Rész,  Fejezet

 1   2,  6 |       bolond vagyok.~Félix nagyot kacagott e szóra. Tréfás mondat volt
 2   2,  8 |         fele. A menyasszony őshúg kacagott: „Theudelinda megy elébb
 3   2,  8 | magaviselete volt. Egyre kiabált, kacagott, trivális dalokat üvöltött;
 4   2,  15|        őszinteségen. Iván maga is kacagott.~Rajta maradt a „mágnes
 5   2,  17|           öntől venni.~Az asszony kacagott, s egy kacagó asszony kezéből
 6   2,  18|    közülök hírmondónak.~Hahotával kacagott mindenki, legjobban maga
 7   2,  23|         nyeremény.~Iván hahotával kacagott, mikor ezt olvasta.~Ő tudta
 8   2,  25|       beszélni?~– Dehogy tudja! – kacagott fel Evelina. – Mikor a titkárja
 9   2,  32|        hevesen.~– Nem!~Az apát úr kacagott rajta.~– Ah, be jól illik
10   2,  33|         célt ért.~Waldemár nagyot kacagott, s a vállára csapott Kaulmannak.~–