Rész,  Fejezet

 1   2,  15| legelragadottabb hallgatója volt Géza gróf, ki, amint leszállt
 2   2,  15|        nyelvvel úgy két óra felé Géza gróf. – Abban egyeztünk
 3   2,  15|     cotillon pedig soká tartott. Géza gróf, az előtáncos, meg
 4   2,  16|          tudod. Kérlek, hívd fel Géza grófot nevemben, s legyetek
 5   2,  16|         kigördülő kocsik neszét? Géza is vele ment, s mi négyen
 6   2,  16| megjelentem, őt magammal viendő. Géza az orvossal előre ment.
 7   2,  18|          alulról felcsap: sutty!~Géza gróf meginté a hencegőt.~–
 8   2,  19|   megállt a kapu előtt.~„Ödön és Géza érkeztek!” – volt a tábori
 9   2,  19|        hölgyeket tudósítani, míg Géza gróf rohant fel István gróf
10   2,  19|        Semmi csoda! – tiltakozék Géza gróf. – Hiszen katona volt!
11   2,  19|       elmondottakat.~– Hát akkor Géza éppen úgy járt veletek,
12   2,  19|      neki! – mondá ki véleményét Géza gróf.~– De barátim, rájön