Rész,  Fejezet

 1   2,  8 |  kripta fenekén.~– És sohasem hallotta a grófnő ezt a nótát azelőtt
 2   2,  9 |      sejtenek semmit. Egy sem hallotta még közülök azt az éjszakai
 3   2,  9 |  Mihály – monda fogvacogva –, hallotta kend ezt, Mihály?~– Hogyne
 4   2,  10| korában valamelyik dajkájától hallotta ezt a grófnő.~Úgy volt,
 5   2,  11|      ön?~– Igen. Azt a lövést hallotta ön kívülről. Arra vette
 6   2,  15|      kérdés.~– A grófnő talán hallotta azt már, hogy én mi vagyok
 7   2,  22|     No iszen azt a lármát sem hallotta még soha Csanta uram, amit
 8   2,  29|  ajakról, hogy annak, aki azt hallotta, egész életére volt elborzadnivalója
 9   2,  32|     Kaulman úrnak, hogy tőlem hallotta. Én adtam neki e tanácsot,
10   2,  34|     Amióta a St.-Eustache-ban hallotta énekelni, még arra is képes
11   2,  40|  aludt olyan mélyen, hogy nem hallotta meg zörgetésüket.~Sietett
12   2,  42|       saját magukon kívül nem hallotta senki. A többi világra nézve
13   2,  44|  órakor, mikor ezt a kiáltást hallotta: „Iván, segíts!” Nem hallotta
14   2,  44| hallotta: „Iván, segíts!” Nem hallotta nevét kiáltani? Nem látta