Rész,  Fejezet

 1   2,  15|      kacagunk.~Már ennek „ciao”!~„Jó fiú ez a tudós! Csináljunk neki
 2   2,  15|       Sondershain is, aki igen derék fiú, s csak az az egy hibája
 3   2,  19|            hát mi baj lesz belőle? A fiú elég jó gentleman. Katona
 4   2,  22|        szerették, mert jó, víg kedvű fiú volt. Egyszer azután a szegény
 5   2,  23|        összeköttetésben.~– Jó napot, fiú! Azután a vendégségre te
 6   2,  23|       halántékainak tódul.~– Nos, jó fiú, hát hogy éled világodat,
 7   2,  23|           Lám, milyen jó, engedelmes fiú lett az emberevőből.~– A
 8   2,  23|        fizetéssel. Mit szólsz ehhez, fiú?~Mit szólt volna? Azt tette,
 9   2,  25| elmosolyodott rá.~– Jól van. Szegény fiú! Vendégelje ön meg! Az annak
10   2,  31|                 Nem! Nem! – tüzelt a fiú, s hogy nagyobb nyomatékot
11   2,  35|              kérve emelé Árpádhoz.~A fiú gondolkozott rajta, megmondja-e
12   2,  36|          hogy nem élhet tovább.~Ez a fiú sok igazat mondott neki,
13   2,  39|             ne nevess hát, te bolond fiú! Ha tíz forintot ér is egy,