Rész,  Fejezet

 1   2,  7 |        mindig sötétebb lett a völgy, mégsem riadt vissza. Utoljára meglátott
 2   2,  7 |              nálánál többre becsült, mégsem jutott ez az irigyelt kincs,
 3   2,  8 |         túlment a harminc éven is, s mégsem talált ideáljára, s amellett
 4   2,  15|           abban a házban.~– De nekem mégsem tetszik az egész államod –
 5   2,  16|              ellenfelének: „Uram, az mégsem illik, hogy ön szivarozik
 6   2,  18|              a vége, hanem azért ezt mégsem környezi olyan misztérium,
 7   2,  24|             kell. Fizeti az apát úr.~Mégsem volt vége. Meg kellett nézni
 8   2,  25|             egymáshoz verné a fejét, mégsem tudná azt úgy elkészíteni.~
 9   2,  25|            mint a kívánság; és Péter mégsem tudta, hogyan kezdjen hozzá,
10   2,  33|              azért Waldemár már csak mégsem szorított vele kezet. Köszönte
11   2,  39|             egész a partig jött már, mégsem veszi észre. Akkor elneveti
12   2,  40| kényszerítelek: jelenj meg!~Hanem az mégsem jelent meg.~S e kettős küzdelem:
13   2,  42|         talicskáz ki, hanem a dolgot mégsem lehet érteni.~A nyolcadik
14   2,  46|           vár, s bár mindig hordják, mégsem fogy el soha.~A halom eltakarta