Rész,  Fejezet

 1   2,  8 |    akarom – monda a grófnő, s felkelt helyéről, és inte a lelkésznek,
 2   2,  10|      neki adni.~Az apát úr is felkelt helyéről, s amint a grófnő
 3   2,  15|       grófnő is látni akarta. Felkelt helyéből, s együtt a tükörfalhoz
 4   2,  15|      nem várta be, míg odaér, felkelt magától.~Iván, mikor odaért,
 5   2,  19| félretolva a széket, amelyről felkelt –, jól érzem, hogy amidőn
 6   2,  19|       hogy a harmadik alak is felkelt székéről, Angela.~És midőn
 7   2,  22|   markába ütve Csanta uram, s felkelt, felöltözködött.~Bolond
 8   2,  23|    bánja és imádkozik. Azután felkelt, nem várta be a fényes szertartás
 9   2,  26|    Hogy akkor azután mindjárt felkelt a szép asszony mellől őexcellenciája,
10   2,  33|       herceg, s most már ő is felkelt a helyéből, hogy jobban
11   2,  35|   szenet talicskázni!~Evelina felkelt helyéről, sálját szorosra