Rész,  Fejezet

 1   2,  7 |         mert a háznak az ajtaja nyitva volt; másodszor pedig azért,
 2   2,  9 |       ajtót hagyjuk magunk után nyitva – monda a plébános, gondolva
 3   2,  10|      hogy a kastély ez oldalról nyitva ne maradjon; s azon az úton,
 4   2,  10| felhaladtam, annak az ajtaja is nyitva volt. Bizton számítottam
 5   2,  10|       Pedig annak az ajtónak is nyitva kell lennie. Ezt a dohányfüst
 6   2,  10|         De hogyan lehet ez ajtó nyitva? Annak is igen egyszerű
 7   2,  10|     szüksége, ha Pesten termeit nyitva akarja tartani a rang és
 8   2,  20|         Elfogadja ajándékaimat, nyitva tartja számomra házát s
 9   2,  22|         embernek csak éjszakára nyitva kell felejteni az ablakát,
10   2,  29|      keleti tárnával meg legyen nyitva az összeköttetés. A feladatot
11   2,  31|         a keblén, s azt kétfelé nyitva odamutatta Evelinának.~–
12   2,  32|   számára az idegenek fiókjában nyitva állanak: a hitelében. Egy
13   2,  34|    egyszer jó barátom, s előtte nyitva a házam.~– De az én házam
14   2,  40|          Most már szabad a tér! Nyitva a halálország fekete folyosói
15   2,  40|       repedést a föld rázkódása nyitva hagyta, akkor a tó a fejünk