Rész,  Fejezet

 1   2,  9|        azt el előtte a grófnő.~– Mihály – monda fogvacogva –, hallotta
 2   2,  9| fogvacogva –, hallotta kend ezt, Mihály?~– Hogyne hallottam volna!
 3   2,  9|      Egyedül?~– Egyedül? – szólt Mihály hetvenkedve. – A seregek
 4   2,  9|       ütközetbe.~– Jerünk tehát!~Mihály gazda leguggolt a pap előtt,
 5   2,  9|      derekam. Azzal kezébe vette Mihály gazda a lámpást, a papnak
 6   2,  9|         homályos szövétnek, amit Mihály mester tartott a kezében,
 7   2,  9| lovagolni. A növényház ajtajában Mihály gazda azon észrevételt kockáztatá,
 8   2,  9|      odaérünk! – biztatá lovasát Mihály gazda, és fogai vacogtak
 9   2,  9|    légvonat lett volna; de amint Mihály gazda három lépést tett
10   2,  9|        boltozat visszhangját.~De Mihály gazdának sem kellett több.
11   2,  9|          hogyan nem, a rácsajtót Mihály gazda csak felnyitotta,