Rész,  Fejezet

 1   1,  1 |     de hogy szüntelen odalenn maradjon, lélegzetvétel nélkül, ahhoz
 2   2,  7 |        hogy ott voltam, aznap maradjon otthon a házában, mert azon
 3   2,  10|      éjjel a grófnő szobáiban maradjon, vele egyedül.~Az, apát
 4   2,  10|     kezében egy zárt lámpa.~– Maradjon ön ott állva, ahol most
 5   2,  10| kastély ez oldalról nyitva ne maradjon; s azon az úton, amelyen
 6   2,  15|       élő szív örökre temetve maradjon. Azt értem, hogy ily izgalomra
 7   2,  19|       Nyújtsa ön nekem kezét! Maradjon ön itt!~Iván felállt székéből,
 8   2,  19|      ha én mondom önnek, hogy maradjon.~S e neheztelés oly őszinte,
 9   2,  22| részvényeket. De nekem egy se maradjon a nyakamon. Mert én a papirost
10   2,  28|      Én feloldom önt az alól. Maradjon itt!~– Arra megint büszke
11   2,  29|     korcsmából kijönni, aznap maradjon otthon a házában; mert azon
12   2,  29|      és a kaucsuktömlőket. Ne maradjon itt más, csak az asszonyok.
13   2,  29|     el magukkal, nehogy hátul maradjon.~Ami utánuk jön, az a rémséges
14   2,  32|    egész programot.~– No, hát maradjon Árpád is odahaza, az anyja
15   2,  37|     az ezüstömet, hogy az ott maradjon!”~És dúlt-fúlt, mint a veszett