1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4127
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
1 I | I. FEJEZET ~A fekete asszony~Először jelent
2 I | utazott egyik országból a másikba, vidékről vidékre.
3 I | Ahol egyszer megtöltötte a temetőket, odább ment, nem
4 I | Erdélyben hívták „csumának”, a tótságon „kiszelának”, a
5 I | a tótságon „kiszelának”, a magyarok „epemirigynek”,
6 I | Megtiltották megyeszerte, a dinnye-, uborka-, gyümölcsevést;
7 I | uborka-, gyümölcsevést; a pálinkaivást; a szobák padlójára
8 I | gyümölcsevést; a pálinkaivást; a szobák padlójára klórmeszet
9 I | Megkísérték elzárni az útját. A vármegyék felültették a
10 I | A vármegyék felültették a nemességet, a városok fegyverbe
11 I | felültették a nemességet, a városok fegyverbe öltöztették
12 I | városok fegyverbe öltöztették a polgárőrséget, „kordont”
13 I | polgárőrséget, „kordont” húztak a határokon; a hidakat elállták.
14 I | kordont” húztak a határokon; a hidakat elállták. Mind nem
15 I | Mind nem használt semmit. A fekete asszonynak nem kellett
16 I | Tiszán, Dunán, Szamoson.~A falukon szalmával kitömött
17 I | nagy énekszóval kivitték a temetőbe, s ott cihertűzön
18 I | azokkal körülszántatták a falut – az sem használt
19 I | megjelent, ott megtiltották a harangozást, a templomokat
20 I | megtiltották a harangozást, a templomokat bezárták, minden
21 I | összejövetelt megszüntettek; akit a fekete asszony lehelete
22 I | asszony lehelete ért, azzal a tudós doktorok viszmuthport
23 I | ha kezét, lábát kidugja a dunna alól, kommantsanak
24 I | lehetett olvasni, hogy az a titokteljes rém valami apró,
25 I | származik, melyekkel telítve van a levegő: azért olyan sárga
26 I | ég nappal. De hogy ezeket a „monas”-okat mi viszi előre,
27 I | előre, holott sohasem fúj a szél, azt senki sem tudta
28 I | megmondani.~Olyan volt annak a járása, mint egy pusztító
29 I | hadjárat. Egyszer aztán az a hír terjedt el a nép között,
30 I | aztán az a hír terjedt el a nép között, hogy az urak
31 I | között, hogy az urak és a zsidók szövetkeztek a parasztság
32 I | és a zsidók szövetkeztek a parasztság kiirtására: ezek
33 I | kiirtására: ezek mérgezik meg a kutakat meg a pálinkát.
34 I | mérgezik meg a kutakat meg a pálinkát. A bujtogatók több
35 I | kutakat meg a pálinkát. A bujtogatók több helyen fellázították
36 I | alsóbb néposztályokat, s a felbőszült tömegek elkezdték
37 I | elkezdték az úri kastélyokat és a kocsmákat ostromolni; urakat
38 I | gyilkoltak le vidékszerte. A megyei nemesség nem bírta
39 I | bírta elég erővel magát a pórlázadás ellen megvédelmezni;
40 I | pórlázadás ellen megvédelmezni; a kormány a katonai rendes
41 I | megvédelmezni; a kormány a katonai rendes haderőt lett
42 I | rendes haderőt lett kénytelen a zendülés elnyomására kirendelni
43 I | az igazságszolgáltatást a katonatisztekre bízni. Néhol
44 I | magyar indigena volt, ki a honosságot valóságos érdemeiért
45 I | tulajdonságai nyerték meg a számára a vidék legszebb
46 I | tulajdonságai nyerték meg a számára a vidék legszebb asszonyának
47 I | vidék legszebb asszonyának a szívét, akit nőül is vett.
48 I | gyermekének gyámja kezelt. A tábornok ellenben a tiszti
49 I | kezelt. A tábornok ellenben a tiszti jövedelmén kívül
50 I | hogy az ordinárius azt a kedves titkot közölte a
51 I | a kedves titkot közölte a tábornokkal, miszerint örvendetes
52 I | közeledőben, ami ajánlhatóvá teszi a bárónénak a falusi magányba
53 I | ajánlhatóvá teszi a bárónénak a falusi magányba kivonulást.~
54 I | falusi magányba kivonulást.~A Bárdynak birtokán szép barokk
55 I | alacsonyabb víz mellett pedig a zátonyos medrében aranyat
56 I | medrében aranyat mostak a cigányok.~Ebben az esztendőben
57 I | cigányok.~Ebben az esztendőben a tartós szárazság miatt csaknem
58 I | csaknem ki volt száradva a folyam, amiből az aranymosó
59 I | az aranymosó cigánynak az a dupla haszna lett, hogy
60 I | dupla haszna lett, hogy a fönnakadt szálfákból, deszkákból
61 I | fölépíthette, be is bútorozhatta a gunyhóját a part szélében.~
62 I | bútorozhatta a gunyhóját a part szélében.~Anna bárónő
63 I | Anna bárónő áldott állapota a beteljesüléséhez közeledett
64 I | beteljesüléséhez közeledett már. Férje, a tábornok, amint a tiszti
65 I | Férje, a tábornok, amint a tiszti szolgálata megengedé,
66 I | sűrűen ellátogatott hozzá a székvárosból. Előre volt
67 I | gondoskodva minden segítségről. A tudós asszony hetekkel elébb
68 I | elébb ott lakott állandóul a kastélyban. Az istállóban
69 I | éjjel-nappal fölnyergelve állt a mokány paripa, hogy ha orvosért
70 I | orvosért kell bevágtatni a városba, s a postagalamb
71 I | bevágtatni a városba, s a postagalamb ott volt a kalitkában,
72 I | s a postagalamb ott volt a kalitkában, mely az örömhírt
73 I | örömhírt gyorsan megvigye a tábornoknak.~János volt
74 I | tábornoknak.~János volt a neve a hajdúnak (hajdan
75 I | tábornoknak.~János volt a neve a hajdúnak (hajdan huszár
76 I | hajdan huszár volt), akire a galamb őrzése volt bízva,
77 I | galamb őrzése volt bízva, a komorna értesítésére ő írta
78 I | értesítésére ő írta volna meg a postacédulát.~Az utolsó
79 I | utolsó napok alatt azonban a tábornok utasítást kapott
80 I | tábornok utasítást kapott a főkormányszéktől, hogy siessen
81 I | főkormányszéktől, hogy siessen rögtön a rendelkezése alatt levő
82 I | rendelkezése alatt levő csapatokkal a szomszéd megyében kitört
83 I | volt ideje erről hírt adni a nejének. De tán szándékosan
84 I | levő nőt meg kell óvni. A tábornok bizton hitte, hogy
85 I | alatt erélyesen föllépve a lázadók ellen, az egész
86 I | nyomni.~Ez be is következett: a lázongó csőcselék az első
87 I | láttára szétfutott az erdőben; a lázító főcinkosokat kézre
88 I | főcinkosokat kézre keríték a huszárok. A vármegye kihirdette
89 I | kézre keríték a huszárok. A vármegye kihirdette a statáriumot.~
90 I | huszárok. A vármegye kihirdette a statáriumot.~A szétkergetett
91 I | kihirdette a statáriumot.~A szétkergetett lázadók azonban
92 I | annál dühösebbek lettek a tábornokra, s hogy bosszújokat
93 I | kellett egyéb, mint átkelni a hegyháton, s a túlsó völgyben
94 I | mint átkelni a hegyháton, s a túlsó völgyben fekvő Bárdy
95 I | kastélyt megrohanni, ahol a tábornok felesége lakik.~
96 I | tábornok felesége lakik.~Abban a kastélyban ugyan volt annyi
97 I | azok bátran szembeszállnak a lázangó csőcselékkel, annak
98 I | lázangó csőcselékkel, annak a támadását visszaverhetik.
99 I | visszaverhetik. Azonkívül a faluban lakó jobbágyságra
100 I | jóltevő angyala volt.~Hanem a rendkívüli események egyszerre
101 I | népkedélyt.~Az epemirigy a faluban is megjelent. Reggel
102 I | egészséges férfit, amint kiment a mezőre kaszálni, s este
103 I | attól lett rosszul. Mintha a szívét szakították volna
104 I | ki. Az özvegyek kiálltak a tornáckapuba, s telesikították
105 I | urakat.~Az ijedelem meg a düh ragadós.~A bőszült félelem
106 I | ijedelem meg a düh ragadós.~A bőszült félelem elharapózott
107 I | bőszült félelem elharapózott a kastély cselédsége közé.~
108 I | közé.~Elkezdtek suttogni.~A tábornok, éppen úgy, mint
109 I | profilaktikus patikaszert küldött le a városból. Keserű volt az
110 I | Ezt biztos szernek mondták a járvány ellen. A bárónő
111 I | mondták a járvány ellen. A bárónő gondoskodott róla,
112 I | kapjon egy üvegcsével; s a falubeli jobbágyoknak is
113 I | aztán elkezdték suttogni, a másodiknál már kimondták,
114 I | másodiknál már kimondták, a harmadiknál már ordították,
115 I | az uraság mérgezteti meg a parasztokat.~Éppen vacsoránál
116 I | Éppen vacsoránál ültek a kastélyban.~A bárónő, a
117 I | vacsoránál ültek a kastélyban.~A bárónő, a társalkodónője,
118 I | a kastélyban.~A bárónő, a társalkodónője, a pópa,
119 I | bárónő, a társalkodónője, a pópa, a nevelőnő, a tudós
120 I | társalkodónője, a pópa, a nevelőnő, a tudós asszony,
121 I | társalkodónője, a pópa, a nevelőnő, a tudós asszony, a tiszttartó.
122 I | nevelőnő, a tudós asszony, a tiszttartó. A János hajdú
123 I | tudós asszony, a tiszttartó. A János hajdú hordta körül
124 I | hajdú hordta körül az ételt. A kisfiút, Zoltánt már aludni
125 I | Zoltánt már aludni küldték.~A második étekfogásnál a hajdú
126 I | A második étekfogásnál a hajdú valamit súgott a bárónő
127 I | étekfogásnál a hajdú valamit súgott a bárónő fülébe, mire az fölkelt
128 I | asztaltársaságnak, hogy csak folytassák a vacsorálást, neki sürgős
129 I | van, ahogy mondtam – szólt a hajdú. – A zendülők követei
130 I | mondtam – szólt a hajdú. – A zendülők követei fölbujtogatták
131 I | zendülők követei fölbujtogatták a falubeli jobbágyságot. A
132 I | a falubeli jobbágyságot. A vadászokat kinn az erdésztanyán
133 I | erdésztanyán már lefegyverezték. A kastélybeli cselédség meg
134 I | első puskalövésre elbújnak a pincébe.~– Hát a kocsisok?~–
135 I | elbújnak a pincébe.~– Hát a kocsisok?~– Azokban még
136 I | hintóval hajtatunk végig a falun, ott bennünket föltartóztatnak.
137 I | bennünket föltartóztatnak. A hidat kaszás őrök tartják
138 I | megszállva, s úgy hallom, hogy a gerendákat is fölszedték.~–
139 I | fölszedték.~– Mit akarnak a lázadók?~– Mindenek fölött
140 I | dorbézolni. De azonkívül a kolomposaiknak az a szándékuk,
141 I | azonkívül a kolomposaiknak az a szándékuk, hogy a bárónét
142 I | kolomposaiknak az a szándékuk, hogy a bárónét kézre kerítsék.
143 I | azzal fogják fenyegetni a tábornok urat, hogy ha az
144 I | sőt föl is akasztatja, a feleségén állnak kegyetlen
145 I | Csupán csak az erdő felé. A parkon keresztül szabad
146 I | keresztül szabad az út, s onnan a vadaskert palánkja mellett
147 I | látatlanul lehet végigosonni. A lázadók benn vannak a vadaskertben.
148 I | végigosonni. A lázadók benn vannak a vadaskertben. Arra nem is
149 I | lehet átbújni. Onnan aztán a vízmosáson végighaladva,
150 I | végighaladva, elérhetni a folyampartot. A víz sekély,
151 I | elérhetni a folyampartot. A víz sekély, átgázolhatunk
152 I | átgázolhatunk rajta, s aztán a pásztorok ösvényén föl a
153 I | a pásztorok ösvényén föl a hegynek. Reggelre a városba
154 I | föl a hegynek. Reggelre a városba érhetünk.~– Csak
155 I | kibírjam odáig erővel.~– Óh, a grófnő nagyobb gyalogolásokat
156 I | mikor egyhuzamban fölmentünk a Bucsesre. Siessen fölvenni
157 I | Bucsesre. Siessen fölvenni a köpenyét.~A bárónő hálószobájába
158 I | Siessen fölvenni a köpenyét.~A bárónő hálószobájába sietett
159 I | bárónő hálószobájába sietett a köpenyét magára venni. Mikor
160 I | köpenyét magára venni. Mikor a hímzőasztalkája mellett
161 I | elhaladt, s megpillantá rajta a kész hímzetet (valami nagyon
162 I | köntös volt az), megszállta a nehéz sejtelem, hirtelen
163 I | hirtelen összecsomagolta a fölkapkodott ingecskét,
164 I | ingecskét, pólyácskát meg a horgolt selyem főkötőcskét,
165 I | selyem főkötőcskét, s elrejté a köpenye alá. Azzal visszafutott
166 I | alá. Azzal visszafutott a tornácba.~– Hát a Zoltán
167 I | visszafutott a tornácba.~– Hát a Zoltán fiam hol van?~– Ő
168 I | öltözve, s odalenn várja a bárónét a hátulsó ajtónál.~–
169 I | odalenn várja a bárónét a hátulsó ajtónál.~– Van valami
170 I | Nekem van két pisztolyom, a kis grófnak meg a vadászkarabélya.~–
171 I | pisztolyom, a kis grófnak meg a vadászkarabélya.~– Az egy
172 I | Ne nagylelkűsködjék most a báróné! Ha ezek mind velünk
173 I | leszünk árulva. Itt van a pópa, az megvédelmezi őket.~
174 I | megvédelmezi őket.~Ezzel a szóval durván, erőszakosan
175 I | erőszakosan ragadá meg a hű cseléd úrnője karját,
176 I | karját, s magával hurcolá a hátulsó lépcsőn le a parkra
177 I | hurcolá a hátulsó lépcsőn le a parkra nyíló veranda ajtajáig.~
178 I | nyíló veranda ajtajáig.~A kis Zoltán gróf ott várt
179 I | Zoltán gróf ott várt reájuk. A puskája vállára volt vetve,
180 I | puskája vállára volt vetve, a kezében két hegymászóbotot
181 I | hegymászóbotot tartott.~– Itt a botod – suttogá az anyjának. –
182 I | középen.~Mikor kiléptek a kastély hátulsó ajtaján,
183 I | előbb óvatosan szétnéztek a széles oszlopok mögül: nem
184 I | egészen be volt borulva; a szélzúgásban elveszett a
185 I | a szélzúgásban elveszett a léptek hangja.~Amíg a parkon
186 I | elveszett a léptek hangja.~Amíg a parkon áthaladtak, a kavicsozott
187 I | Amíg a parkon áthaladtak, a kavicsozott út elég jó kalauz
188 I | út elég jó kalauz volt. A vadaskerthez érve pedig
189 I | vezetőül szolgált nekik a palánk, mely hosszan levonult
190 I | mely hosszan levonult egész a vízmosásig. Volt gyalogösvény,
191 I | Volt gyalogösvény, amit a gyümölcsszedő asszonyok
192 I | gyümölcsszedő asszonyok tapostak a palánk mentén.~Csak a tapasztalt
193 I | tapostak a palánk mentén.~Csak a tapasztalt huszárnak, aminő
194 I | volt, juthatott eszébe az a vakmerő terv, hogy a közeledő
195 I | az a vakmerő terv, hogy a közeledő ellenséggel szemben,
196 I | hegyháton lehetett látni a föllobogó jeltüzeket, melyeknek
197 I | sziluettjei tűntek elő.~A mély vízmosásnál el kellett
198 I | vízmosásnál el kellett hagyni a palánkot s abba alászállni.~
199 I | Nappal igen regényes ez az út a páfránnyal és szederindával
200 I | akadály. Az ember nem lát a lába alá.~Elkezdett villámlani.
201 I | alá.~Elkezdett villámlani. A pillanatnyi fény csak elvakít,
202 I | elvakít, de nem világít.~A hajdú valamit gondolt ki.~
203 I | hajdú valamit gondolt ki.~A dörzsgyufa még akkor nem
204 I | kitalálva. De volt acél és kova.~A János egyre csiholt, s a
205 I | A János egyre csiholt, s a szikrák megvilágosítottak
206 I | utat.~Így haladtak lefelé a vízmosás vágásában.~– Mindjárt
207 I | Mindjárt ott leszünk, grófnő, a partnál – biztatá úrnőjét
208 I | partnál – biztatá úrnőjét a hajdú. – Ott látom már a „
209 I | a hajdú. – Ott látom már a „kővé vált barátot”, az
210 I | kővé vált barátot”, az a magas kolonc a vége felé
211 I | barátot”, az a magas kolonc a vége felé van. S ott már
212 I | S ott már csupa kavics a vízmosás medre, mintha csinált
213 I | ugrálás veszedelmes volt a hölgyre nézve.~– Nem bírok
214 I | Ez kellett még! – dörmögé a hajdú. S aztán nem sokat
215 I | ingadozó nőt, aki abban a percben eszméletlenül esett
216 I | percben eszméletlenül esett a karjai közé. – No most úrfi,
217 I | No most úrfi, maga vegye a kezébe a tűzszerszámot,
218 I | úrfi, maga vegye a kezébe a tűzszerszámot, s mutassa
219 I | Így haladtak tovább: elöl a gyermek, a tűzkővel, acéllal
220 I | tovább: elöl a gyermek, a tűzkővel, acéllal csiholva,
221 I | acéllal csiholva, nyomában a hajdú az elájult bárónővel.~
222 I | bárónővel.~Elérték végre a kővé vált barátot, s azontúl
223 I | s azontúl járható volt a hegyszakadék medre. Apró
224 I | Szerencsére az ég is kitisztult: a zivatar elvonult másfelé.~
225 I | zivatar elvonult másfelé.~A telehold bevilágított hellyel-közzel
226 I | bevilágított hellyel-közzel a szakadékba. – Ennek a vízmosásnak
227 I | hellyel-közzel a szakadékba. – Ennek a vízmosásnak a torkolata
228 I | szakadékba. – Ennek a vízmosásnak a torkolata közelében van
229 I | van az aranymosó cigánynak a tanyája. – Talán a záporok
230 I | cigánynak a tanyája. – Talán a záporok rohamai hordták
231 I | hordták alá ezen az úton a kőzetben rejlő telérből
232 I | kőzetben rejlő telérből a sáraranyat?~
233 II | FEJEZET ~Az aranymosó kunyhója~A vízmosás mély vápát szakított
234 II | vízmosás mély vápát szakított a hegyoldalban, s ahol a völgyet
235 II | szakított a hegyoldalban, s ahol a völgyet elérte, széles területen
236 II | görgeteg kövekkel teríté be a talajt, melyen az egyedüli
237 II | egyedüli növényzetet az a nagy kerek levelű, ernyős
238 II | bazsamint képezte, mely a tömpölyökben szeret lakni.~
239 II | tömpölyökben szeret lakni.~A hegyi folyam e helyen nagy
240 II | oldalon mélyen benyúlva a bazaltsziklába, míg az innensőn
241 II | szürke zátonyt képez.~Ennek a zátonynak a szélét körül
242 II | képez.~Ennek a zátonynak a szélét körül szokták állani
243 II | szélét körül szokták állani a gázlómadarak: gólyák, gémek,
244 II | ott úri kedvteléssel űzik a halászatot, nem törődve
245 II | nem törődve vele, hogy a zátony túlsó oldalán egy
246 II | hosszú vályún keresztül. A cigány meg a vadmadarak
247 II | keresztül. A cigány meg a vadmadarak megszokták már
248 II | visszakapja busásan ajándékokban.~A gunyhója ott van a part
249 II | ajándékokban.~A gunyhója ott van a part szélében; felét az
250 II | áldott természet, felét a jó szerencse adta. Néhanapján
251 II | szerencse adta. Néhanapján a zátonyon megrekedt faderekakbul
252 II | megrekedt faderekakbul került ki a szelemenfája, ahhoz vannak
253 II | szelemenfája, ahhoz vannak kötözve a nádkévék, a paticsra, az
254 II | vannak kötözve a nádkévék, a paticsra, az egészet befutotta
255 II | befutotta az iszalag meg a szederinda: tele van virággal,
256 II | emberi indusztriát képviseli a fölfuttatott tök, melynek
257 II | virágai úgy világítanak, mint a fáklya a zöld sötétség közt.
258 II | világítanak, mint a fáklya a zöld sötétség közt. Drága
259 II | közt. Drága növény! Azok a nagy turbán oldalú kobakok,
260 II | kobakok, amik piros pofáikkal a tetőről alámosolyognak,
261 II | alámosolyognak, képezik a téli eleségét az egész családnak.~
262 II | eleségét az egész családnak.~A cigánynak felesége is van.~
263 II | porontya is lesz. Fiatalok mind a ketten.~A János hajdú jó
264 II | Fiatalok mind a ketten.~A János hajdú jó emberük volt;
265 II | hozott nekik egyet-mást a kastélyból. A bárónő pártfogolta
266 II | egyet-mást a kastélyból. A bárónő pártfogolta őket.~„
267 II | őket.~„Haricská”-nak hívták a jó embert.~Furcsa név biz
268 II | csemege – szegény emberé a haricska. Jó név az a cigánynak!
269 II | emberé a haricska. Jó név az a cigánynak! Csak abbul is
270 II | abbul is volna mindig elég!~A kis Zoltán gróf is jól ismerte
271 II | s olyankor összetették a lakomájukat; a cigány halat
272 II | összetették a lakomájukat; a cigány halat sütött cserepcsikon,
273 II | halat sütött cserepcsikon, a kis gróf meg szalonnát pirított.~
274 II | szalonnát pirított.~Amint a vízmosásból kijutottak,
275 II | kijutottak, Zoltán előresietett a gunyhóhoz.~János hajdú lassan
276 II | eszméletlen bárónőt.~Amint a zátonyhoz érve, a fényes
277 II | Amint a zátonyhoz érve, a fényes holdvilágnál széttekinte
278 II | holdvilágnál széttekinte a fiú, megdöbbenté az a látvány,
279 II | széttekinte a fiú, megdöbbenté az a látvány, ami útjában állt.~
280 II | ami útjában állt.~Máskor a zátony szélét lepték el
281 II | zátony szélét lepték el a gázlók, azok holdvilágnál
282 II | pedig szerteszét feküdtek a földön; némelyik a hátán
283 II | feküdtek a földön; némelyik a hátán hevert, s a szárnyaival
284 II | némelyik a hátán hevert, s a szárnyaival vergődött, hosszú
285 II | összehúzva.~Mi lelte ezeket?~Hát a fekete asszonynak a lehelete.
286 II | Hát a fekete asszonynak a lehelete. Ahol a kolera
287 II | asszonynak a lehelete. Ahol a kolera megjelenik, ott szarka,
288 II | sem tud előle menekülni. A kolera még magasabban repül!
289 II | magasabban repül! Annak a rémfeje a felhőkig fölér!~
290 II | magasabban repül! Annak a rémfeje a felhőkig fölér!~Zoltán sietett
291 II | felhőkig fölér!~Zoltán sietett a gunyhóhoz.~Az aranymosó
292 II | egy gyékényen. Ébren volt, a szemei nyitva voltak. És
293 II | tápászkodott föl fektéből, mikor a kis grófja előtte termett;
294 II | Haricska?~– Halódom – mondá a cigány. Olyan volt a hangja,
295 II | mondá a cigány. Olyan volt a hangja, mintha pincebolt
296 II | azt?~– Én nem, de teszi a Devla. Megyek már, útban
297 II | útban vagyok.~– Mi lelt?~– A „csuma”. Délben megkapott,
298 II | semmim. Mert már kiadtam a lelkemet. Jaj de rossz volt!
299 II | Jaj de rossz volt! Még a születésem óráját is megátkoztam.
300 II | semmi, csak nagyon félek. – A szúnyog akkora előttem,
301 II | griffmadár. S azt énekli a fülembe: „Nem látod meg
302 II | fülembe: „Nem látod meg többé a hajnali csillagot, Haricska!”
303 II | Haricska!” Jól hallom.~– Hát a feleséged hol van?~– Odabenn
304 II | feleséged hol van?~– Odabenn a kunyhóban.~– Hát mért nincs
305 II | Mert annak meg eltörött a kereke.~Ezt a virágos mondást
306 II | meg eltörött a kereke.~Ezt a virágos mondást nem értette
307 II | kifejezni.~Be akart nyitni a kunyhóajtón, hogy a cigányasszonyt
308 II | nyitni a kunyhóajtón, hogy a cigányasszonyt kiszólítsa.~
309 II | Az ám.~– Hogyan?~– Hát az a gólya hozta, aki ott vergődik
310 II | hozta, aki ott vergődik a nád között. Azt is megölte
311 II | nád között. Azt is megölte a csuma. Még a madarak is
312 II | is megölte a csuma. Még a madarak is megdöglenek,
313 II | madarak is megdöglenek, ha a csuma rájuk fúj; varjúk,
314 II | mind lepotyognak az égből. A csivasz duhajok azt kiabálják,
315 II | uraság rontja meg őket! Hát a repülő madarakat is az uraság
316 II | uraság rontja meg? – Jaj! A csuma szuflája az. Érzem
317 II | fáj; mégis érzem: érzem a szagát, nem füst, nem bűz,
318 II | nem bűz, mégis érzem; – a nyelvem érzi az ízét: nem
319 II | hanem halálos… Fogd be a szádat, kis gróf, be ne
320 II | leheld.~Eközben megérkezett a János hajdú. Úgy sietett,
321 II | hogy az arcán csurgott a veríték kétfelül.~– Gyorsan!
322 II | Zoltánra.~– Nézze! Haldoklik a Haricska! – rebegé Zoltán.~–
323 II | én most, hogy mi történik a Haricskával! A báróné dolga
324 II | történik a Haricskával! A báróné dolga az első. Tudtam,
325 II | veszedelem lesz!~Azzal átlépett a haldoklón, s berúgva a kunyhó
326 II | átlépett a haldoklón, s berúgva a kunyhó ajtaját, bevitte
327 II | ölében tartott úrnőt, akinek a feje hátra volt szegve,
328 II | szemei nyitva; hosszú haja a földet seperte.~Odabenn
329 II | földet seperte.~Odabenn a cigányasszony „Jézus Mária”
330 II | sikoltása hangzott. Azután a hajdú halk dödörgése, vegyülve
331 II | múlva kilépett az ajtón a hajdú.~– Siessünk, úrfi!
332 II | Jobban megvédelmezi azt ez a haldokló cigány itt az ajtóban.
333 II | Azon az úrfi nem segíthet. A kunyhóban semmi helye most.
334 II | Mentől hamarább odatalálunk a katonasághoz, annál elébb
335 II | annál elébb visszajöhetünk a segítséggel. Elébb itt lehetünk
336 II | segítséggel. Elébb itt lehetünk a katonákkal, mint a lázadók.~
337 II | lehetünk a katonákkal, mint a lázadók.~Ez a magyarázat
338 II | katonákkal, mint a lázadók.~Ez a magyarázat győzött. Zoltán
339 II | magyarázat győzött. Zoltán fogta a puskáját, s követte a hajdút.~
340 II | fogta a puskáját, s követte a hajdút.~A part szélén volt
341 II | puskáját, s követte a hajdút.~A part szélén volt kikötve
342 II | part szélén volt kikötve a Haricska lélekvesztője:
343 II | azon ketten átvádoltak a túlsó partra, s aztán siettek
344 II | az erdős ösvényen fölfelé a hegynek.~A haldokló cigány
345 II | ösvényen fölfelé a hegynek.~A haldokló cigány dideregve
346 II | előttem, s két denevért látok. A kunyhóban két gyermeksírást
347 II | ajtót – nyögé fogvacogva a haldokló.~– Nem lehet, mert
348 II | fényes csillagra mutatva. – A „Devla szeme”.~– A „Devla
349 II | mutatva. – A „Devla szeme”.~– A „Devla szeme”. Hát mit lát
350 II | meg? Mit csinálsz odabenn?~A porontyokat fürösztöm.~–
351 II | porontyokat fürösztöm.~– Mi a? Mit mondasz? Az is kettő?~–
352 II | egy báró.~– Ne mondd?~– A haldokló arc mosolyogni
353 II | savanyított uborkát, s letérdelve a haldokló mellé, odavette
354 II | haldokló mellé, odavette annak a fejét az ölébe, s a szájához
355 II | annak a fejét az ölébe, s a szájához tartva a fazék
356 II | ölébe, s a szájához tartva a fazék szélét, megitatta
357 II | Jajh! De jól esett – nyögé a beteg. – Egész emberré lettem
358 II | No már eredj dolgodra.~A cigányasszony betette maga
359 II | helytállni kettőért. Az a másik folyvást eszméleten
360 II | folyvást eszméleten kívül volt.~A Haricska azalatt alkudozott
361 II | Haricska azalatt alkudozott a feje fölött röpködő denevérrel.~–
362 II | el, amíg meg nem látom – a purdét. Az én kis angyalkámat.
363 II | lába.~Megnyílt az ajtó, a cigányasszony kihajolt rajta.
364 II | Egy kis újszülött volt a két kezében, pólyába burkolva,
365 II | burkolva, főkötőcskével a fején. Mind egyformák azok,
366 II | napján az életnek. Hanem a pólya hímzett patyolat volt
367 II | hímzett patyolat volt s a főkötőcske selyemből.~–
368 II | hozzá ne érj! – Suttogá a nő, a haldokló feje fölé
369 II | ne érj! – Suttogá a nő, a haldokló feje fölé tartva
370 II | haldokló feje fölé tartva a csecsemőt.~A Haricska arca
371 II | fölé tartva a csecsemőt.~A Haricska arca gyönyörre
372 II | selyem főkötője van! Hát ez a gyolcs pólya! Hé!~A haldoklónak
373 II | Hát ez a gyolcs pólya! Hé!~A haldoklónak nagyot villant
374 II | még egyszer az elméjében. A repülni készülő lélek még
375 II | még szünetet tartott. Azon a mélyből jövő hangon kérdezé:~–
376 II | Hol vetted azt?~Erre a szóra a cigányasszony mind
377 II | vetted azt?~Erre a szóra a cigányasszony mind a két
378 II | szóra a cigányasszony mind a két kezével fölemelé a feje
379 II | mind a két kezével fölemelé a feje fölé a csecsemőt.~–
380 II | kezével fölemelé a feje fölé a csecsemőt.~– Hohó! A te
381 II | fölé a csecsemőt.~– Hohó! A te fiadból úr lesz! Méltóságos,
382 II | ennek semmiben fogyatkozása.~A haldokló nagyot vonaglott,
383 II | haldokló nagyot vonaglott, a szemei fölfelé forogtak.~–
384 II | szót se szólj! – dörmögé a nő, tenyerével letakarva
385 II | nő, tenyerével letakarva a férje száját. – Ha kérdezi
386 II | készülő marmota. Az volt a halál.~Az asszony bement
387 II | halál.~Az asszony bement a gyermekkel a kunyhóba; aztán
388 II | asszony bement a gyermekkel a kunyhóba; aztán visszajött,
389 II | aztán visszajött, lefogta a halott szemeit, mindegyik
390 II | állát felkötötte. Azután a görcsösen összehúzódott
391 II | lepedőbe betakargatta. A két kezét a mellén összekötötte,
392 II | betakargatta. A két kezét a mellén összekötötte, egy
393 II | egy kis rézkeresztet téve a kettő közé.~Azután visszament
394 II | közé.~Azután visszament a kunyhóba, mind a két síró
395 II | visszament a kunyhóba, mind a két síró gyermeket lecsillapítani.
396 II | hölgy foglalta el. Az pedig a halál révén volt. Neki azt
397 II | nárdusgyökeret. Ismerik azokat a cigányasszonyok. Nem felejtett
398 II | teleszedni málnával, üdítő italul a fölocsúdó betegnek.~Mire
399 II | nőnél az ájulást fölváltotta a delírium. Addig kötözgeté
400 II | málnavízzel, elaltatá.~Azután a tűzhelyhez látott; készített
401 II | Ezt el fogja vinni magával a Haricska az útra egész fazekastul.
402 II | szokták.~Akkor aztán előjött a fűrésszel és a baltával,
403 II | aztán előjött a fűrésszel és a baltával, s két szál deszkából
404 II | koporsót.~Azzal megint bement a kunyhóba, megszoptatta a
405 II | a kunyhóba, megszoptatta a két fiúcskát, az úrnőnek
406 II | úrnőnek megdörzsölgette a karjait, lábszárait, amitől
407 II | elaludt.~Mikor ismét előkerült a kunyhóból, már a nap kezdett
408 II | előkerült a kunyhóból, már a nap kezdett kibukkanni a
409 II | a nap kezdett kibukkanni a hegyek közül. Az ég állhatatosan
410 II | összekötve.~Azzal lement a zátonyra, ahol az aranymosó
411 II | aranymosó turzások voltak.~A puha, nedves porondban meglátszottak
412 II | lábnyomai, egész világosan. A kis gróf finom topánkáinak
413 II | kis gróf finom topánkáinak a nyoma; meg a hajdúé. Ennek
414 II | topánkáinak a nyoma; meg a hajdúé. Ennek még a sarkantyúbevágása
415 II | meg a hajdúé. Ennek még a sarkantyúbevágása is ott
416 II | sarkantyúbevágása is ott volt.~A cigányasszony nagy pontossággal
417 II | pontossággal lépkedett bele a hajdú lábnyomaiba, s eltaposta
418 II | lábnyomaiba, s eltaposta azokat a maga mezítlábas ellenjegyeivel.~
419 II | mezítlábas ellenjegyeivel.~A partra érve levetette a
420 II | A partra érve levetette a ruháit, derekára kötötte
421 II | ruháit, derekára kötötte a két kobakot, s azoknak a
422 II | a két kobakot, s azoknak a segélyével átúszott a túlsó
423 II | azoknak a segélyével átúszott a túlsó partra. Ott meglelte
424 II | rajta, s ismét kikötötte a szokott helyére.~Ott ismét
425 II | helyére.~Ott ismét felöltötte a ruháit, s visszasietett
426 II | s visszasietett megint, a Zoltán lábnyomait taposta
427 II | Zoltán lábnyomait taposta el a saját lépteivel. Nem tudhatta
428 II | is.~S nagyon jó volt ez a furfang.~Alig pihente ki
429 II | furfang.~Alig pihente ki magát a kunyhóban, midőn zűrzavaros
430 II | lármától kezdett visszhangzani a rengeteg. A zendülők, akik
431 II | visszhangzani a rengeteg. A zendülők, akik hajnalban
432 II | akik hajnalban megrohanták a kastélyt, s ott nem találták
433 II | kastélyt, s ott nem találták a bárónét és a fiát, minden
434 II | nem találták a bárónét és a fiát, minden irányban szétrohantak
435 II | is eljutott egy csapat.~A cigányasszony, amint a lármájukat
436 II | A cigányasszony, amint a lármájukat meghallotta,
437 II | lármájukat meghallotta, kijött a kunyhóból. Karján hozta
438 II | bugyolálva. S aztán letérdepelve a holt ember koporsója mellé,
439 II | elkezdett hangosan sivalkodni.~A zendülők visszatorpantak
440 II | zendülők visszatorpantak a láttára. Egy holt ember
441 II | asszony!~Addig takarékoskodott a könnyzáporával. Kellett
442 II | az üldözők megérkeznek. A jajgatásával sem alkalmatlankodott
443 II | nekiereszté. Jajgatott, és tépte a haját.~A zendülők közel
444 II | Jajgatott, és tépte a haját.~A zendülők közel sem jöttek
445 II | közel sem jöttek hozzá. A csuma tiszteletet tud parancsolni.~
446 II | tiszteletet tud parancsolni.~A cigányasszony kiabált nekik,
447 II | maga nem bírja elvontatni a koporsót. Sírverem van.
448 II | várnál erősebbé tette azt a kunyhót az eléje tett ravatal.~
449 II | tőle az elfutott báróné és a fia meg hajdúja felől. Megátkozta
450 II | hajdúja felől. Megátkozta a két szemét, ha látta őket
451 II | szemét, ha látta őket valaha.~A nyomokat sem találták sehol.~
452 II | utoljára oda akarta nekik adni a porontyát. Vigyék el, ha
453 II | ha már az apját elvitte a devla. Erről meg éppen nem
454 II | akartak hallani. Kilövöldözték a puskáikat. Káromkodtak,
455 II | visszamentek az erdőbe.~Azzal a Manga is visszament a kunyhóba,
456 II | Azzal a Manga is visszament a kunyhóba, s ringatta a két
457 II | visszament a kunyhóba, s ringatta a két gyermeket az egyetlen
458 II | hegy felől, átúsztattak a folyamon. Velük volt János
459 II | Velük volt János huszár meg a kis gróf.~Anna még akkor
460 II | gyermekével együtt vissza a kastélyba, ahonnan már akkor
461 II | kastélyba, ahonnan már akkor a vadász-katonaság kiverte
462 II | vadász-katonaság kiverte a lázadókat.~A Haricskát segítettek
463 II | vadász-katonaság kiverte a lázadókat.~A Haricskát segítettek eltemetni:
464 II | kését melléje fektetve.~A Mangát a tábornok háladatosságból
465 II | melléje fektetve.~A Mangát a tábornok háladatosságból
466 II | is gondoskodni fog, mint a magáéról.~A Manga ott maradt
467 II | gondoskodni fog, mint a magáéról.~A Manga ott maradt az úri
468 II | kastélyban, s fölváltva a városi palotában, amíg csak
469 II | városi palotában, amíg csak a fia annyira fel nem nőtt,
470 II | nőtt, hogy maga kereshette a kenyerét, ami cigányfiúnál
471 III | III. FEJEZET ~A „Vatermörder”~Huszonkét
472 III | el azóta: íránk 1853-at.~A világ nagyot változott ezalatt;
473 III | és Bezirkekre fölosztva. A hivatalnokokat „Bezirker”
474 III | nemigen tartatott népszerűnek a hivatalviselés magyar hazafira
475 III | közigazgatás, bíráskodás és a többi.~Lenke Simon bárót
476 III | éppen azért golyózták ki a székvárosi kaszinóból, mert
477 III | kaszinóból, mert elvállalta a szekretáriusi állást a megyefőnök
478 III | elvállalta a szekretáriusi állást a megyefőnök mellett.~De Lenke
479 III | hogy „Vatermörder”.~S erre a névre igen szépen rászolgált.~
480 III | szépen rászolgált.~Atyja, a derék Lenke Lőrinc tábornok,
481 III | tízéves korában, amikor a szilaj fickóval senki sem
482 III | atyai háznál, beadta őt a bécsújhelyi katonai növeldébe;
483 III | miatt. Hallatlan eset ez! A Lenke-családnak egyik tagja
484 III | derék katona volt! – Ez a gonosz hír egy kis gyenge
485 III | gyenge szélhűdést hozott a tábornokra. Kénytelen volt
486 III | Ekkor aztán az ifjú bárót a polgári pályára kalauzolták:
487 III | Ott tanult is valamit, a rigorózumokon úgy-ahogy
488 III | elcsapták mint „delator”-t. A legalacsonyabb bűnért! Árulkodásért!
489 III | Ugyan kitől öröklötte ezt a virtust. Ettől a hírtől
490 III | öröklötte ezt a virtust. Ettől a hírtől halálos gutaütés
491 III | hírtől halálos gutaütés érte a tábornokot.~Ezért nevezi
492 III | mintha öklelőzni akarna a közvéleménnyel, kiszámítottan
493 III | inggallérokat visel, hogy azoknak a láttára, még aki nem ismeri
494 III | Pedig ez az egyetlen lény a világon, aki őt szereti.
495 III | palotaszerű házában lakik. Az a ház jog szerint az idősebb
496 III | fiáé, Bárdy Zoltán grófé. A gróf azonban gyöngédségből
497 III | bérlakó vagy boltos annak a palotának az ablakán ki
498 III | báró megtette azt, hogy a Bezirks-Sekretariat bureau-ját
499 III | bureau-ját ott ütötte föl a grófi házban. Az elöljáróság
500 III | lehetett kifogást tenni. A kormányzó vaskezű férfiú
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4127 |