Rész,  Fejezet

 1   2,  17|           kezére nem hagyni jutni Evelinát, ha mindjárt saját magának
 2   2,  17|     kapott egy fényképet is, mely Evelinát új meg új és mindig elragadóbb
 3   2,  17| embereknek mondjuk azt, hogy Iván Evelinát akarta megmenteni a gyalázattól;
 4   2,  17|       egészen elbűvölve hagyta el Evelinát, kinek utolsó varázslatán
 5   2,  23|       lépcsőin előkelő gráciával.~Evelinát a hiúság hozta e helyre.~
 6   2,  24|      fog-e ismerni Szaffrán Peti?~Evelinát nem lehetett egyenesen az
 7   2,  28|         ajtajában megjelent, ahol Evelinát hagyta, meglepetve állt
 8   2,  30|       fürödhessék meg, mely előbb Evelinát fogadta be.~– Különös bolond!
 9   2,  31|        amitől meggyógyult örökre.~Evelinát nagyon elszomorítá e veszteség.
10   2,  32|          Sámuel apát úr felkeresé Evelinát.~Óh, Párizsban semmi különöset