Rész,  Fejezet

 1   2,  6 |       vasárnap átesünk rajta. Magamnak is jólesik az a kis haladék,
 2   2,  6 |     akkor éppen azzal kellene magamnak hízelkednem, hogy bolond
 3   2,  16|       erről nincs fogalmam.~– Magamnak sem volt ez ideig. Egy párbaj,
 4   2,  19|        Nem fogom megbocsátani magamnak soha, grófnő – szólt Iván –,
 5   2,  20| igazán kértem. Egyet kötök ki magamnak öntől. Egyetlenegy embert
 6   2,  22|      urambátyám! Én megtartom magamnak valamennyit. Én teszem le
 7   2,  31|   csak ha én ápolom. Képzelek magamnak valami festőt, aki elvesztette
 8   2,  34|       kell hagynom, nem tudok magamnak egy manzárdszobát fogadni
 9   2,  35|      hisz nem én hajigáltatom magamnak a koszorúkat!~– No, hát
10   2,  36|    senkim nincs, legyek magam magamnak!”~Feltette magában, hogy „
11   2,  39|    bír velem többé, szerezzek magamnak egy másik asszonyt, aki