Rész, Fejezet
1 1, 1 | minden lap tízezer, százezer (ki tudja, mennyi) évet képvisel.
2 1, 1 | méhéből a napvilágra feljött.~Ki tudja hányadik alakulása
3 1, 1 | fák, mik csoporttal nőnek ki a földből, mint a pázsit,
4 1, 1 | a nyomorult hylobatest, ki kétöles termete s iszonyú
5 1, 1 | refraktorban, emelkedik ki rézvörös arccal a hold.
6 1, 1 | megérkezik a szánakozó teremtés, ki segíteni akar rajta.~A víziciprusok
7 1, 1 | az csak május végén hajt ki, s hernyói éhen vesznek
8 1, 1 | nézte, úgy sem lát jól, ki lehet az ott, mekkora állat
9 1, 1 | magával jön is, ott tör ki közüle, ahol neki tetszik.
10 1, 1 | egy-egy panaszos is, akit ki kell hallgatni. Az iszákos
11 1, 1 | az az iparos takácspók, ki oly remek szöveteket tud
12 1, 1 | tábláról, mert egy lény ki volt belőle felejtve.~Az
13 1, 1 | kezdett vele, s az első ember, ki még meztelen volt, kapcát
14 1, 1 | táplálékul, s élenyt lehel ki.~Az ősvilágban tehát ezerszerte
15 1, 1 | fölemésztené a testet és lelket.~Ki nem látta már, hogy az élenyben
16 1, 1 | Szibéria havas mezőire, ki Ázsia, Afrika erdőtlen,
17 2, 2 | maga is beleül.~S alig lép ki a sziklaodúból, midőn újra
18 2, 2 | nagy buggyanással lövell ki az első fekete hullám, mely
19 2, 2 | titkát nem fürkészte még ki senki. Azt tartják róla,
20 2, 2 | hasmánt csúszva tolják ki maguk előtt.~Az üregből
21 2, 2 | napi munkájukat, mint más, ki Isten napsugarai alatt az
22 2, 2 | kaszál.~Az a férfi pedig, ki ott jár közöttük, az a bányatulajdonos
23 2, 2 | Nyugodtan, hidegvérrel adja ki a rendeleteket, hogy működésbe
24 2, 2 | fülledt-e át, nem fejlődött-e ki benne kénsav, mely önlobot
25 2, 2 | feketét. Ott paráholják ki a kőszénből a ként; az ércolvasztáshoz
26 2, 3 | jövedelem egy embernek, ki maga tesz a saját üzlete
27 2, 3 | vegytani műhelyét képezi.~Ki is értené e rejtélyes műszerek
28 2, 3 | mint a nap.~De mi oltotta ki tüzeiket? Mi foglalta körülöttük
29 2, 3 | a föld gőzköre terjedne ki vele még nagyobbra, s azáltal
30 2, 3 | Hát azt a tüzet mi oltotta ki?~Vannak légnemek, amiknek
31 2, 4 | Meghall egy nótát, s egész nap ki nem megy a füléből, ott
32 2, 4 | szellentyűje, arra megy ki minden sor, amit olvas.~„
33 2, 4 | ide a nóta; ha ugyan addig ki nem megy a fejéből.~Pedig
34 2, 4 | fejéből.~Pedig nem ment ki.~Másnap a tárnába sietett
35 2, 4 | legtökéletesebb szűzi formákat tünteté ki minden szorongató vállfűző
36 2, 4 | vissza, pedig egyik társnője, ki háta mögött ment, nevén
37 2, 4 | Nem járnak-e közöttünk? Ki tudja azt? Ez az arc olyan,
38 2, 4 | Tehát állati ösztön? Akkor ki venné figyelembe? A bölcs
39 2, 4 | szegény, fiatal gyermek iránt, ki apa, anya nélkül maradt,
40 2, 4 | hetibérüket kivenni a gazdától, ki maga volt a pénztárnok is,
41 2, 4 | nagy vonalzott könyvbe, ki mennyit dolgozott, s mi
42 2, 4 | kár másnak!~Iván egészen ki volt forgatva régi kedélyhangulatából.~
43 2, 4 | szeges cingulumokkal űztek ki elfoglalt lakhelyeikből,
44 2, 4 | Napoleonida egy mosónőt vett el, ki előbb szeretője volt.~És
45 2, 4 | Gaussin, a komédiásnő, ki gazdag imádó charta biancajára
46 2, 4 | Quintilie, a másik komédiásnő, ki elharapja nyelvét, hogy
47 2, 4 | árulhassa a kínpadon. Alice, ki férje helyett párbajt fogad
48 2, 4 | apádat, anyádat! – tört ki haraggal Iván – mit bánom
49 2, 4 | szelíd, becsületes embertől, ki az asszonyi arctól félrefordul,
50 2, 4 | asszonyi arctól félrefordul, ki az idegen bájak előtt lesüti
51 2, 4 | bájak előtt lesüti szemeit, ki nem óhajtja azt, ami a másé;
52 2, 4 | átkozottabb csókok. Ninon fia, ki megölte magát, mert anyját
53 2, 4 | szívdobogása felkölté onnan.~Hát „ki” az a szív?~Én vagyok-e „
54 2, 4 | szánva az ütés.~Hallgatsz?!~Ki itt az úr? Te-e vagy én?~
55 2, 4 | állna idegen emberként, ki saját vonásait rabolta el.~
56 2, 5 | Hazatért magához.~Lelkében ki volt egészítve a terv, amit
57 2, 5 | nem a karjaikra pontozzák ki a nevet és jelvényeket.~
58 2, 5 | Pedig különben igen jól ki lehetett vele jönni mindenkinek.
59 2, 5 | sorsú ember nem úgy van; ki nem bír egyéb tudással,
60 2, 5 | gyermekre bíztuk, hogy húzza ki a nevet.~A saját nevét húzta
61 2, 5 | nevet.~A saját nevét húzta ki.~Engedje el, uram, az ezután
62 2, 6 | szolgálatjukra leszek – szólt Iván, ki éppen akkor valami zöldes
63 2, 6 | rendben van. Holnap hirdetnek ki bennünket a templomban harmadszor.~–
64 2, 6 | Ezt a rendeletet így adta ki az Isten a Hórebhegyen.~–
65 2, 6 | óriási. Legalább százmillió. Ki sem lehet számítani mennyi.
66 2, 6 | öreg herceg Bondaváryé, ki jelenleg leggazdagabb úr
67 2, 6 | soha egy napra tudtomra ki nem jött belőle. Az egész
68 2, 6 | takarékossági szempontból indulnak ki, s tíz ajánlkozó közül kiválasztják
69 2, 6 | a bukást. Akad uzsorás, ki a százforintos prioritási
70 2, 6 | címeres ember a dobot: „Ki vesz téglát?” Ez a története
71 2, 6 | húsz mértföldnyi vasutat is ki lehet építeni.~– Óh, éppen
72 2, 6 | feltettem magamban, azt ki is viszem. Fogadom neked,
73 2, 7 | fegyverképtelen? Te jeles verekedő! S ki volt az a derék becsületes
74 2, 7 | derék becsületes orvos, ki neked erről bizonyítványt
75 2, 7 | engem venni. Aztán a Péter ki nem állhatja azt a szegény
76 2, 7 | templomba. Ma hirdetnek ki bennünket harmadszor. Én
77 2, 7 | mindennap, mert legényednek még ki kell szolgálni a maga kapitulációját.
78 2, 7 | Ha mindenki így tenne, ki az ördög védelmezné a császárt,
79 2, 7 | csak a Jánoskát gyógyítsák ki, hogy ember legyen belőle,
80 2, 7 | goromba legényt pedig verd ki a fejedből, mert az a jövő
81 2, 7 | Pétert.~A munkás egészen ki volt kelve arcából. Egy
82 2, 7 | utasítani az úri férjet, ki tisztességesen mint hitvest
83 2, 7 | de elfut a másik úrral, ki délceg viselettel, felpiperézve
84 2, 7 | viselettel, felpiperézve jön elé, ki merészen hízelkedik, s nem
85 2, 7 | igaza van a mohamedánnak, ki nem ád neki lelket a földön,
86 2, 8 | hagyományozva, s testvérének, ki csak jogi birtokosa volt
87 2, 8 | legbelső szobájába, s reggelig ki nem nyitja az ajtót, ha
88 2, 8 | sekrestyést, hogy minek költi ki az ágyból, mikor izzad.
89 2, 8 | ágyból, mikor izzad. A húga, ki a házánál gazdasszonykodik,
90 2, 8 | hálateljes pukedlivel fejezi ki néma köszönetét, melyre
91 2, 8 | az égre, félig a papra, ki viszont maga részéről bal
92 2, 8 | s az volt a boldogabb, ki kaphatott belőle négy latjával
93 2, 8 | egy káplánját kifizette, ki megirigylé a jól élést tőle,
94 2, 8 | kisebb-nagyobb táblácskák nyíltak ki. A táblák rézből voltak,
95 2, 8 | tourniquet) jelvényezi, hogy ki hívatik.~A csésze azt jelenti,
96 2, 8 | családtagjaink között. Minden emlékkő ki volt mozdulva helyéből,
97 2, 8 | Katharina, az udvarhölgy, ki hódító szépség volt, most
98 2, 8 | meghalt ős-niéce-em, Clarisse, ki halálra táncolta magát,
99 2, 8 | magát, és egy nagyöcsém, ki híres fuvolázó volt; azután
100 2, 8 | volt a szerencsejáték, s ki most is kockákat zörgetett
101 2, 8 | Azután egy ősunokahúgom, ki menyasszonyfővel halt meg
102 2, 8 | László ősöm volt az első, ki az országba be merte hozni
103 2, 8 | kelmét. Olyan hideg sugárzott ki az ujjaiból, mikor hozzám
104 2, 8 | reszketni kezdett.~– Vegye ön ki azt a ruhát onnan!~Emerencia
105 2, 9 | Nyugágyán feküdt, s nagyon ki volt merülve.~– Mármost
106 2, 9 | sekrestyés kíséretében, ki egy negyven év körüli férfi
107 2, 9 | fáradozott, hogy a vaskályhában ki ne engedje aludni a tüzet.~
108 2, 9 | a sok félénk leánycseléd ki nem bújik a dunnája alól,
109 2, 9 | hegyin-hátán iramodtak, ki merre látott. Azazhogy látni
110 2, 9 | csak felnyitotta, s azzal ki a szabadba!~A szuterén rácsajtaja
111 2, 9 | kertbe vezetett, a kertajtó ki a mezőre; így történt, hogy
112 2, 9 | Becsületes, egyszerű ember volt, ki inkább hitt az ördögökben,
113 2, 9 | csirkesarkantyúkat tördelnek: „Ki hamarább férjhez megy?”~
114 2, 9 | hölgybudoárok asztalain.~A lelkész ki nem bírta találni, mi bámulnivalója
115 2, 9 | De mi bűnhődést találjon ki erre?~– Én is úgy hiszem –
116 2, 10| meghívta Sámuel apátot, ki éppen akkor Pesten tartózkodott.~
117 2, 10| országszerte mint szabadelvű pap, ki a hatalommal szemben is
118 2, 10| összemérve, minő Sámuel apát, ki nevének kezdőbetűjét merészen
119 2, 10| grófnőt, kérem, ne gúnyolja ki nagyságod, mert az nagyon
120 2, 10| szelindek, valóságos véreb jár ki két oldalfülkéből éjszakára,
121 2, 10| Az egy szemérmes hajadon, ki férfi szavára, habár egy
122 2, 10| a társalgónőm szobájáé, ki görcsöket kap és elájul,
123 2, 10| szándékozott belőle lakásul, tehát ki kellett választania, hogy
124 2, 10| lakályos.~Abból is vezetett ki egy föld alatti folyosóhoz
125 2, 10| de az egyszer sem jött ki; bizonyosan nem volt figyelme
126 2, 10| Én félek!~– Hogyan? Ön, ki máskor egyedül ment le e
127 2, 10| azt súgá neki:~– Egy ablak ki van törve odafenn, s azon
128 2, 10| megvilágítására szolgál, s az ki volt törve.~Pedig sohasem
129 2, 10| borzalommal:~„Ne nyissa ki! Ne tárja fel! Az ott a
130 2, 10| vadászai.~A félénk szobaleány, ki éjszaka ki nem merne menni
131 2, 10| félénk szobaleány, ki éjszaka ki nem merne menni a folyosóra,
132 2, 10| kapusnő, az öreg matróna, ki mindig józan, az asztal
133 2, 10| öltözve, kivéve a kocsisnőt, ki férfiruhát viselvén, szimmetria
134 2, 10| Leghátul maradt a sekrestyés, ki hosszú stólájától nem tudott
135 2, 10| emberi testben kísért, s azok ki vannak űzve.~– Mit tegyek? –
136 2, 10| szívében: „Ha Isten velem, ki ellenem?” – s nem lesz egyedül.
137 2, 10| végtelen kegyelmességének, ki minket ily csontalkatúvá
138 2, 10| apát úr egy revolvert vonva ki oldalzsebéből. – Készen
139 2, 10| rácsajtón keresztül menekült ki, megtudtam azt, hogy az
140 2, 10| lázadást ön követte el, ki hosszú évsoron át kizárta
141 2, 10| szólni egy zárdafőnöknőnél, ki legszigorúbb rendet tart.
142 2, 10| fülei mellett az a démon, ki a kórusba belerivallja a
143 2, 10| költőtől megénekelt remete, ki elfelejtette az imát, és
144 2, 10| rögtön megismernek és senkit ki nem gúnyolnak. Akarja ön
145 2, 10| bazilika”; most úgy néz ki, mint egy nagy vesztőhely;
146 2, 10| húszezer Fölvidékről jött tót, ki az alsóbb rendű kézi munkával
147 2, 10| törekvésnek találkozni lehetne. De ki nyissa meg termeit e célra?
148 2, 10| melyet a pap még jobban ki tudott színezni.~– Ön megértett
149 2, 10| egyik birtokos lába alól ki volt húzva!…~
150 2, 11| hívatom tiszttartómat.~– De ki által?~A grófnőnek csak
151 2, 11| monda a pap –, hogy mint jut ki legközelebb a grófnő ebből
152 2, 11| el egymással értekezni.~– Ki ön? Mit akar itt? – kérdé
153 2, 11| kérdé a pap.~– De ön ki, és mit keres itt? – szólt
154 2, 11| még egy eleven kutya jár ki.~– A másikat agyonlőtte
155 2, 11| eltávozván, neki semmi összeget ki ne adjanak.~– Ez igen praktikus
156 2, 11| helyben hagyása jeléül, ki arra tárcájából tíz darab
157 2, 11| kipörkölt ördöngös ördög röpülne ki a kéményen keresztül. Theudelinda
158 2, 11| odaadta Iván az apát úrnak, ki a hintóban ült a grófnő
159 2, 11| magtárt, hogy ne sülhessen ki, mi volt benne, s mi volt
160 2, 12| intézetébe; hadd művelje ki magát, mert szép tehetségei
161 2, 12| állását, nevetésben tör-e ki vagy átkozódásba. Azután
162 2, 12| egyszerre szenvedélyesen tört ki:~– Törpe emberek állnak
163 2, 12| nagy műhöz szemeltelek én ki téged – szólt a pap, és
164 2, 13| megtiszteltetést el kellett fogadni. Ki tudja, hátha szüksége van
165 2, 13| A legelőkelőbb körökben ki volt adva a rendelet, hogy
166 2, 13| akivel ismeretlenül beszélt. Ki tudja, hány emberrel gorombáskodhatott
167 2, 13| olvasott és művelt ember, ki a világ minden költőjét
168 2, 13| állni és beszélni, amíg ki nem fogy, s odább nem megy.
169 2, 13| arra az árva jövevényre, ki igen természetesnek találja,
170 2, 13| abból a külvilágba semmi ki nem párolog. Egymás közt
171 2, 13| hogyha valaki a társaságban ki van festve, azon a festéket
172 2, 13| Az utóbb szólt gavallér, ki Angela grófnőt húgának nevezte,
173 2, 13| háziasszony unokabátyjához, ki igen olvasott férfi, azzal
174 2, 14| látnak hat lépésnyire. És ki egy percre leveszi a kalapját,
175 2, 14| beszél, oly gőzt lövell ki a száján, mintha ágyú volna,
176 2, 14| gallérjából úgy emelkedik ki a gőz, mintha ő volna a
177 2, 14| bekövetkeznie kell! Hiszen ki van számítva, hogy a kőszén
178 2, 14| olvasztott bazalt kihűléséből ki van számítva, hány század
179 2, 14| karibi szigetekre az indián, ki vitte őket oda és „honnan”,
180 2, 14| alatt kellett lenni: az hűlt ki legelébb, s mikor még Európa
181 2, 14| világukból, ha évezredre így hűl ki a föld; a telek mindig hosszabbak,
182 2, 14| nyelvidom ne fejlődött volna ki, de van valamennyiben valami
183 2, 14| hódító zsarnokok sincsenek. Ki tudna egy népnek fejére
184 2, 14| kész belőle a ház. Hogyan? Ki nem játszott gyermekkorában
185 2, 14| színes hólyag emelkedett ki a híg tömegből, egymáshoz
186 2, 14| tíz más betűnként szedje ki utána; a leírt lapról tudnak
187 2, 14| a fogakat nem hullatják ki. Az élet kialszik, mint
188 2, 14| csak bércpartjai őrzik, s ki van számítva, hogy tízezer
189 2, 14| hagyja a mostoha, a nap, ki oly rosszul bánt vele eddig
190 2, 15| víziója, egy megdicsőült arca, ki elhagyva a földet, őrangyala
191 2, 15| hallgatója volt Géza gróf, ki, amint leszállt a rostrumról,
192 2, 15| mosolygó iróniával fejezé ki bámulatát afölött, hogy
193 2, 15| világ túlsó végére kerülik ki egymást az emberek, s melyről
194 2, 15| villámbattériákat ürítettek ki Iván szemeibe, hanem annak
195 2, 15| neveletlen, a mellehúsát veszi ki, pedig azt más is szereti!
196 2, 15| villanyos palack, csak úgy jön ki belőle a szikra, ha duellálni
197 2, 15| csak a kezemet nyújtom ki ellenemre.~– S akkor betelik
198 2, 15| tetszik, annyi füstöt szí ki az államnargiléből.~– Groszartig! –
199 2, 15| ma egy esztendőre valót! Ki tart velünk?~A férfitársaság
200 2, 15| István gróf szállásába, ki Theudelinda grófnő palotájában
201 2, 15| ornátusban szokás festeni, ki minden királyoknak fölötte
202 2, 15| mely azon állapotot fejezi ki, amidőn az eltiport jog
203 2, 15| rendeltetett időt hiába!~Ki vállalkozik?~Legelső természetesen
204 2, 15| magáéval. Az nagy színész, ki kétségbeesést mutat, mikor
205 2, 15| legjobban fél. Az hadvezér, ki csatatervét minden ütésnél
206 2, 15| tudja alakítani; az Bosco, ki az első kihívásból megfejti
207 2, 15| kártyaállást; és nagylelkű, ki, mikor „kell”, fel tudja
208 2, 15| búcsút vett István gróftól, ki viszont a maga részéről
209 2, 15| Salista őrgróf már alig talált ki az előszobába. Az az üröm
210 2, 15| vinni, míg valami nőcseléd ki nem nyújtotta egy ajtón
211 2, 15| Én tudom érteni a nőt, ki férjét a csatamezőig kíséri;
212 2, 15| még azt is felfoghatom, ki a csatába is vele megy együtt,
213 2, 15| átültetni. Az az ember, ki a holt kövekkel társalog,
214 2, 15| juttatja Badrul Budur herceget, ki félig kővé vált, s ki fölött
215 2, 15| herceget, ki félig kővé vált, s ki fölött neje egy rabszolgát
216 2, 15| Barker nejét tudom érteni, ki férje oldalán nekiindul
217 2, 15| tudom képzelni magamat, ki egyedül, magára hagyatva
218 2, 15| őrzi, sebére írt keres; ki ételét megfőzi a pusztában
219 2, 15| független, de uralkodó.~– Ki fölött?~– Grófnő, önnek
220 2, 15| idelenn a társadalomnak, ki most odafenn csak egy tespedő
221 2, 15| abrenunció”. Nem mondta ki. Mikor a vasat összekovácsolták
222 2, 15| prédikátort, hogy mondja ki e szót: „abrenunció”. Ősöm
223 2, 15| cotillonban mindazon figurákat ki lehet vinni, amiket a valcerben,
224 2, 15| vígjátéki jelenet fejlődött ki. Iván úgy ült a számára
225 2, 15| huszár nem volt!”~Hja bizony, ki tudja, ki mi volt valaha
226 2, 15| Hja bizony, ki tudja, ki mi volt valaha ebben a mi
227 2, 15| partjára, visszatekintett, hogy ki jött még vele. Iván egyedül.~
228 2, 15| völgy felől. Az Iván volt, ki kürtjében vizet hozott számára
229 2, 16| szó. Őtet senki sem hívja ki. Ez nagyon otromba tréfa
230 2, 16| társalom, s rekesztené azt ki, aki a bántalmat elkövette,
231 2, 16| ölnyire egy arasszal hibáznak; ki lesz kötve, hogy egy percnél
232 2, 16| vissza fog menni Pestre, ki hamarább hozzájuthat.~Ez
233 2, 16| beszélte a társalkodónője, ki vele egy szobában aludt,
234 2, 16| tekintettel lépett be Angelához, ki arcából igyekezett a történteket
235 2, 16| feleket, hogy béküljenek ki, mire néma elutasítás volt
236 2, 16| szájából sziporkázva repült ki a szivar.~Angela grófnő
237 2, 16| harmadik lövésre bolondnak ki nem áll. Ha komoly dolgot
238 2, 16| kardra, akkor azután tűnjék ki, hogy ki a legény!” Mi váltig
239 2, 16| akkor azután tűnjék ki, hogy ki a legény!” Mi váltig unszoltuk,
240 2, 16| őrültség volt tőletek! – fakadt ki Angela. Egy embert, akinek
241 2, 16| Vesszen el, ha veszni indult! Ki kérdi azt, hogy mi lesz
242 2, 17| hogyan, miként béküljön ki vele, ő menjen-e fel hozzá
243 2, 17| Árpádot zongorázni, képeztesse ki művésznek, lesz belőle híres
244 2, 17| nyomára vezette fogadott fiát, ki is azonnal sietett neki
245 2, 17| máskor a mama nem adja ki. Keresett már sok pénzt,
246 2, 17| addig van. A szép nőnek, ki egyszersmind szép művésznő
247 2, 17| száját, mint más. – Mert ki nem állhatom ez embert!
248 2, 17| száját harapdálta. Valamit ki kell tőle nyernem. – Gondolom,
249 2, 17| talentumáról, s eszközölje ki szerződtetését az operához.~
250 2, 17| volt Loreley, a tündér, ki a Rénus örvénye fölött bűvdalát
251 2, 17| jogai vannak. Azután meg, ki tudja? Hátha az üzletét
252 2, 17| Az egyik egy anya képe, ki gyermeke bölcsőjét ringatja,
253 2, 17| asszony kezéből könnyen ki lehet venni a kést. E percben
254 2, 17| ön holnapután.~– És még ki tudja meg?~– Senki más.~–
255 2, 17| nyomoréktól tudtam meg, ki engem igen szeret, s mindennap
256 2, 18| úgyis megölte volna; s ugyan ki csapna lármát 48 órai életért
257 2, 18| előre meg képes ítélni, ki mennyire lesz győztes.~Salista
258 2, 18| gázolom össze! Fogadjunk rá! Ki tartja a fogadást?~E nagyszerű
259 2, 18| nagy tánctermét fogadták ki vívóhelynek.~A segédek eleve
260 2, 18| feltételeket.~„Első vér. A szúrás ki van véve.”~Salista protestált.
261 2, 18| herkulesi izmokat tüntetett ki; de Iván is izmosnak, idegerősnek
262 2, 18| tekintetét, onnan lesve ki ellenfele szándokait.~Salistának
263 2, 18| szablyák, vagy azt felejtette ki a szemmértékezésből, hogy
264 2, 18| férfi között, meglehetősen ki lett egyenlítve.~Hanem Salistát
265 2, 19| fogadások az eredmény iránt. Ki kap sebet? Hoz-e emléket
266 2, 19| mint esett. Eduárd bárónak, ki nem akarta felfoghatónak
267 2, 19| kedélyállapotban találta.~– De ki volt közülünk – tört ki
268 2, 19| ki volt közülünk – tört ki végre Eduárd báró –, aki
269 2, 19| fecsegte el neki! – mondá ki véleményét Géza gróf.~–
270 2, 19| Milyen aggodalmakat álltunk ki ön miatt! – szólalt meg
271 2, 19| mindennek háttere gúny, tagadás; ki mond itt igazat egymásnak
272 2, 19| senki nem mondja neki: „Állj ki, hiszen elpusztulsz!” Egyszer
273 2, 19| ma nem ismerjük többé, ki volt. Ha fél a bajtárs velünk
274 2, 19| iránt, s nyájasan kísértek ki bennünket egész az ajtóig,
275 2, 19| ittmaradásra hívott fel; s ki kellett mondanom, hogy ami
276 2, 20| valamit, ami nincs.~– Én ki fogom eszközölni, hogy önt
277 2, 20| igazán kértem. Egyet kötök ki magamnak öntől. Egyetlenegy
278 2, 20| tulajdonosának a lábai alól ki volt már húzva!~Azt pedig
279 2, 21| megéri azt. Még többet is. De ki tud felőle? Ki hiszi el?~
280 2, 21| többet is. De ki tud felőle? Ki hiszi el?~Zsurnalisztikai
281 2, 21| Isten áldása Kaulmannál! Ki vesz hamburgi sorsjegyeket?”~
282 2, 21| Bonda-völgyi tárnából került ki.~– Ah, ez valami ősvilági
283 2, 21| választott bíróság küldetett ki a kérdéses kövület megvizsgálására
284 2, 21| Hanem ez ellen is talált ki a tudomány valami ellenszert.
285 2, 21| nagy ázsióval ragadozzák ki egymás kezéből: hanem még
286 2, 22| szemek, nemes arcél tüntették ki férfi- és nőnemét. Elhaltak
287 2, 22| kikötöttek a szomszéd partján, ki a hajótörötteket azután
288 2, 22| azt mind a poéták találták ki.~Nem is egyébért tétetik
289 2, 22| Ha magával vitte volna, ki tudja, ki osztozott volna
290 2, 22| magával vitte volna, ki tudja, ki osztozott volna meg rajta!~
291 2, 22| volt. Az meg azt doboltatta ki, hogy akinél magyar bankó
292 2, 22| világ következik?~– Hát ki tudta? – förmedt rá Csanta
293 2, 22| tanuljon, hanem hiszen talál ki a gyerek magától is elég
294 2, 22| Ami egyszer oda bement, ki nem jött onnan többé soha.~
295 2, 22| tagnak urambátyámat szemeltem ki.~– Nagy megtiszteltetés.
296 2, 22| egy részvényt sem adott ki senki kezébe.~A kontremin
297 2, 22| az én nevemre állíttatnak ki, meggazdálkodhatok, s az
298 2, 22| kell, ezüsttel verhetem ki a szemét az egész konzorciumnak.~–
299 2, 22| legügyesebb biztosát választá ki ez eljárásra. Megmondta
300 2, 22| tömeg közt Csanta uramat, ki nagyon rendkívüli dolognak
301 2, 22| orra alá hadonásztak. „Ki ez? Mi ez? Kontreminőr!
302 2, 22| Reakcionárius! Fizetett ágens! Ki vele! Üssétek be a kalapját!
303 2, 22| kalapját! Huszonötöt a hátára! Ki kell dobni!”~Spitzhase csak
304 2, 23| akármi áron.~A részvények még ki sem voltak bocsátva, s már
305 2, 23| versenytársa már talált ki valamit az ő sakkhúzása
306 2, 23| meg, melyen, mint előre ki volt híresztelve, a nagyhírű
307 2, 23| jót tenni, pénzt osztani ki közöttük, hálára, tiszteletre
308 2, 23| társulatnál Iván javára, ha az ki akarna egyezni az óriás
309 2, 23| egyezni az óriás ellenféllel, ki őt agyon szándékozik nyomni.~
310 2, 23| százalék nyereséget oszt ki, amire a részvények rögtön
311 2, 24| kisbíró, ott a dob, dobolják ki a nép előtt; de az ő templomában
312 2, 24| s azon reményét fejezte ki, hogy a birodalmi tanács
313 2, 24| pompás calembour-t cifrázta ki három napig az összes birodalmi
314 2, 24| mos; de az akkor dolgozik. Ki néz oda? Ki gondol rá?~Nem
315 2, 24| akkor dolgozik. Ki néz oda? Ki gondol rá?~Nem a lovagrend
316 2, 24| sokszor, mint látszanak ki e szép lábszárak a feltűzött
317 2, 25| komoly instanciát hallgatsz ki, és pártfogást ígérsz szupplikáló
318 2, 25| van szó.~Az apát úr, mint ki nagyon meg volt elégedve
319 2, 25| hidd el, mert már háromszor ki voltunk hirdetve. De hát
320 2, 25| bondavári kőszénből kerül ki?~Evelina mélyen elpirult.
321 2, 25| szemüvegezték, és a papot, ki őket idehozta, és idehozott
322 2, 25| csókot, se puliszkát többet. Ki sem kísérhet a nagyságos
323 2, 26| naivságot, hogy az a hercegnek, ki számára palotát tart, mindenkit
324 2, 27| fegyver lehet a kezükben, ki elvágja majd a népet az
325 2, 27| magasztalják. Ha püspökké ki lesz nevezve, ő lesz az
326 2, 27| az első magyar prelátus, ki a bécsi urak házában helyet
327 2, 27| tárnamunkásoknak az ígért osztalékot ki kellene fizetni, de sem
328 2, 27| előre elhatározzák, hogy ki kapja meg a vállalatot.~
329 2, 27| de még az állam pótolja ki, ha a szegény tőzsér nem
330 2, 28| igazán meglepő! És hová?~– Ki a világba. A férjem Párizsba
331 2, 28| hogy fel ne emeltessenek.~– Ki mondta ezt önnek?~– Látom.~–
332 2, 28| nagyapó kezei intéztek ott is, ki le nem vette azokat róla
333 2, 29| léptei ne ingadozzanak.~„Ki lehet az, aki ilyen korán
334 2, 29| reggel már tántorogva jön ki a korcsmából?” – gondolá
335 2, 29| ugyanakkor olyasmit is ejtett ki, hogy még egyszer fog pálinkát
336 2, 29| helyben állva, a távozónak, ki, amint húszlépésnyi távolban
337 2, 29| alatti munkálatot, előbb ki kell szivattyúzni a vészterhes
338 2, 29| vakító lángoszlop emelkedik ki a részvénytárna épületei
339 2, 29| egy irtóztató, szavakkal ki nem fejezhető szerencsétlenség
340 2, 29| merítő vedreket! – osztá ki a parancsokat Iván. – Minden
341 2, 29| rémületes kép bontakozott ki a tárnához érkezők előtt
342 2, 29| életveszéllyel vonszolják ki őket most éppen csáklyákkal,
343 2, 29| légnyomástól (az is hőséget fejt ki) gyulladt meg a keleti tárnában
344 2, 29| szén felé nem törhetett ki, az akna torkán lövellt
345 2, 29| semhogy a homokot taszítaná ki.~Ezt olyan hidegvérrel magyarázta
346 2, 29| Nézzen ön oda! Most húzzák ki a harmadik embert halottan,
347 2, 29| senkim. Mennyi ideig tartja ki az ember lélegzetvétel nélkül
348 2, 29| számlálja. Akkor kapaszkodik ki Iván a tárna-szádából, a
349 2, 29| olvasztás miatt nem jött ki a kohóból, s melyet azután
350 2, 29| tömeget kemencéstől együtt ki kell lökni.)~Pedig a hámor
351 2, 29| de az még mind nem adta ki az elveszettek számát.~A
352 2, 29| kiemelték, Iván volt az első, ki lámpájával bevilágított
353 2, 29| csendben, rendben szállíták ki a nyomorultakat síri fekvőhelyükből.
354 2, 29| emberi őrültség gondolta ki e pokoli rombolást!~A hulla
355 2, 29| emberi testbe öltözött démon, ki feláldozza önmagát, hogy
356 2, 29| valamennyien, hogy rúgta ki alóluk a talpkövet, s hogy
357 2, 29| akikre ez a másik önté ki a bosszú mérgét!~És ő most
358 2, 29| Pál figyelmezteté Ivánt, ki maga ment oda vizsgálódni,
359 2, 29| kőszéntárna azáltal gyullad ki, ha a kénkovacsos kőszéntörmeléket,
360 2, 30| kívül is, honnan a „szépnem” ki van zárva, mert asszonynak
361 2, 30| a carnetes bizományost, ki a vasrácson keresztül kiáltja
362 2, 30| vasrácson keresztül kiáltja ki a „bourse des femmes”-nak,
363 2, 30| bolond! S az asszony pedig ki nem állhatja őt.~– Az az
364 2, 32| nevetés közben valamit gondolt ki.~Ez az asszony nagyon örömest
365 2, 32| Kaulman úrtól, miből kerül ki e fejedelmi háztartás, a
366 2, 32| tudósít, azonfelül a tárna ki is gyulladt, s eloltása
367 2, 33| buzgó katolikus!~– Vajon ki árulhatott el?~– Azonkívül
368 2, 33| e nő után. S e nő engem ki nem állhat. S én annak tudom
369 2, 33| gyalázatomhoz!~– Gyalázatához? Hát ki hítta önt abba a vásárba,
370 2, 34| demoiselle” a magamé vagyok.~– Ki mondta ezt önnek? – kérdé
371 2, 35| elmúlt örömein.~Leány ismét, ki előtt az élet virágos mezeje
372 2, 35| adjon neki?~Kire gondoljon? Ki van hozzá legközelebb?~Kinek
373 2, 35| egymástól.~Valami cseléd, ki az udvaron mosogatott, megmutatta
374 2, 35| bizonyosan Árpád anyja lesz, ki akarja tudni, ki jön látogatóba
375 2, 35| anyja lesz, ki akarja tudni, ki jön látogatóba fiához.~Evelina
376 2, 35| Lássa ön. A szénhordó leány, ki mezítláb szökött el a tárnából,
377 2, 35| Evelina! Vesztére azt gondolta ki, hogy védelmezze magát e
378 2, 35| és ebből sohasem gyógyul ki senki. Ez több szép tehetséget
379 2, 35| pártfogók elől, s álljon ki a színpadra azzal a követeléssel: „
380 2, 35| Ha kérte a poharat, igya ki fenékig!~– Megmondom, szép
381 2, 35| keresztül:~– Árpád fiam! Ki volt az a szép hercegasszony,
382 2, 36| balsiker.~Hogyan jutott ki a színház csarnokából a
383 2, 36| csarnokából a hölgy, hogyan került ki az utcára? Maga sem tudta.
384 2, 36| fogja kérdezni: „De hát ki fizet meg nekem azért, hogy
385 2, 36| kényelmesen látszott heverészni.~– Ki adott önnek engedelmet idejönni? –
386 2, 36| egy hirdetménylapot vonva ki belőle, melynek minden sora
387 2, 36| az államférfi is Bécsben, ki önnek leghatalmasabb védelmezője
388 2, 36| mind nincs vége. A pap, ki önnek jó barátja volt, s
389 2, 36| s egy másik órát húzott ki, s gúnyosan lehunyva szempilláit
390 2, 36| és eltávozott.~A hölgy, ki a kőszénre apellál, nem
391 2, 37| meg, hogy hová, és hogy ki fizeti ki. A közbeeső kamatok
392 2, 37| hová, és hogy ki fizeti ki. A közbeeső kamatok iránt
393 2, 37| rabló.~Óh, hogy miért tört ki neki a nyaka? Miért nincs
394 2, 37| aminek a küszöbén most már ki fog nőni a kövek közül a
395 2, 37| harangokat, az egyházfi nyissa ki az ajtót mindennap, mint
396 2, 38| azt a védelmet gondolta ki a tárnaégés ellen, hogy
397 2, 38| dolgozó gyáruk emelkedett ki egy varázsütésre.~Az igaz,
398 2, 38| pedig igen röviden ütött ki. Rauné úr mindössze nem
399 2, 38| történt vele, hogy előbb jött ki maga, mint a kalapja, és
400 2, 38| megvenni. Ezt nyilatkoztatá ki őelőtte.~Megfoghatatlan,
401 2, 38| Hanem azzal csak azt vitte ki Rauné úr, hogy a vasútigazgatóság
402 2, 38| A széntelep fekvéséből ki lehetett okoskodni, hogy
403 2, 38| igazgató tanácsa azt gondolta ki, hogy meglevő tőkéjével
404 2, 38| tartalék tőkéjét apródonkint ki hagyta szivárogni a pénztárából,
405 2, 38| később forró gőzök törnek ki belőle. Utoljára már szublimátumok
406 2, 38| megvenni; a kishivatalnok, ki beleölte a szállásbérét,
407 2, 38| szállásbérét, a szatócs, ki amit a sajton nyert, sajttakaróba
408 2, 38| sajttakaróba verte; a cseléd, ki félretett bérét vélte igen
409 2, 38| elhelyezni, az özvegyasszony, ki szűken kamatozó papírjait
410 2, 38| kamatozó papírjait cserélte ki a gazdagon fizetővel, s
411 2, 38| fizetővel, s a pénztárnok, ki a rábízott összeget e biztos
412 2, 38| mire abból a törvényszékek ki bírnak gázolni, a jelen
413 2, 38| éles jelenetek fejlődtek ki a házastársak között.~Angela
414 2, 39| volt letörülgetve róluk, ki tudja hány esztendő óta.
415 2, 39| száraz hely volt az. Csak ki kell játszani egy kicsit.
416 2, 39| többit odaadtam elégetni. Ki tudja, micsoda szerencse
417 2, 40| is elaludtak, szegények! Ki voltak fáradva.~Vagy talán
418 2, 40| medencére, s abból nem folyik ki több víz mindaddig, míg
419 2, 40| ezt a becsukott nyílást ki találjuk nyitni, ha csak
420 2, 40| pénzét Pál családjának, ki ha elvész, vele együtt vész
421 2, 40| célja felől.~– Most siessünk ki a napvilágra!~Iván, amint
422 2, 40| bölcs elragadtatva szökik ki az utcára, s a nép közé
423 2, 41| mit a kontremin végképp ki akart oltani.~Waldemár herceg,
424 2, 41| az ellenfogadók fizetik ki neki a húszezer forint különbséget,
425 2, 41| egyszerre a sorompó körül.~„Ki az? Megőrült az? Al pari!
426 2, 41| ugyanannyi tízezer forintról.~– Ki ad ötszáz darab bondavári
427 2, 41| nagy közgyűlést hirdettek ki, melyben fulladásig telt
428 2, 41| tevőknek: az minden módon ki akarta Ivánt forgatni a
429 2, 41| oly tömeg gázt fejlesztene ki abban egyszerre, hogy az
430 2, 41| látnia, hogy egymillióból ki nem állíthatja azt a szükségletet,
431 2, 41| egymillióba, s azzal Ivánnak ki lett adva a teljhatalom,
432 2, 41| felhívással: „Gyerünk, raboljunk ki valakit!”, s a megszólított
433 2, 41| óra múlva karöltve megy ki ellenesével. Senki sem mondja,
434 2, 41| animírozott” hangulatot fejtett ki. Azért, amit most Sondershain „
435 2, 41| mondva.)~Ezt egynéhányszor ki fogja dobni majd Iván az
436 2, 42| követ, sziklát talicskáz ki, hanem a dolgot mégsem lehet
437 2, 42| szeretnék ismeretséget kötni. Ki tudja, nem lehet-e valami
438 2, 42| hangzott Iván szava, ki egy másik tekercset emelt
439 2, 42| hasadékából süvöltve lövell ki rézsútosan az elszabadult
440 2, 42| hanem egy másik szellem, ki bűverővel bír a tüzek tündérei
441 2, 42| párbajvívó hencegéséből, ki miután egész éjjel mind
442 2, 42| voltak, minő eredményt fejt ki a tűzoltó folyadék. Egyszerre
443 2, 42| mentőöltözéken át sem állhatja ki ember sokáig. Most tehát
444 2, 42| fehér gőzoszlop emelkedik ki rémséges gyorsasággal, mely
445 2, 42| megállnak és kérdezik: „Ki szól ott?” Iván pedig körültekintő
446 2, 42| percek időközeiben lökte ki ismét fehér fürtös fejét,
447 2, 43| mező.~Azokat ember szárítá ki.~Fénylő sivatagok közepett
448 2, 43| fúrt, s virányt erőszakolt ki a sívó homokból körülöttük.~
449 2, 43| támad.~Ott emberkéz irtotta ki a vadont, s kihímezte helyét
450 2, 44| kiálta föl a delnő. – Hát ki az a senki? Hát nem riadt
451 2, 44| csúfjává, nem ásták volna ki a poklot a bondavári kastély
452 2, 44| sóhajtott:~„Hát énrám majd ki fog várni az aurora borealis
453 2, 45| Ki hogyan gyászol?~Elment tehát
454 2, 45| költségén ifjakat küldött ki a külföldi gyárak tanulmányozására.~
455 2, 46| vén Pál felkereste Ivánt, ki mióta a részvénytárna igazgatója
456 2, 46| összetartja. Éjjel maga mossa ki fehér ruháit a zúgó alatt.
457 2, 46| venni. De hát maga mossa ki. Az ő fáradsága.~– Takarékos-e?~–
458 2, 46| karikába ül a fiatalság, s ki tudja hányadszor, elmondatják
459 2, 46| ruganyos gyorsasággal üríté ki annak tartalmát. Az öreg
460 2, 46| nekem. Ön nem tudja, hogy én ki voltam.~– Mindent tudok!
461 2, 48| sörnek és a borszesznek, ki született Bacchusban, most
462 2, 48| pénzzel én nem gondolok!~Ki nem iszik úgy, hogy háromszor,
463 2, 48| Az nem olyan testvér, ki nekünk tessék.~Mi azért
464 2, 48| Zabáljunk!”~„Bélfordító Bacchus. Ki a mi szövetségünket a te
|