.
376 2, 29| lángja, s az omladéknál már csak pislog. Ez még félelmesebb.
377 2, 29| bűzéhez.~A vén munkások már tudták, hogy mi az a káposztabűz
378 2, 29| Iván a mérnököt.~Iván most már letépte szájáról a kendőt.~–
379 2, 29| kendőt.~– No uram, most már megmondhatom önnek, hogy
380 2, 29| tűzélesztő szeméttel. És már most jó éjszakát önöknek
381 2, 30| börzerácson kívül tudják már, hogy nem vagy többé. Ember
382 2, 30| hozzá, s a bíbornokkalap már fejem fölött libeg.~– A
383 2, 30| gond alá vétetést.~– Volt már róla szó, mikor eljöttünk
384 2, 31| veszteség. Úgy érezte, hogy most már senkije sincs, akiért éljen.~
385 2, 31| affiche-jein.~– Hát hallott már engem?~– Mind a két helyen.
386 2, 31| megkapott tizenkét frankért! Már micsoda kifejezés az? Majd
387 2, 32| a női sztrájk Párizsban már kissé sokáig is tartott.~
388 2, 32| tartott.~Mi, akik élveztünk már betűszedői sztrájkot, sütőlegények
389 2, 32| barát mind a két háznál. Már tudniillik mind a férj,
390 2, 32| mutatott e program iránt.~– No már nézze – szólt neki Evelina
391 2, 32| kölyökről. Az Árpád kölyök kezd már húszéves lenni. Evelina
392 2, 32| által légbe röpíttetett.~Már erre felsikoltott Evelina~–
393 2, 32| veszi észre. Érti-e ön most már, hogy minő varázshatalom
394 2, 32| emberrel!~Sámuel apátot most már bosszantotta ez a szeszélyeskedés.
395 2, 33| hatalmasságok is kibékültek már – kezdé Félix –, s lettek
396 2, 33| magát karszékébe, s most már nem is kínálta Kaulmant,
397 2, 33| többé nem lakhatik. Madame már egyszer nagylelkű volt palotáját
398 2, 33| szólt a herceg, s most már ő is felkelt a helyéből,
399 2, 33| titulus az ön neve. Most már tudja ön, hogy mit követelek
400 2, 33| Waldemárnak.~Hanem azért Waldemár már csak mégsem szorított vele
401 2, 34| lement a foyer-ba, ismerték már mint az asszonyság férjét,
402 2, 34| Evelina jelmezben volt már, s jelenését várta.~Mikor
403 2, 34| meg akarja buktatni?~– Óh, már megtért, egészen megfordult,
404 2, 34| elkülöníteni, madame! Mert nekem már egyszer jó barátom, s előtte
405 2, 34| hagyta jönni. Nem erőltetett már nyájasságot arcára.~– Figyelmeztetem
406 2, 35| megfagy, talán nem is tudja már, hogyan kell élelmét a földből
407 2, 35| minden ember azt kérdezi már most, kire marad a szép
408 2, 35| ne haragudjék rám! Mondja már, hogy üljek le.~Márpedig
409 2, 35| Férjhez megy megint? Van már földből kibújó új férj?
410 2, 35| több szép tehetséget megölt már, mint a kritika. Ön persze
411 2, 36| Sok embernek új erőt adott már ez a tudat: „Ha senkim nincs,
412 2, 36| belőle.~Meg fogja mutatni már a próbán, hogy mit tud!
413 2, 36| különös az az ember, aki már nem él, és még mindig jár
414 2, 36| még látja az embereket, de már azok nem látják őtet.~Még
415 2, 36| Még jár, még halad, de már teste és lelke két külön
416 2, 36| kinézi a szeméből, hogy ő már senki, s azt fogja kérdezni: „
417 2, 36| legjobb akarat mellett is most már ön mellett bizonyítani,
418 2, 36| világ eseményeire.~– Azt már tudom!~– S így azon egymillió
419 2, 36| sok szép asszony találta már ennél utolsó pártfogóját!~*~
420 2, 37| végrendelete~A bondavári részvények már hatvanon álltak a parin
421 2, 37| feljebb akartak menni.~De már Csanta uram mégis megelégelte
422 2, 37| hogy nem hál tallérokon!~De már rászánta magát, hogy akármit
423 2, 37| szegények tőle.~Egy idő óta már úgyis nagyon megállapodott
424 2, 37| áruk. Egészen megszokta már a börzeárfolyamban ott látni
425 2, 37| becsületes embereket! Mert ez már, ha valami, hát „közcsendháborítás”.~
426 2, 37| forint veszteséggel! Most már igazán, hol a harangkötél,
427 2, 37| lejjebb. A hét utolsó napján már csak 80 forint értéket jegyeznek
428 2, 37| táviratozásban. Bánom is én, ha már most lefelé kezdenek is
429 2, 37| visszafelelt neki, hogy:~„Jókor már! Hetvenen áll az árfolyam.
430 2, 37| ahogy üzent neki. Most már befűthet vele, s süthet
431 2, 37| oda, aki belemegy! Késő már az!~Hamarább kellett volna
432 2, 37| üres templomnak, amibe most már nem fog járni senki többé,
433 2, 37| aminek a küszöbén most már ki fog nőni a kövek közül
434 2, 38| megszűnt a munka.~Hanem most már válogatva bánt velük az
435 2, 38| felett is sok elveszett már a bondavári fátum miatt.~
436 2, 38| törnek ki belőle. Utoljára már szublimátumok tapadnak a
437 2, 38| planitzi kőszénbányából, mely már kiégett; a kristályok az
438 2, 38| új riasztással.~Lenyomta már a részvényeket harmincig,
439 2, 38| ivadék rég a másvilágon van már.~Ennek azután az a legközvetlenebb
440 2, 39| tüzelt, mint a másik.~Másnap már vasúton voltak. Úgy siettek,
441 2, 39| massaecurator, a szenátor úr már akkor ott preferánszozott
442 2, 39| Árpád –, hiszen nyár lesz már, nem kell most fűtenivaló!~–
443 2, 39| akkor meg Csanta uram.~De már csak azért el kellett őket
444 2, 39| egészen egymásba hajlottak már.~Árpádnak első gondja volt
445 2, 39| rigó.~Ezért sem szidják már össze!~Mi van még hátra?
446 2, 39| papiroshajók. Azokért sem zsémbel már a szomszéd, nem pirongat
447 2, 39| hangversenyéről.~Hol van az már!~Abból csinál egy jó nagy
448 2, 39| piros virágával – nem vernek már érte a körmére! –, s elereszti
449 2, 39| gyermek egész a partig jött már, mégsem veszi észre. Akkor
450 2, 39| kezd lenni a fű, jó lesz már hazamenni.~Akkor azután
451 2, 39| persze! Nagy gyerek vagy már; én csak nem vigyázhatok
452 2, 39| anyám, elébb-utóbb. Most már megvan a házunk, hanem elébb
453 2, 39| járjam a világot, mikor már van valakim. Mert látod,
454 2, 39| sok nagy dolog megtörtént már? Hitted volna, hogy a házunkat
455 2, 40| amihez Iván hozzáfogott.~Most már szabad a tér! Nyitva a halálország
456 2, 40| medence között.~Erre a munkára már kellett egy embert vinnie
457 2, 40| Úr neve!”~– Nagy emberek már a fiaid?~– De már az unokáim
458 2, 40| emberek már a fiaid?~– De már az unokáim is mind maga
459 2, 40| halni?~– Hm! Nem voltam-e már olyan helyen önnel együtt?~–
460 2, 40| rögtön fejünkre szakad. Mikor már meghalljuk a morgását, már
461 2, 40| már meghalljuk a morgását, már akkor veszve vagyunk. Ha
462 2, 40| nem érezni többé.~Nem volt már olyan kék az ég, nem volt
463 2, 40| olyan kék az ég, nem volt már olyan zöld a fű előtte többé.~
464 2, 40| volt neki. Nem borzadozott már semmitől.~Összerakta egy
465 2, 40| labirintban. Öreg kísérője már kísértetlátó lett a rémülettől,
466 2, 40| várat a feladásra.~„Amazokat már legyőztem, most már tinektek
467 2, 40| Amazokat már legyőztem, most már tinektek is meg kell adnotok
468 2, 41| a másikba repültek.~Most már a komikumig vitték a tragédiát,
469 2, 41| bondavári részvényt?~De már ez tökéletes revolúciót
470 2, 41| fél tartózkodó marad, de már egyszer a táblára ez lesz
471 2, 41| nem tesz semmit. Láttam én már máskor is egymilliót elveszni.
472 2, 41| bizottságot, mely Ivánt most már nyomról nyomra kísérje,
473 2, 42| a tárna eloltására. Egy már elmúlt. Én még azóta nem
474 2, 42| rajta. Eddig is majd megölte már őket a kíváncsiság.~Iván
475 2, 42| valami mély kútaknába, most már hosszú hágcsókon.~Amint
476 2, 42| sötét üreg nyílásán túl már nem égett a lámpa. Ott már
477 2, 42| már nem égett a lámpa. Ott már a szénlég uralkodott.~Hanem
478 2, 42| keresztültörés hiányzott.~Azt már csak a búváröltözetben lehetett
479 2, 42| forgató kereke volt. Ezt már a megelőző nap hozták el
480 2, 42| dörmögé vissza útitársa.~– Ez már a kioltott tárna egy része! –
481 2, 42| Katzenjammer idején azután már természetesen bánták nagyon
482 2, 42| tűz középkatlanáig, ott már egy ember munkája, egy fecskendősugár
483 2, 42| lökésben végződve.~Most már reszketett minden épület
484 2, 42| sarkamat Leviatán fején!”~Már három órája, hogy tart a
485 2, 42| egyre tódult fölfelé, s most már nagy felhő támadt körülötte,
486 2, 42| ismét fehér fürtös fejét, de már nem fenyegetett kiáltásaival
487 2, 42| vendéglőbe visszatérő urak már ott találták Ivánt egyedül
488 2, 42| eszik húst burgonyával.~– Én már a vegytani kémletet is elvégeztem! –
489 2, 43| Apoteózis~El volt már érve a küzdelem díja: vagyon,
490 2, 43| érezni hozzá.~Tudták ezt már a klasszikus kor istenei
491 2, 44| Angela grófnő.~Hanem mikor már a neve alá volt írva, még
492 2, 44| válaszolt a grófnőnek. Most már hosszasabban írt.~Elmondott
493 2, 44| szekér állt meg. Iván akkor már a részvénytárna igazgatói
494 2, 44| velük. Miért nem hagyják már nyugodni?~Az ajtó nyílt,
495 2, 44| másik, azt mondja: „Most már én is senki vagyok. Legyünk
496 2, 44| kötelessége őt eltemetni. Most már nem futhat el tőle.~Theudelinda
497 2, 44| fővel kísérte idáig. Most már az öné.~Azzal visszautazott
498 2, 44| kocsijának s a halottas szekérnek már porát sem lehetett látni.~
499 2, 46| lakott a főtelepen. Nem volt már ideje elzárkózni remetelakába.
500 2, 46| folytonos érintkezést követel.~Már útban volt e napon a tárna
1-500 | 501-506 |