Rész,  Fejezet

 1   2,  3 | szenvedéllyé vált tudás démonától hagyja magát ragadtatni, s kutat,
 2   2,  5 |          az új nevet a réginek, s hagyja nőni a lajstromot, míg minden
 3   2,  5 |       bízni. Nem is olyan könnyen hagyja el a helyét. Hát gondold
 4   2,  9 |    egyebet, mint hogy minél előbb hagyja el ezt a helyet, költözzék
 5   2,  10| összeszedte, hogy eszmélete el ne hagyja.~Ez való! Ez nem álom! Nem
 6   2,  13|          az előtte állóhoz, hanem hagyja azt ott állni és beszélni,
 7   2,  14|           földnek, s mikor magára hagyja a mostoha, a nap, ki oly
 8   2,  17|         mely a lábakat fedetlenül hagyja. Különben e kosztüm alatt
 9   2,  18|        hogy okvetlenül fedetlenül hagyja az arcát egy rögtön rákövetkező
10   2,  23|    Ivánnal, hogy megmarad, és nem hagyja el az őstelepet. Egy nagy
11   2,  23|        kormos házikóból, s ott ne hagyja diadalmas ellenfeleinek
12   2,  27|           amit ön most elmondott. Hagyja el ön Bécset, s menjen a
13   2,  35|          Elysées-be kocsikázik, s hagyja maga után mondatni a világtól: „
14   2,  39|         egyforma baj, akár otthon hagyja az ember a feleségét, mikor
15   2,  41|       nyomra kísérje, sehol el ne hagyja, vele ebédeljen, a küszöbén