1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4127
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
501 III | kormányzó vaskezű férfiú volt.~A titkár úr hivatalszobájában
502 III | van az elegáns bútorzat a selejtessel. Brokát függönyök
503 III | fonott papírkosár, melyből a begyűrt kacatpapír kilóg,
504 III | alatta egy pár kalucsni. A nagy velencei tükör rámájába
505 III | tükör rámájába beleékelve a kézinaptár.~Az óra kilencet
506 III | már az íróasztalánál ül, s a hivatalos ügyeket osztályozza.~
507 III | osztályozza.~Lehetne ebből a fejből szép mintát is csinálni,
508 III | mintát is csinálni, ha azt a természettől göndör hajat
509 III | hajat üstökbe csavarnák, a homlokot kiszabadítva. Olajbarna
510 III | Olajbarna arcához jól illenék a kunkora bajusz és a körszakáll;
511 III | illenék a kunkora bajusz és a körszakáll; ő azonban mintha
512 III | arcának az összhangját, a haját egész a szemöldökig
513 III | összhangját, a haját egész a szemöldökig lehúzva viseli,
514 III | szemöldökig lehúzva viseli, s a bajuszát össze hagyja folyni
515 III | bajuszát össze hagyja folyni a pofaszakállával.~Előtte
516 III | áll egy egész halmaz irat, a plejbászt a szájában keresztben
517 III | halmaz irat, a plejbászt a szájában keresztben fogja,
518 III | iratokba tekintve, azoknak a sarkára jegyezget: „Ad referendum. –
519 III | olyan élvezet, mint mikor a vadász szalonkát hall húzni
520 III | vadász szalonkát hall húzni a levegőben. Durr! Leesett.~
521 III | Eközben belép az ajtón a hajdú, a János. Az a régi. –
522 III | belép az ajtón a hajdú, a János. Az a régi. – Ezt
523 III | ajtón a hajdú, a János. Az a régi. – Ezt is asszentálta
524 III | régi. – Ezt is asszentálta a báró irodaszolgának. Szürke
525 III | irodaszolgának. Szürke már a legénynek a haja is, a bajusza
526 III | Szürke már a legénynek a haja is, a bajusza is; de
527 III | már a legénynek a haja is, a bajusza is; de azért tartja
528 III | amíg kérdem, hogy mit akar?~A hajdú szép csendesen kiment
529 III | Herein.~Arra belépett a hajdú, s elkezdés~– Méltóságos
530 III | Méltóságos báró úr, instálom…~A titkár nem engedi tovább
531 III | akar bejelenteni?~– Itt van a borbély.~– Már elkésett
532 III | megborotválkoztam. Ezt lehúzom a konvenciójából. Hanem kendet
533 III | magam elvégeztem.~– Még azt a bajuszt is le kell borotváltatni.~–
534 III | Méltóságos báró úr! Ez a bajusz együtt őszült meg
535 III | ereklyetartóba. Az irodaszolgának a Vorschrift szerint bajuszt
536 III | pofaszakállt. Ha nem tetszik a kondíció, levetheti a libériát,
537 III | tetszik a kondíció, levetheti a libériát, s elmehet. – Megértette? –
538 III | Balambér úr.~– Vezesse be.~A János ajtót tárt a várakozó
539 III | Vezesse be.~A János ajtót tárt a várakozó úr előtt.~Kapotnyaki
540 III | Domború előrészén megfeszül a sűrű gombos Zrínyi-dolmány,
541 III | paróka voltát; hanem aztán az a mellet verő szakáll, az
542 III | mint nevetni), nem várja a kínálást, szétnéz, hogy
543 III | letelepedik, az asztrakán süvegét a térdére teszi.~– Pardon.
544 III | kedves uramöcsémmel közölni. A kaszinóban hallottam.~–
545 III | Már megint az urabátyja, a Zoltán gróf csinált valami
546 III | valami borsot törhessen a fensőbbség orra alá.~– Az
547 III | orra alá.~– Az neki már a természetében van.~Balambér
548 III | Balambér úr közelebb húzta a székét Simonhoz, hogy halkabban
549 III | hogy halkabban mondhassa el a veszedelmes titkot.~– Hát
550 III | tudni, kedves uramöcsém, a nagyságos gróf úrnak van
551 III | nagyságos gróf úrnak van a havasok közt egy nagy birtoka (
552 III | hold, csupa őserdő. S ott a gróf úr tizenöt esztendő
553 III | lenni mindenféle vadnak. A Durchlaucht, a kormányzó
554 III | mindenféle vadnak. A Durchlaucht, a kormányzó úr pedig szenvedélyes
555 III | szenvedélyes vadász. Felszólította a grófot, hogy rendeztessen
556 III | grófot, hogy rendeztessen a kedvéért hajtóvadászatot
557 III | kedvéért hajtóvadászatot a birtokán. Tetszik tudni,
558 III | birtokán. Tetszik tudni, a Durchlaucht óhajtása parancsolat.
559 III | óhajtása parancsolat. Ha a Durchlaucht azt álmodja,
560 III | kötelességemnek tartom ugyanakkor a Durchlauchtról álmodni. –
561 III | Durchlauchtról álmodni. – A gróf készségesen felajánlotta
562 III | készségesen felajánlotta a vadászkastélyát, s elrendelte
563 III | vadászkastélyát, s elrendelte a tiszttartójának, hogy az
564 III | várja. Innen küldték le a service-t és az ezüstöt.
565 III | service-t és az ezüstöt. A gróf maga nem vadászik;
566 III | Denique hát, hogy egyik szót a másikba ne öltsem, a pompás
567 III | szót a másikba ne öltsem, a pompás vacsora után kora
568 III | kora hajnalban kivonultak a nimródok az erdőbe, s megkezdődött
569 III | az erdőbe, s megkezdődött a hajtás. Azonban, ahogy a
570 III | a hajtás. Azonban, ahogy a költő mondja: „De hiába,
571 III | vadmacskát. – No jól van! Másnap a hegy túlsó oldalán hajtottak,
572 III | Tovább aztán nem folytatták a mulatságot, hanem visszatértek,
573 III | gesta nagy bosszúsan. – Este a kaszinóban találkozott a
574 III | a kaszinóban találkozott a Durchlaucht a gróffal, s
575 III | találkozott a Durchlaucht a gróffal, s nem titkolá el
576 III | gróffal, s nem titkolá el a sikertelen vadászat fölötti
577 III | Nagyon csodálom – mondá a gróf –; hiszen én kiadtam
578 III | gróf –; hiszen én kiadtam a rendeletet az erdőmesternek,
579 III | az erdőben.” – Eszerint a gróf a vadászat előtt egy
580 III | erdőben.” – Eszerint a gróf a vadászat előtt egy héttel
581 III | elkergetett az erdejéből a túlsó hemisphaeriumra; a
582 III | a túlsó hemisphaeriumra; a Durchlaucht számára nem
583 III | nem maradt ott más, csak a borz meg a vadmacska. A
584 III | ott más, csak a borz meg a vadmacska. A Durchlaucht
585 III | a borz meg a vadmacska. A Durchlaucht most dühös,
586 III | egészen terrorizálva van a gróf ellen.~– Hát ez a bátyám
587 III | van a gróf ellen.~– Hát ez a bátyám baja.~– De nekem
588 III | Balambér úr, vékonyra fogva a hangját –, mert éppen most
589 III | hivatalért?~– Hát mit csináljon a szegény „romlásnak indult,
590 III | Feleséges ember vagyok. A robotot, dézsmát elvesztettük.
591 III | az, hogy ne engedjük át a hivatalokat az idegeneknek.
592 III | idegeneknek. Azt mondja a költő: „Hass, alkoss, gyarapíts!
593 III | Hass, alkoss, gyarapíts! S a haza fényre derül”.~– S
594 III | Balambér urat felállítá a helyéből. Büszkén ütött
595 III | ütött az asztrakán süveggel a mellére~– Mindenhez!~– S
596 III | megfelel és quadrál. Azt mondja a költő: „Minden pálya dicső,
597 III | legdicsőbbnek, urambátyám?~– A katasztert. A földbecslést.
598 III | urambátyám?~– A katasztert. A földbecslést. Azt mondja
599 III | földbecslést. Azt mondja a költő: „Ez a föld, melyen
600 III | Azt mondja a költő: „Ez a föld, melyen annyiszor apáid
601 III | avitikumnak.~– Hát ért urambátyám a földkóstoláshoz?~Balambér
602 III | jöttem, kedves uramöcsémnek a jóakaratát biztosítani magamnak.
603 III | vagyunk.~– De urambátyám a forradalmi kormánytól is
604 III | sem hajtottam végre. Ez a folyamodásomban is benn
605 III | tehetek semmit. Én nem vagyok a helytartóságnál.~– Jobban
606 III | Jobban tudom én ennek a sorját, kedves öcsémuram.
607 III | sorját, kedves öcsémuram. A Durchlaucht leküldi a folyamodást
608 III | öcsémuram. A Durchlaucht leküldi a folyamodást információ végett
609 III | folyamodást információ végett a megyefőnökhöz. A megyefőnök
610 III | végett a megyefőnökhöz. A megyefőnök maga nem ismer
611 III | átadja véleményadás végett a szekretáriusának. Minden
612 III | Minden kedves uramöcsémnek a véleményadásán fordul meg.~–
613 III | véleményadásán fordul meg.~– A legjobbat fogom véleményezni.~–
614 III | Balambér úr odaszorítá a mellét takaró szakállához
615 III | figyelmeztetem urambátyámat. – Ez a nagy szakáll akadályozni
616 III | szakáll akadályozni fogja ám a földkóstolásban.~– Hiszen
617 III | földkóstolásban.~– Hiszen ha csak ez a szakáll van útban! Azt simpliciter
618 III | levágjuk, és áldozatul hozzuk a közügyeknek. Ahogy a költő
619 III | hozzuk a közügyeknek. Ahogy a költő mondja: „Oh te nagy
620 III | gráciájába.~Azzal eltávozott a jeles hazafi nagy sarkantyúpengés
621 III | végighallgatnom! – dörmögé bosszúsan a titkár, visszaülve a hivatalos
622 III | bosszúsan a titkár, visszaülve a hivatalos irataihoz.~Az
623 III | borítékot vett elő. Mind a kettő rózsaszínű volt. Levelet
624 III | Annyira el volt merülve a levélírásban, hogy nem vette
625 III | hogy nem vette észre, hogy a szoba oldalajtaja felnyílik,
626 III | lép be.~Az édesanyja volt. A saját szobáiból jött ide.~
627 III | Simon csak akkor vette észre a jelenlétét, mikor megszólalt.~–
628 III | zavarodottan ugrott fel, s a borítékba zárt rózsaszín
629 III | rózsaszín levélkét hirtelen a hivatalos iratok közé keverte
630 III | Édes fiam!~– Itt, ebben a szobában én nem vagyok a
631 III | a szobában én nem vagyok a grófnőnek fia, hanem megyefőnöki
632 III | Megmondtam már határozottan a grófnőnek, minden órában
633 III | az irodaszolga által.~– A szolga eltávozott.~– Hová?
634 III | Hová? Én nem küldtem.~– A világba. Azt mondta, hogy
635 III | hogy te bocsátottad el. A livrée-jét levetette, és
636 III | én joggal adhattam ki azt a szolgának.~Simon mérgesen
637 III | türtőztette magát. – No de a grófnővel nem perelhetek. –
638 III | perelhetek. – Most csak az a baj, hogy amíg más szolgát
639 III | hisz azt végzem én éppen a szolga helyett. Bejelenteni
640 III | hozzád egy ügyes-bajos felet. A Manga kíván színed elé jutni.~–
641 III | kíván színed elé jutni.~– Az a vén cigányasszony? Hát mégsem
642 III | De szegény ördög.~– S a mi népünket nagyon szerette.~–
643 III | Hát’sz én is szeretem a mi népünket; de csak hidegre
644 III | de csak hidegre téve.~– A kolerajárvány alatt, a népzendülés
645 III | A kolerajárvány alatt, a népzendülés idején…~– Tudom
646 III | egy aranymosó cigánynak a kunyhójában. Rendkívüli
647 III | életemet köszönhetem annak a szegény cigányasszonynak.
648 III | rosszabb.~– S ő eltűrte a te kínzásaidat.~– Szegény
649 III | magáért jött kérni, hanem a fiáért, a tejtestvéredért.~–
650 III | jött kérni, hanem a fiáért, a tejtestvéredért.~– Tehát
651 III | annak mi kell? Kiszabadítsam a katonaságból?~– Nem vihetik
652 III | egyik lábára biccent. Az is a te emléked. Mikor gyermekek
653 III | voltatok, te letaszítottad őt a lépcsőről, s akkor eltörte
654 III | lépcsőről, s akkor eltörte a lábát.~– Hát még keresztfiam
655 III | tőlem?~– Nagyon kevés. Csak a hivatalos pecséted és aláírásod
656 III | szükségem. Tudom könyv nélkül a személyleírását. Ismertetőjel:
657 III | személyleírását. Ismertetőjel: a bal pofáján egy harapás
658 III | No hát mindjárt megkapja a pakszust.~(Héj, okos idők
659 III | ám azok! Útlevél nélkül a szomszéd faluba sem lehetett
660 III | lehetett utazni.)1~– De a felesége is vele akar utazni.
661 III | utazni. Az is itt van.~Erre a szóra egyszerre átváltozott
662 III | átváltozott Simon arca. A két szájszöglete szatír
663 III | mosolyra húzódott fölfelé, a szempillái összevigyorultak.
664 III | faunarc lett belőle.~– Ah! A Citera is itt van? A Citerácska!
665 III | Ah! A Citera is itt van? A Citerácska! Hát mért nem
666 III | bonbon!~Ezt már nem hallgatta a bárónő,2 kiment, s nemsokára
667 III(1)| Ma is őrzöm azt a saját útlevelemet, melyben
668 III(1)| saját útlevelemet, melyben a kiállító rendőrhivatalnok
669 III(1)| kiállító rendőrhivatalnok a bediktált polgári állásomat „
670 III(1)| állásomat „Schriftsteller” ezzel a szóval jegyzé be: „Schäftställer” (
671 III | Manga, az anyjuk, Pali, a fiú és Citera, az asszony.
672 III | Citera, az asszony. Ebben a sorrendben lépegetének is
673 III | sorrendben lépegetének is be a szobába. Az ifjasszonynak
674 III | Az ifjasszonynak leghátul a helye.~Manga már tizenkét
675 III | látta Simont. Amióta azt a bécsújhelyi akadémiába elvitték.
676 III | hogy most hivatalos úr.~S a cigánynak senki előtt sincs
677 III | sincs respektusa: egyedül a hivatalnok az, akit nagyra
678 III | földesúr neki mindegy, de a szolgabíró maga a császár,
679 III | mindegy, de a szolgabíró maga a császár, a vicispán maga
680 III | szolgabíró maga a császár, a vicispán maga a „kis Isten”.
681 III | császár, a vicispán maga a „kis Isten”. Hát még a „
682 III | maga a „kis Isten”. Hát még a „szekretárius”! Ennek a
683 III | a „szekretárius”! Ennek a címnek valami olyan szentséges
684 III | olyan szentséges hatása van.~A huszonkét év bizony nagyon
685 III | bizony nagyon megviselte a Mangát. Egész vénasszony
686 III | hat évvel fiatalabb volt a bárónénál. S míg az most
687 III | homlokkal, ragyogó szemekkel, a cigánynő arca csupa redő,
688 III | cigánynő arca csupa redő, a homloka is az, s mikor mosolyog,
689 III | támad az arcán. Ezeket mind a szükség támasztotta, ahogy
690 III | szükség támasztotta, ahogy a sor következett: van ott
691 III | éppen tele van örömredőkkel, a szeme is könnybe lábad. –
692 III | előkelő úrnak, aki már a méltóságos tituláig felvitte,
693 III | és kezet csókol neki, s a tenyerével végigsimítja
694 III | tenyerével végigsimítja a bársony kabát ujját, hízelkedő,
695 III | méltóságos szekrementárius uram! A mennybéli Zebaóth Isten
696 III | Zebaóth Isten tegye azt a te ragyogó orcádat olyan
697 III | orcádat olyan gömbölyűvé, mint a párizsalma!~Simon mérgesen
698 III | mérgesen tolta el magától a hízelkedő asszonyt, letörülve
699 III | letörülve zsebkendőjével a csókja nyomát a kezéről.~–
700 III | zsebkendőjével a csókja nyomát a kezéről.~– Eredj! Ne nyalj
701 III | Nem vagyok én mézesbáb!~A tejtestvérével még régebben
702 III | régebben nem találkozott a báró. A cigányfiút már hatéves
703 III | nem találkozott a báró. A cigányfiút már hatéves korában
704 III | hatéves korában elvitte a híres Barkó Pista, a székvárosi
705 III | elvitte a híres Barkó Pista, a székvárosi banda prímása
706 III | gyerekkorában nagy tehetsége volt a zenéhez; később a báróné
707 III | tehetsége volt a zenéhez; később a báróné bőkezűségéből Budapestre
708 III | Ott tanulta ki alaposan a zeneművészetet. Már tizennégy
709 III | Megházasodott fiatalon, elvette a nevelőapjának a leányát,
710 III | elvette a nevelőapjának a leányát, Citerát.~Barkó
711 III | olyan búskomoly, mint akinek a homlokára van írva, hogy
712 III | benne semmi affektáncia.~A felesége ellenben tökéletes
713 III | szerelemgödröcskéket vesz körül, a haja pedig az az aranyosbarna,
714 III | aminő az ázsiai oroszlánnak a sörénye. Abból különben
715 III | sörénye. Abból különben csak a huncutkája látszik, a többit
716 III | csak a huncutkája látszik, a többit takarja a piros selyemkendő,
717 III | látszik, a többit takarja a piros selyemkendő, s hozzá
718 III | kökénysötét kék szemek, amiket a hosszú, fekete pillák félig
719 III | eltanulhatatlan cigányos dévajság.~A szekretárius úr akarta mutatni
720 III | ügyes-bajos. Megtöltötte a csibukját, s rágyújtott
721 III | csibukját, s rágyújtott a kandallónál, s aztán pöfékelve
722 III | Értem. Itthon nem szabad a Rákóczit húzni, ugye? Olyan
723 III | igazságom. Bécsből küldték. A külügyminisztérium által
724 III | által hitelesített másolata a nagyherceg megbízásának.
725 III | fejcsóválva.~– Hm! S ez a mese mind igaz! Mire nem
726 III | Bécsből az útlevelet?~– Mert a feleségem is velem akar
727 III | velem akar jönni, s annak a nevét és személyleírását
728 III | útlevelembe, ahol született.~– Ah! A kis Citerácska is vele akar
729 III | majd gondját viseljük.~Ez a szó a menyecskének is feloldotta
730 III | gondját viseljük.~Ez a szó a menyecskének is feloldotta
731 III | menyecskének is feloldotta a nyelvét.~– De köszönöm alásan
732 III | nyelvét.~– De köszönöm alásan a gondviselést. Már csak úgy
733 III | Mindig azt hallottam, hogy ha a férj meg a feleség különválva
734 III | hallottam, hogy ha a férj meg a feleség különválva élnek,
735 III | egyik varjú nem vájja ki a másik szemét.~– Ejh, de
736 III | Citerácska.~– Hát amilyen a mosdó, olyan a törülköző.~–
737 III | Hát amilyen a mosdó, olyan a törülköző.~– No hát állj
738 III | ide elém, hadd írjam be a személyleírásodat az urad
739 III | urad útlevelébe. Vedd le a kendődet a fejedről, hadd
740 III | útlevelébe. Vedd le a kendődet a fejedről, hadd látom a hajad.~
741 III | kendődet a fejedről, hadd látom a hajad.~Citerának le kellett
742 III | Citerának le kellett venni a piros kendőt a fejéről.~
743 III | kellett venni a piros kendőt a fejéről.~Simon nem állhatta
744 III | meg, hogy meg ne simogassa a haját.~– Nono! Meg ne tépássza.~
745 III | zománccal.”~Itt egy ütést kapott a kezére.~– Azért nem szükség
746 III | fogsora ép, fehér.”~– Mutasd a kezedet!~„Kezei finomak,
747 III | egyszerre leguggolt, hogy a viganója elrejtse a lábait.~–
748 III | hogy a viganója elrejtse a lábait.~– Ahhoz meg már
749 III | már senkinek semmi köze.~A szekretárius úr nagyot nevetett.
750 III | asszonyok előtt félre kell tenni a hivatalos méltóságot.~(„
751 III | hozzánk!” – rebegé Manga a bárónéhoz fordulva.)~– No
752 III | Akár kettőt – mondá nevetve a menyecske.~Simon azután
753 III | kisiklott az ölelése alól, s a napát tolta előre.~– Anyámasszonynál
754 III | előre.~– Anyámasszonynál áll a kasszám. Anyuskám, a méltsás
755 III | áll a kasszám. Anyuskám, a méltsás úrnak két csók jár
756 III | csók jár az útlevélért.~A vénasszony arca gyönyörteljes
757 III | úgy van.~– Eredj, banya, a pokolba! – szólt Simon mérgesen. –
758 III | asszonyok! Én tudom, mi a taksa.~S azzal leszámlált
759 III | leszámlált három ezüst húszast a méltóságos úrnak az asztalra. –
760 III | mégiscsak fenn akarta tartani a szupremáciáját.~– No hát
761 III | hát Barkó Palya, kezedben a passzus. Mehetsz vele Muszkaországba. –
762 III | jőjj vissza.~– Köszönöm a kegyes figyelmeztetést.~–
763 III | kell vezetnem dolgotokat a protokollumba.~Azzal az
764 III | nagy könyvekkel megrakva; a támlányán hevert egy rubrikás
765 III | Simon ráförmedt:~– Ne hágj a sarkamra! Maradj ott, ahol
766 III | ez, se nem taposómalom.~A cigány hátrahúzódott, a
767 III | A cigány hátrahúzódott, a titkár úgy tett, mintha
768 III | halkan hátraszólt:~„Manga!”~A cigánynő örvendezve sietett
769 III | uraság!~Simon elővette azt a rózsaszínű levélkét, s odasúgott
770 III | rózsaszínű levélkét, s odasúgott a nőnek:~– Ezt a levelet dugd
771 III | odasúgott a nőnek:~– Ezt a levelet dugd a kendőd alá,
772 III | nőnek:~– Ezt a levelet dugd a kendőd alá, s aztán vidd
773 III | kendőd alá, s aztán vidd el a színházba, add át annak,
774 III | add át annak, akinek szól. A bárónénak ne szólj felőle
775 III | ne szólj felőle semmit.~A cigánynő átvette a levelet,
776 III | semmit.~A cigánynő átvette a levelet, s elrejté azt a
777 III | a levelet, s elrejté azt a keblébe.~– Be van írva a
778 III | a keblébe.~– Be van írva a számotok, most már mehettek –
779 III | Simon, átadva az útlevelet a zenésznek.~Pali átvette
780 III | írást, s azzal odalépett a bárónéhoz.~– Köszönöm a
781 III | a bárónéhoz.~– Köszönöm a kegyes közbenjárását, grófnő,
782 III | úrnőnek.~Anna pedig rátette a kezét a fiú fejére. (Nevelt
783 III | Anna pedig rátette a kezét a fiú fejére. (Nevelt gyermeke
784 III | motyogott: „Hát már ennek a fiúnak ki súgta azt meg,
785 III | az asszonynak megcsókolja a kezét? Hát annak az asszonynak
786 III | asszonynak ki mondta, hogy a fejére tegye a kezét és
787 III | mondta, hogy a fejére tegye a kezét és megáldja? – Látott
788 III | Látott volna valamit a „Devla szeme” odafenn?~–
789 III | Visszafordult, Simon bárót találta a háta mögött.~– „Édes fiam!” –
790 III | Vén majom! – rivallt rá a méltóságos úr.~Ekkor tért
791 III | Bocsánat! Elkáprázott a szemem.~Amint a cigánycsalád
792 III | Elkáprázott a szemem.~Amint a cigánycsalád eltávozott,
793 III | elég tejtestvérileg bántam a védenceddel? – mondá a bárónénak. –
794 III | bántam a védenceddel? – mondá a bárónénak. – Kegyenced no!
795 III | becézted jobban.~– Megköszönöm a készségedet.~– És ezzel
796 III | nincs, fiam. Mikor beléptem a szobádba, éppen egy levélkét
797 III | levélkét borítékoztál be. A rózsaszínű papír sejteti
798 III | rózsaszínű papír sejteti a levél tartalmát.~– Ejh,
799 III | azt is kitaláltam, hogy az a levél kinek van írva.~–
800 III | cinikus flegmával ült le a karszékébe az anya előtt,
801 III | állni hagyott, s elkezdte a körmeit csinosítani; aztán
802 III | körmeit csinosítani; aztán meg a két zsebébe mélyeszté kezeit,
803 III | kezeit, s csak úgy beszélt ki a vatermörderei közül.~– Kedves
804 III | fiad, egy Bárdy gróf, akkor a te áldásod vagy átkod súlyt
805 III | áldásod vagy átkod súlyt vetne a latban. De te most özvegy
806 III | pusztán akadémiai diszkusszió.~A báróné megtörten beszélt
807 III | meg, hogy meg ne ragadjam a kezedet, mikor az örvény
808 III | Tudod te, hogy ki az a nő?~Erre dölyfösen ugrott
809 III | Erre dölyfösen ugrott fel a székéből Simon.~– Grófnő!
810 III | Megtiltom önnek és bárkinek is a világon, hogy azt a nőt
811 III | bárkinek is a világon, hogy azt a nőt előttem ócsárolja.~A
812 III | a nőt előttem ócsárolja.~A grófnő szelíd lemondással
813 III | hogy amely órában te azt a nőt mint feleségedet e házba
814 III | abban az órában elhagyom ezt a házat, s visszavonulok falusi
815 III | igen jó lesz laknod. – Itt a székvárosban te csak galibát
816 III | galibát csinálsz. – Amit a férfiak meg nem tehetnek,
817 III | férfiak meg nem tehetnek, azt a szerepet mostan elvállaltátok
818 III | öltözet, melyet viselsz, ez a kékre festett „honi” kartonruha
819 III | kartonruha nem demonstráció-e? A calicot a magyar mágnásnők
820 III | demonstráció-e? A calicot a magyar mágnásnők rendes
821 III | rendes divatja? – Ti ezzel a nemzeti velleitásokat ébresztgetitek.~–
822 III | ébresztgetitek.~– Hát az bűn? A saját nemzetünk iránti vonzalom?~–
823 III | vonzalom?~– Hóbort! – Hát az a mindenféle nagy hangzású
824 III | mindannak nem te vagy-e a fő-fő megindítója, vezetője?~–
825 III | megindítója, vezetője?~– Hát a betegek ápolása, a kisdedek
826 III | Hát a betegek ápolása, a kisdedek megóvása, és a
827 III | a kisdedek megóvása, és a nyomor enyhítése…~– Hóbort!
828 III | térdepelni kéz kézben azzal a nővel: – az lesz a te átkod. –
829 III | azzal a nővel: – az lesz a te átkod. – Isten irgalma
830 III | megfordult, s csendesen távozott a szobája felé. Még egyszer
831 III | visszafordult. Összekulcsolta a kezeit. Az igaz fájdalom
832 III | rikácsolá az, karjait összefonva a mellén, s úgy állt ebben
833 III | mellén, s úgy állt ebben a törhetlen jellemű sztereotip
834 III | sztereotip pozitúrában, míg a báróné be nem tette maga
835 III(2)| mindig azon rangfokot adják a családanyának, amely őt
836 III(2)| fogva megilleti; de írva a férje rangja szerint címezik.
837 IV | IV. FEJEZET ~A megyefőnök~Hanem aztán egyszerre
838 IV | megszűnt vasból lenni, amint a középső ajtó megnyílt. Pedig
839 IV | láb magas emberke lépett a szobába.~Az volt a megyefőnök.~
840 IV | lépett a szobába.~Az volt a megyefőnök.~Lebegut Ottokár
841 IV | már e nevezetes Bezirknek a főnöke. Abban különbözött
842 IV | főnöke. Abban különbözött a többitől, hogy szeretett
843 IV | lakossághoz és szokásokhoz. A magyar nyelvet is elsajátítá,
844 IV | kis bajusza, mely nem ért a száj szögletéig, s ahhoz
845 IV | kabátot viselt, s annak a gomblyukában veres érdemrendszalagot.~–
846 IV | beköszöntve.~E varázshangra a törhetlen vasember egyszerre
847 IV | sietve kapkodva veté le a bársony hálókabátot, s rántá
848 IV | hálókabátot, s rántá fel a fekete szalonrokkot: nem
849 IV | folyvást hajlongni, bókolni.~A megyefőnök úr pedig azzal
850 IV | szivart, mely nem akart a hatóságnak engedelmeskedni.~–
851 IV | Nem szelel, nem szelel.~A megyefőnök úrnak az a szokása
852 IV | szelel.~A megyefőnök úrnak az a szokása volt, hogy a szavakat
853 IV | az a szokása volt, hogy a szavakat gyakran megduplázva
854 IV | Simon báró készséggel futott a gyufatartóhoz, s sietett
855 IV | tüzet gyújtani, s azzal a főnök úr szivarát működésbe
856 IV | biz az tovább is megmaradt a passzív ellentállásnál. –
857 IV | elvette az ajándék szivart, a magáét kioltá s a zsebébe
858 IV | szivart, a magáét kioltá s a zsebébe tette, aztán kerekre
859 IV | nyílt szemekkel megnézte a kapottat, meggyújtotta,
860 IV | meggyújtotta, egyet húzott belőle, a füstöt kifújta, azután a
861 IV | a füstöt kifújta, azután a tenyerével az arca felé
862 IV | szivar – igazítá helyre a balvéleményt Simon.~– Nagyon
863 IV | Már Simon báró is duplázta a szót. Lehet, hogy ragad
864 IV | hogy ragad önkéntelen ez a beszédmodor, de az is feltehető,
865 IV | csupa kedvkeresésből tette.~A főnök úrnak nagyon derült
866 IV | idegeneken, akik még nem tudnak a nép nyelvén, a nép nyelvén.
867 IV | nem tudnak a nép nyelvén, a nép nyelvén. Az a cseh járásbíró,1
868 IV | nyelvén, a nép nyelvén. Az a cseh járásbíró,1 a Mikuláj,
869 IV | nyelvén. Az a cseh járásbíró,1 a Mikuláj, a minap egy kriminalitásban
870 IV | cseh járásbíró,1 a Mikuláj, a minap egy kriminalitásban
871 IV | inkvirál, inkvirál. Kérdezi a delinkvenstől, delinkvenstől,
872 IV | nem volt ott más, csak a komondor, csak a komondor.
873 IV | más, csak a komondor, csak a komondor. Azt mondja erre
874 IV | komondor. Azt mondja erre a Mikuláj, a Mikuláj: „Komondor
875 IV | Azt mondja erre a Mikuláj, a Mikuláj: „Komondor lépjen
876 IV | lépjen be!” Hahaha! Azt hitte a Mikuláj: valami „komondőr”.~
877 IV | Simon báró is erőltette a nevetést. Ostobaság volt.
878 IV | nevetést. Ostobaság volt. De ha a főnök úr anekdotázik, akkor
879 IV | nevetni való! Nevetni való.~A főnök úr nagyot nézett rá,
880 IV | furcsa szokása van ennek a szekretáriusnak minden szót
881 IV | kétszer mond el.~Rátért a tárgyra.~– Hát ezúttal a
882 IV | a tárgyra.~– Hát ezúttal a feleségem küldött, a feleségem
883 IV | ezúttal a feleségem küldött, a feleségem küldött, a báró
884 IV | küldött, a feleségem küldött, a báró úrhoz. Még nem tetszett
885 IV | igen jól tudja készíteni a Nudlpflanzlt, a Nudlpflanzlt.
886 IV | készíteni a Nudlpflanzlt, a Nudlpflanzlt. S ez az én
887 IV | lesz ebédre. És ebéd után a feleségemmel Langepuffpartie.~–
888 IV | passzióm.~Igazán jó fiú ez a bárócska!~– Szabad referálnom
889 IV | bárócska!~– Szabad referálnom a beadványokról?~– Ráérünk,
890 IV | Ráérünk, ráérünk! – monda a főnök. – Nem kell sietni!
891 IV | főnök. – Nem kell sietni! Ez a regula. Inkább még én is
892 IV | emlékezem pártfogó kegyességére a méltóságos úrnak.~A megyefőnök
893 IV | kegyességére a méltóságos úrnak.~A megyefőnök kigombolta a
894 IV | A megyefőnök kigombolta a kabátját, s előhúzott a
895 IV | a kabátját, s előhúzott a zsebéből egy paksamétát.~–
896 IV | história! Nagyon kellemetlen. A báró úr bátyja, gróf Bárdy
897 IV | kompromittáló levelet. A titkos megbízottja, akire
898 IV | titkos megbízottja, akire a levelet bízta, átadta azt
899 IV | nékünk. Itt van az akta: a species facti. – Ennek az
900 IV | jutalma. – Én azonban tekintve a rokonságot: a báró úr testvére,
901 IV | azonban tekintve a rokonságot: a báró úr testvére, testvére,
902 IV | lármát. Mai világban sok a delátor, sok a delátor.
903 IV | világban sok a delátor, sok a delátor. Csúnya egy fajzat!
904 IV | egy fajzat! Simítsuk el a dolgot, simítsuk el a dolgot.
905 IV | el a dolgot, simítsuk el a dolgot. Fogja, barátocskám,
906 IV | Vigyázzon magára, meg ne üsse a lábát, üsse a lábát! – Az
907 IV | meg ne üsse a lábát, üsse a lábát! – Az egész levelet
908 IV | egész levelet aztán dobja a tűzbe, dobja a tűzbe. Nem
909 IV | aztán dobja a tűzbe, dobja a tűzbe. Nem kell protokollumba
910 IV | protokollumba vezetni. – Szeretem a békességet. Igazság helyett
911 IV | Jobb szerette volna, ha a főnök az ő előléptetési
912 IV | dekrétumát húzta volna elő a zsebéből. Beletekintett
913 IV | lekötelez méltóságod ezzel a nagy gráciájával. Bátyámuram
914 IV | keverhette volna magát ezzel a levéllel. Az amerikai dollárjegyekről
915 IV | hivatalnok, nem tehetem azt a saját hajlandóságombul,
916 IV | csupa testvéri szeretetből – a rendes útjáról félretérítsek;
917 IV | szögletére ráírni ezzel a kék plajbásszal, hogy „supprimatur”.
918 IV | Legalább ha megmutatom a gróf úrnak, majd az is abbahagyja
919 IV | ráírta az ügyirat hátára a maga ismeretes hátradűlő
920 IV | hátradűlő írásjegyeivel a hivatalos „supprimatur”-
921 IV | teljes tudatával bírva annak a jó szolgálatnak, amit e
922 IV | diszkrét eljárásával tett a báró családja grófi ágának,
923 IV | egyszer igénybe vette azt a szivarrejtő fiókot egy pettyegetett
924 IV | apró ajándékok tartják fenn a jó barátságot”.~ ~
925 IV(1) | tartotta idegennek, hanem a csehet igen.~J. M.~
926 V | Bárdy Zoltán~Megint nyílt a középső ajtó, s bejelentetlenül
927 V | irodaszolga ex abrupto mondja fel a szolgálatot.)~A belépő azonban,
928 V | mondja fel a szolgálatot.)~A belépő azonban, amint észrevette
929 V | azonban, amint észrevette a megyefőnököt, vissza akart
930 V | bocsánat! Nem tudtam, hogy a megyefőnök úr itt van. Senki
931 V | Tessék bejönni – kiálta eléje a főnök. – Nincs semmi titkos
932 V | csodálkozva. – Hogyan ért ez a szerencse?~Lebegut Ottokár
933 V | Lebegut Ottokár megkínálta a grófot a szivartárcájával.~–
934 V | Ottokár megkínálta a grófot a szivartárcájával.~– Szabad
935 V | erről beszéltünk. Hogy a gróf úr, amióta a trafikát
936 V | Hogy a gróf úr, amióta a trafikát behozták, a trafikát
937 V | amióta a trafikát behozták, a trafikát behozták, nem dohányzik
938 V | Scaevolát; de jobban bámulom azt a magyart, ki a tirannizmus
939 V | bámulom azt a magyart, ki a tirannizmus bosszújára lemond
940 V | tirannizmus bosszújára lemond a dohányzásról, lemond a dohányzásról.~–
941 V | lemond a dohányzásról, lemond a dohányzásról.~– Hát már
942 V | az esernyőjét, kalapját a megyefőnök, és távozni készült.
943 V | szeretne is kezet nyújtani a grófnak, de fél is tőle.
944 V | találkozott egy ünnepélyen a mindenható miniszterrel,
945 V | gróf azonban észrevette a tétovázást, s őszinte nyájassággal
946 V | őszinte nyájassággal nyújtá a távozni készülő elé a kezét.~
947 V | nyújtá a távozni készülő elé a kezét.~Amit aztán Lebegut
948 V | elérzékenyülten fogadott, mind a két kézzel megszorongatva,
949 V | kiabálva:~–János! Johann! A kalucsniaim.~De biz ott
950 V | magának kellett felhúzni a sárellenző telekes-bocskorait.~–
951 V | de nagyon megszorongattad a kezét a megyefőnöknek”.~–
952 V | megszorongattad a kezét a megyefőnöknek”.~– Ez egy
953 V | becsületes idegen hivatalnok, aki a kötelességét teljesíti.~–
954 V | akarsz beszélni, én veszem a kalapomat, s itthagylak
955 V | kalapomat, s itthagylak egyedül a szobámban.~– Egy szót sem
956 V | Egy szót sem fogok szólni a „te” Arankádról. Hanem elmondom
957 V | Arankádról. Hanem elmondom neked a saját életem tragikomédiáját,
958 V | magam. Hogy megtudjam róla a véleményedet. Ezt megengeded,
959 V | Úgy látszik, hogy mind a ketten „aus dem Geschlechte
960 V | szikrázó elmésség, ha rájött a kedve, szilaj volt, mint
961 V | mint egy menád; ha meg a mélaság szállta meg, túlemelkedett
962 V | szállta meg, túlemelkedett a földön, s magával vitt.
963 V | élet volt. Ki is vettem a jussomat a gyönyörbül ezalatt
964 V | Ki is vettem a jussomat a gyönyörbül ezalatt az egész
965 V | csináltam annyi adósságot, hogy a mama nyilvános tiltakozást
966 V | tiltakozást bocsátott közre a megzabolázásom végett.~–
967 V | Fenyegetőzött, hogy elhagyja a házat, ha akarata ellenére
968 V | akarata ellenére idehozom a mátkámat. Meg is átkozott,
969 V | mint te. – Hát persze ezek a mamák azt szeretnék, ha
970 V | nevelt bábot hozna nekik a házhoz, aki fölött szuverén
971 V | egészen ínye szerint volt ez a beszéd! Ő is tódított rajta
972 V | Haha!~– Hanem én hát ebben a tárgyban nem hagytam a fejemmel
973 V | ebben a tárgyban nem hagytam a fejemmel beszélni; megmondtam
974 V | beszélni; megmondtam magyarán a grófnőnek, hogy ha nem tetszik
975 V | hogy ha nem tetszik neki a nő, akit feleségül veszek,
976 V | feleségül veszek, visszavonulhat a falusi kastélyába, s ott
977 V | rajta Simon.~– Az volt hozzá a végszavam, hogy „hajthatatlan
978 V | vagyok”!~Simonnak tágult a keble. Vannak közös családi
979 V | családi tulajdonságok. „Erély a mamával szemben.”~– Mielőtt
980 V | szemben.”~– Mielőtt azonban a nagykorúságomat elértem
981 V | kiütött az országban az a szerencsétlen mozgalom,
982 V | Felcsaptam huszárnak. Tetszett az a nyalka egyenruha, aztán
983 V | nyalka egyenruha, aztán meg a könnyelmű tábori élet, a
984 V | a könnyelmű tábori élet, a veszéllyel járó izgalom,
985 V | részt vettem. Tudod, ez a legélvezetesebb neme a sportnak.
986 V | ez a legélvezetesebb neme a sportnak. Félig medvevadászat,
987 V | Mikor aztán vége volt a hajcihőnek, akkor besoroztak
988 V | hajcihőnek, akkor besoroztak a császári seregbe, elvittek
989 V | Lombardiába, megismertem a szép Olaszországot, ingyen,
990 V | szép Olaszországot, ingyen, a császár kenyerén.~– Hát
991 V | császár kenyerén.~– Hát a mátkád?~– No hisz arról
992 V | jegyesemmel. Leveleink áradoznak a szerelemtől s annak minden
993 V | az obsitomat, vágtattam a szenvedély tüzes szekerén
994 V | szenvedély tüzes szekerén haza a mi városunkba. Itt azután
995 V | ideálom réges-régen, rögtön a harc bevégezte után, az
996 V | az új rend beálltával – a legbensőbb baráti viszonyba
997 V | azzal az emberrel, akit én a világon legjobban gyűlölök,
998 V | nem vehetek rajta. – S ez a szirén ez egész idő alatt
999 V | alatt folyvást írta hozzám a szenvedélytől lángoló leveleket,
1000 V | szenvedélytől lángoló leveleket, sőt a miniatűr arcképét is megküldte,
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4127 |