Rész,  Fejezet

 1   2,  7 |           bennünket harmadszor. Én mondtam neki, hogy mindjárt készen
 2   2,  7 |    könyörgésre, de hangtalanul. Én mondtam Péternek, hogy ne bántsa
 3   2,  7 |      olyanná, hanem a mostohám. Én mondtam Péternek szép szóval, hogy
 4   2,  8 |           volt. De eltagadtam, azt mondtam, nem igaz. Arra ő elkezdett
 5   2,  10|          én maradok amellett, amit mondtam. Ma éjjel, a csillagászati
 6   2,  15|           tárgyra.~– Amit az elébb mondtam önnek, az egy gyáva hiúság
 7   2,  16|     előtted. Mi úgy tettünk, ahogy mondtam. A férfi társalgóterembe
 8   2,  16|          bátyámmal.~– Hiszen azért mondtam el neked a dolgot, hogy
 9   2,  17| hazugságokban, hanem egyenesen azt mondtam a jóltevő tündérnek, hogy: „
10   2,  18|           kettő nem számol semmit. Mondtam, hogy két „vor”-t adok.
11   2,  19|          inte Eduárd bárónak: „Nem mondtam?”~És egy szóval sem igyekezett
12   2,  20|             Tetszik önnek az, amit mondtam? Örül ön annak? – kérdezé
13   2,  22|          diadaltól.~– Nos? Hát mit mondtam? – szólt a magával hozott
14   2,  25|            akarok vele szólni, azt mondtam neki, hogy az operaházhoz