1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4127
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
3001 X | Az ördögökbe is! Még a színházban is nyakamra hozzátok
3002 X | színházban is nyakamra hozzátok a dèpèche-eket! Vidd oda a
3003 X | a dèpèche-eket! Vidd oda a levelem a megyefőnök úrnak,
3004 X | dèpèche-eket! Vidd oda a levelem a megyefőnök úrnak, írja alá
3005 X | nekem más hivatalom van.~A postás odament Lebegut úrhoz.
3006 X | odament Lebegut úrhoz. Annak a számára is volt egészen
3007 X | hasonló alakú levele. Odaadta a kezébe a tintába mártott
3008 X | levele. Odaadta a kezébe a tintába mártott tollat.~
3009 X | Lebegut úr átvette mind a két levelet, s beírta a
3010 X | a két levelet, s beírta a könyvbe a nevét. Azzal a
3011 X | levelet, s beírta a könyvbe a nevét. Azzal a postás odább
3012 X | a könyvbe a nevét. Azzal a postás odább ment.~Senki
3013 X | Simon mérgesen elkapta a levelet, s föltöretlenül
3014 X | otthon.~Lebegut úr visszament a feleségéhez, s egy falilámpa
3015 X | alá állva, fölvágta szépen a tollkéssel a neki szóló
3016 X | fölvágta szépen a tollkéssel a neki szóló levél pecsétjét,
3017 X | hosszabb lett az ábrázatja, a szája gömbölyűre nyílt,
3018 X | szája gömbölyűre nyílt, s a két szeme kidülledt. Azután
3019 X | fordult, s elkezdte neki a némajelekkel magyarázni
3020 X | némajelekkel magyarázni a levél tartalmát. Ők már
3021 X | megértették egymást.~Az a kacskaringós gallér azt
3022 X | jelentette, hogy „miniszter”, a feje fölött ívben átemelt
3023 X | kéz azt, hogy „megbukott”, a két kézzel csinált szélmalom
3024 X | hogy „minden fölfordult”, a két tenyérnek lapátszerű
3025 X | Azt nem tesszük, fizetik a teljes penziónkat, ezentúl
3026 X | penziónkat, ezentúl összetesszük a kezeinket, s a lábunkat
3027 X | összetesszük a kezeinket, s a lábunkat lógázzuk.~Ezzel
3028 X | Csak Ollósi úr figyelte meg a Lebegut-pár mimikai eszmecseréjét,
3029 X | bírható.~Aranka odalépett a férjéhez. Azt is elutasítá.~–
3030 X | elutasítá.~– Báróné! Önnek a színházban csak a páholyban
3031 X | Önnek a színházban csak a páholyban van helye. Ön
3032 X | páholyban van helye. Ön a színpadon nem komédiázik
3033 X | Ekkor Anna báróné járult a fia elé.~– Édes fiam! Tekintsd
3034 X | elé.~– Édes fiam! Tekintsd a hölgyeket. Az ország legtiszteletreméltóbb
3035 X | el Coriolant! Én ezekért a rám néző szép szemekért
3036 X | állásomat. – Hagyjon engem a grófnő békével! – Én önnek
3037 X | grófnő békével! – Én önnek a világon semmivel sem tartozom,
3038 X | sem tartozom, mint ezzel a szilaj vérrel, mely ereimben
3039 X | Uram, ne sértse ön meg a hölgyeket!~– Én csak az
3040 X | az előkelő modor, amivel a cigány beszélt a hatalmas
3041 X | amivel a cigány beszélt a hatalmas főúrhoz!~– Kegyelmes
3042 X | Holnaptul fogva nem vagyok más a lakóvárosomban, mint egy
3043 X | egy cigányprímás. Játszom a korcsmában, a kávéházban,
3044 X | cigányprímás. Játszom a korcsmában, a kávéházban, a sétányon;
3045 X | korcsmában, a kávéházban, a sétányon; húzom azt, amit
3046 X | sétányon; húzom azt, amit a vendégek parancsolnak, s
3047 X | énnekem csak az én uram, a tisztelt közönség parancsol.
3048 X | kiadtam. Tessék azután velem a kegyelmes úrnak azt tenni,
3049 X | hatalmában áll.~Azzal megfordult a sarkán, s átment a foyer-ból
3050 X | megfordult a sarkán, s átment a foyer-ból a színpadra.1
3051 X | sarkán, s átment a foyer-ból a színpadra.1 Simon arca a
3052 X | a színpadra.1 Simon arca a dühtől úgy fénylett, mintha
3053 X | mintha öntött rézből volna a homloka, és izzadt bele.
3054 X | homloka, és izzadt bele. A hangja elfulladt.~– Még
3055 X | vakmerőséget nem látott a világ! Hogy neked csak a
3056 X | a világ! Hogy neked csak a te urad, a közönség parancsol?
3057 X | Hogy neked csak a te urad, a közönség parancsol? Te cigány! –
3058 X | megmutatom én hát neked, hogy ezt a te fenséges uradat, a tisztelt
3059 X | ezt a te fenséges uradat, a tisztelt közönséget is kiveretem
3060 X | közönséget is kiveretem ebből a házból!~Az egész társaság
3061 X | társaság elszörnyedt erre a szóra.~Zoltán gróf eléje
3062 X | Zoltán gróf eléje állt a hatalmaskodónak.~– Azt kísértse
3063 X | önöket, hogy vegyék vissza a pénztárnál a belépti díjaikat,
3064 X | vegyék vissza a pénztárnál a belépti díjaikat, s oszoljanak
3065 X | haza! Ha nem engednek önök a fölszólításomnak, én a hatalom
3066 X | önök a fölszólításomnak, én a hatalom eszközeihez fogok
3067 X | eszközeihez fogok nyúlni. S azt a szemtelen lázadót az asszonyok
3068 X | Zoltán. – Meg meri támadni a hölgyeket.~A sértő szó megrázta
3069 X | meri támadni a hölgyeket.~A sértő szó megrázta a dühöngőt.~–
3070 X | hölgyeket.~A sértő szó megrázta a dühöngőt.~– Ön engem nyomorultnak
3071 X | egyszer testvérek, karddal a kézben szemközt. – Hívassa
3072 X | kézben szemközt. – Hívassa ön a poroszlóit. Verekedni fogunk!
3073 X | fölemelt kalapja emelkedett ki a többiek feje fölül. Ő kiáltott
3074 X | feje fölül. Ő kiáltott föl a maga idegen akcentusával.~–
3075 X | Muszkaországban, excellenciás uram!~A feleség csitította.~– Nem
3076 X | Elbámult mindenki. Még a Morvából ideszármazott idegen
3077 X | hivatalnok is föltámadt a saját vérünkből való zsarnok
3078 X | mindenkinek fölnyitotta a száját. Kiabáltak már mindent
3079 X | semmit. Nagyon halkan súgta a nejének:~– Gyerünk mi, innen
3080 X | szépen kérte: „Engem ne írjon a referádába, nem voltam itten.”~
3081 X | itten.”~Simon báró fölcsapta a kalapját a fejére. Arankának
3082 X | báró fölcsapta a kalapját a fejére. Arankának megfogta
3083 X | fejére. Arankának megfogta a karját.~– Menjünk! Nem beszélünk
3084 X | gyilokdöfés volt az anya szívének. A báróné kebléhez szorítá
3085 X | báróné kebléhez szorítá a két kezét.~– Óh Isten! Küldj
3086 X | érjem meg ennek az órának a végét. – Hisz annyian meg
3087 X | tudnak halni egy perc alatt a fájdalomtul, s ennél a fájdalomnál
3088 X | alatt a fájdalomtul, s ennél a fájdalomnál nem volt nagyobb
3089 X | ezt az embert én hoztam a világra!~A tántorgó úrhölgynek
3090 X | embert én hoztam a világra!~A tántorgó úrhölgynek Manga
3091 X | Manga sietett támogatására. A cigányasszony nem félt.
3092 X | volt semmi veszteni valója. A bőre is elég durva, nem
3093 X | bőre is elég durva, nem fél a korbácstól.~– Türtőztesd
3094 X | korbácstól.~– Türtőztesd a fájdalmadat, nagyasszonyom. (
3095 X | Elég hangosan beszélt, hogy a körülállók meghallhatták.)
3096 X | az Isten azért, hogy ezt a szörnyet a világra hoztad,
3097 X | azért, hogy ezt a szörnyet a világra hoztad, hanem engem. –
3098 X | Istenharagja éjszakán elcseréltem a két újszülöttet. – Az ott
3099 X | két újszülöttet. – Az ott a te fiad, az a jámbor, az
3100 X | Az ott a te fiad, az a jámbor, az a dicső, a művész. –
3101 X | te fiad, az a jámbor, az a dicső, a művész. – Ez pedig,
3102 X | az a jámbor, az a dicső, a művész. – Ez pedig, ez a
3103 X | a művész. – Ez pedig, ez a gyehennaember: ez az én
3104 X | palotába. – Azt hittem, ha a farkaskölyket oroszlán fészkébe
3105 X | Megyefőnök úr! Fogassa el ezt a szemtelen cigányasszonyt,
3106 X | cigányasszonyt, s korbácsoltassa ki a városból!~E szóra dühösen
3107 X | szóra dühösen ugrott eléje a cigánynő. A szemeit elfutotta
3108 X | ugrott eléje a cigánynő. A szemeit elfutotta a vér,
3109 X | cigánynő. A szemeit elfutotta a vér, az ajkai tajtékzottak:~–
3110 X | meg? Anyádat? Átkozott! A cigányasszony anyaátkát
3111 X | össze fogsz zsugorodni, mint a gilvagomba!~Simon fölemelte
3112 X | asszonyt.~Zoltán megkapta a kezét.~– Egy nőt akar ön
3113 X | volt Zoltántól rá nézve a cigánynőt őrültnek mondani.~–
3114 X | Vitesse ön ez őrült nőt a kórházba, a megfigyelő osztályba.
3115 X | ez őrült nőt a kórházba, a megfigyelő osztályba. Helyezzék
3116 X | osztályba. Helyezzék el a tébolydába, államköltségen.~
3117 X | lelkinyugalommal állt ott, két kezét a gyomra fölött összetéve,
3118 X | összetéve, s egyik hüvelykujját a másik körül malmoztatva,
3119 X | mert én ez órában megkaptam a kegyes fölmentetésemet,
3120 X | fölmentetésemet, fölmentetésemet a hivatalomtól rögtön és azonnal,
3121 X | tartotta volna fölbontani azt a hivatalos paksamétát, paksamétát,
3122 X | S már most, ha tetszik a báró úrnak, báró úrnak,
3123 X | humoros flegmával mondá el a derék emberke.~Simon hasonlított
3124 X | emberke.~Simon hasonlított a hipnotizált médiumhoz, ki
3125 X | hipnotizált médiumhoz, ki a delejező parancsára azt
3126 X | fölszakítá, kibontotta, elolvasá. A levélben ez állt:~„A legkegyelmesebb
3127 X | elolvasá. A levélben ez állt:~„A legkegyelmesebb októberi
3128 X | októberi diploma következtében a magyarországi municípiumok
3129 X | helyreállíttatván, uraságod a fölöslegessé vált kerületi
3130 X | fennhagyatván.” Aláírva – a magyar kancellár.~Megrendülve
3131 X | kancellár.~Megrendülve kapott a fejéhez.~„Eldobtak! Mint
3132 X | reszketek mindenkitől. – A talpamat csókolták, s holnap
3133 X | holnap hozzám fogják törülni a sáros talpukat. – Ha el
3134 X | moraj zúgott körülötte, a fölszabadult elnyomottak
3135 X | első szabad föllélegzése, a káröröm és az elégtétel
3136 X | Egyet vetett magán, s ismét a felszínén volt. – Fölemelte
3137 X | felszínén volt. – Fölemelte a fejét dacosan.~– Jó! – Tehát
3138 X | vagyok se kerületi főnök, se a gróf testvére, akkor kérhetek
3139 X | kérhetek tőle elégtételt azért a sértésért, amit szemembe
3140 X | állok uram. Nevezze meg a segédjét.~Simon széttekintett.
3141 X | pedig Kalászi ügyvéd urat.~A két megnevezett félrevonult
3142 X | és Kalászi urak előjöttek a zugból, s a feleikhez lépve,
3143 X | urak előjöttek a zugból, s a feleikhez lépve, valamit
3144 X | valamit súgtak azoknak a fülébe.~Simon és Zoltán
3145 X | intének helyeslést. Az ügy a szokott útjára volt terelve.~
3146 X | szokott útjára volt terelve.~A cigányasszony nem türtőztethette
3147 X | cigányasszony nem türtőztethette a diadalérzetét. Odaszólt
3148 X | diadalérzetét. Odaszólt a bukott nagyságnak:~– Összezsugorodtál
3149 X | Összezsugorodtál már, mint a gilvagomba! Utolért cigányasszony
3150 X | embert? Áldott legyen az a fegyver, mely azt a te fekete
3151 X | legyen az a fegyver, mely azt a te fekete véredet kiontja!~
3152 X | összeborzadt. Babonás volt. Ez a varázslónő egy ráfújásával
3153 X | tündérhercegből utált varangy, a tündérherceggé is a cigányasszony
3154 X | varangy, a tündérherceggé is a cigányasszony tette, a hüllővé
3155 X | is a cigányasszony tette, a hüllővé is az tette.~A kihívás
3156 X | a hüllővé is az tette.~A kihívás és a vele járó körülmények
3157 X | is az tette.~A kihívás és a vele járó körülmények nyilvánosan
3158 X | lihegve, kipirult orcával a társaság közé Citera, kezében
3159 X | társaság közé Citera, kezében a hangjeggyel.~Még csak sejtelme
3160 X | azalatt, amíg ő odajárt. Azzal a madárszerűen csengő hangjával
3161 X | rátaláltam. Ott volt kitárva a zongora támlányán.~Általános
3162 X | támlányán.~Általános volt a hatás.~Aranka megrettenve
3163 X | megrettenve utasítá el magától a hangjegyet. El volt árulva,
3164 X | énekelni készült. S még a Csók-keringőt! Kinek a kedvéért?~
3165 X | még a Csók-keringőt! Kinek a kedvéért?~Simon szikrázó
3166 X | szikrázó szemekkel nézett a neje szemébe. Manga vad
3167 X | Manga vad dühvel emelte a két kezét a feje fölé.~Anna
3168 X | dühvel emelte a két kezét a feje fölé.~Anna báróné összekulcsolt
3169 X | gömbölyű, piros arccal a kis barna menyecske; a keble
3170 X | arccal a kis barna menyecske; a keble lihegett a nagy sietéstől.~
3171 X | menyecske; a keble lihegett a nagy sietéstől.~Mikor aztán
3172 X | körültekintett, s meglátta az arcokon a különféle nehéz indulatok
3173 X | kifejezéseit: elmúlt az arcáról a mosolygás, szemei rémlátásra
3174 X | mellett, akkor egyszerre, mint a villámlobbanásnál, látta
3175 X | villámlobbanásnál, látta meg a veszélyt, amelybe küldve
3176 X | s iszonyattal dobta oda a hangjegyet Aranka lábához,
3177 X | magát, arcát elrejtve annak a kendőjébe.~Simon durván
3178 X | Sietve tűntek el mindketten a társaságból.~E tragikus
3179 X | tragikus momentumban belépett a világ legprózaibb embere,
3180 X | világ legprózaibb embere, a színpadi rendező.~– Hölgyeim
3181 X | és uraim! Méltóztassanak a páholyaikat elfoglalni.
3182 X | páholyaikat elfoglalni. A művész úr sürgeti az előadás
3183 X | senki hozzá ne férhessen a művészhez, aki elmesélhetné
3184 X | művészhez, aki elmesélhetné neki a nevezetes fordulatokat.
3185 X | többet. Hermetice elzárták a külvilágtól két óráig. A
3186 X | a külvilágtól két óráig. A feleségét sem ereszték hozzá.
3187 X | kérdezé az alelnöknő.~A rendező arra is tudott felelni.~–
3188 X | arra is tudott felelni.~– A művész azt kívánja, hogy
3189 X | olvasztassák be, s az árán vegyenek a kisdedek számára téli ruhácskákat.~
3190 X | téli ruhácskákat.~Kezdhetik a nyitányt.~Barkó Pali úgy
3191 X | hegedülni.~Hogy az előadás alatt a színház össze nem szakadt
3192 X | színház össze nem szakadt a taps és diadalordítástól:
3193 X(1) | Lesznek, akik a poétai fantázia képtelenségei
3194 X(1) | közé fogják számítani azt a tényt, hogy egy világhírű
3195 X(1) | hazajöjjön cigányprímásnak a szülőföldjére. – Hát ennek
3196 X(1) | szülőföldjére. – Hát ennek a szülőföld iránt ragaszkodásnak
3197 X(1) | megható példájául följegyzem a mi hírhedett I. Rácz Palinknak
3198 X(1) | volt 1849-ben. Kimenekült a külföldre. Olaszországban
3199 X(1) | nagy föltűnést gerjesztett a hegedűjátékával. Virtuóz
3200 X(1) | belészeretett, megajándékozta a kezével. Házasságuk egy
3201 X(1) | megáldva. Egyszer aztán a művésznek nem hagyott békét
3202 X(1) | művésznek nem hagyott békét a szíve, hogy ő hazajön a
3203 X(1) | a szíve, hogy ő hazajön a hazájába. A neje híven követte
3204 X(1) | hogy ő hazajön a hazájába. A neje híven követte a gyermekeivel
3205 X(1) | hazájába. A neje híven követte a gyermekeivel együtt. Itthon
3206 X(1) | gyermekeivel együtt. Itthon a magyar hazában azonban az
3207 X(1) | sarja nagyhamar rájött, hogy a hírhedett művészt itt senki
3208 X(1) | sem tekinti másnak, mint a híres cigányprímásnak. Ez
3209 X(1) | cigányprímásnak. Ez sértette a büszkeségét. Visszakívánkozott
3210 X(1) | ősei palotájába. S minthogy a cigány művész a maga szalmafödelű
3211 X(1) | minthogy a cigány művész a maga szalmafödelű házát
3212 X(1) | kikísérte az elvált feleségét a vasútra, a két kisgyermekével,
3213 X(1) | elvált feleségét a vasútra, a két kisgyermekével, akiket
3214 X(1) | két kisgyermekével, akiket a grófnő szintén magának tartott
3215 X(1) | tartott meg. S mikor már a vonat indult: az apa még
3216 X(1) | még egy búcsúcsókot adott a vagonablakból kihajló kisfiának,
3217 X(1) | kihajló kisfiának, s eközben a fiú ott maradt az apa ölelő
3218 X(1) | apa ölelő karjai között. A vonat tovarobogott az anyával
3219 X(1) | tovarobogott az anyával és a leányával . – Rácz Pali
3220 X(1) | fölnevelte úriembereknek. De a hegedűjét és a zsenijét
3221 X(1) | úriembereknek. De a hegedűjét és a zsenijét II-ik Rácz Pali
3222 X(1) | olasz grófné fia. – Ilyenek a magyar cigányok.~
3223 XI | XI. FEJEZET ~A rákfordító nap~Más időben
3224 XI | izgalmat keltett volna az a botrány, amit a cigányasszony
3225 XI | volna az a botrány, amit a cigányasszony goromba kifakadása
3226 XI | kifakadása Simon ellen okozott.~A legtöbb ember előtt azonban
3227 XI | Simont és Palit kicserélte a bölcsőben a cigánydajka.
3228 XI | Palit kicserélte a bölcsőben a cigánydajka. Simon maga
3229 XI | hallotta azt, s ezért volt az a véghetetlen gyűlölete a
3230 XI | a véghetetlen gyűlölete a cigányok ellen. Ezért üldözte
3231 XI | őket. Demonstrált vele. A Mangát képes lett volna
3232 XI | minden ember szeméből azt a gondolatot olvasta ki: „
3233 XI | benne. Nem hihette, hogy az a hízelgés csak a művésznek
3234 XI | hogy az a hízelgés csak a művésznek szól.~Anna báróné
3235 XI | báróné maga is hallott erről a mondáról, s nagy lelki nyugalmára
3236 XI | nyugalmára szolgált, hogy Palit, a cigányfiút, gyermekkora
3237 XI | mint saját gyermekét; mikor a házától elvitték, akkor
3238 XI | Öröme telt benne, hogy ez a fiú hogy vívott ki magának
3239 XI | hírt, nevet! Hát még az a boldog családi kép! Az a
3240 XI | a boldog családi kép! Az a kis ház, kerttel körülvéve,
3241 XI | kerttel körülvéve, ott a sétány végén, ahol a muzsikus
3242 XI | ott a sétány végén, ahol a muzsikus családja lakik!
3243 XI | vonta Anna báróné Citerát a családi körébe. Titokban
3244 XI | fennszóval elkiáltá: „Az a te fiad! Az a derék, becsületes!”
3245 XI | elkiáltá: „Az a te fiad! Az a derék, becsületes!” egy
3246 XI | dobbanással sem háborítá a szíve. Mindig úgy érzett
3247 XI | Az idegeneket pedig, akik a lappangó mondáról nem tudtak,
3248 XI | megnyugtatá Zoltánnak az a mondása, hogy a cigányasszony
3249 XI | Zoltánnak az a mondása, hogy a cigányasszony őrült.~Kellett
3250 XI | hogy egy cigányasszony a hatalmaskodó kényúrnak,
3251 XI | akkor mindenki rettegett, a szemébe mondja: „te az én
3252 XI | közönség annyira szerette a művészt, hogy mindenki félt
3253 XI | elárulni előtte, hogy ő nem a cigány ivadéka. Féltek,
3254 XI | Féltek, hogy akkor leteszi a hegedűt, s nem muzsikál
3255 XI | nagy katasztrófa: megbukott a kormány, vele együtt az
3256 XI | valamennyi eszközével; visszatér a régi, szép szabadság! Ki
3257 XI | hívatlanul beköszöntött a nagy sorsfordulat.~Mint
3258 XI | sorsfordulat.~Mint ahogy a vidatánc láza ragad ránézésből,
3259 XI | el egyszerre az izgalom a színházi közönségben, egyik
3260 XI | közönségben, egyik ember arcáról a másikéra szállt a lelkesedés,
3261 XI | arcáról a másikéra szállt a lelkesedés, a rég nem érzett
3262 XI | másikéra szállt a lelkesedés, a rég nem érzett öröm. Új
3263 XI | élet lesz! Szabadság lesz! A nemzet ismét nemzetté lesz!
3264 XI | megértette minden ember.~Mikor a művész hegedűje nem szólt,
3265 XI | nem szólt, olyan zaj volt a színházban, hogy pániknak
3266 XI | mindenki magyarázta egymásnak a történteket, egy-egy újon
3267 XI | egy-egy újon érkező referálta a legközelebbi tíz percnek
3268 XI | palotájában nyakra-főre pakolnak, a nehéz bagázsiát még az éjjel
3269 XI | előreküldik Nagyváradra.~…A kaszinó illuminálta az ablakait,
3270 XI | ablakait, utána az egész utca, a piac fényárban úszik.~…Lenke
3271 XI | fényárban úszik.~…Lenke Simon a katonai parancsnokhoz kocsizott
3272 XI | kihágások meggátlása végett…~…A fiatalság macskazenét szándékozott
3273 XI | higgadt hazafiaknak sikerült a lelkesedést más irányba
3274 XI | Fáklyászenét fognak adni a kaszinónak…~…A katonai parancsnok
3275 XI | fognak adni a kaszinónak…~…A katonai parancsnok azt válaszolta
3276 XI | hogy őneki utasítása van a katonai erőt beavatkozásra
3277 XI | amennyit és ahogyan akarnak…~…A fiatalság elhatározta, hogy
3278 XI | fiatalság elhatározta, hogy a parancsnoknak is fáklyászenét
3279 XI | Lenke Simonék kiköltöztek a palotából a vendéglőbe,
3280 XI | kiköltöztek a palotából a vendéglőbe, ugyanazokba
3281 XI | vendéglőbe, ugyanazokba a szobákba, amiket már egyszer
3282 XI | Bécsből! Ki vannak nevezve a főispánok. Gróf Bárdy Zoltán
3283 XI | Gróf Bárdy Zoltán lett a megyénk főispánja…~Csak
3284 XI | főispánja…~Csak úgy rengett a színház az éljenzéstől,
3285 XI | mikor Zoltánt meglátták a páholyban.~És amellett nagylelkű
3286 XI | amellett nagylelkű is volt a közönség. Lebegut urat mindenki
3287 XI | vissza, hogy mennyi jót tett a maga hatáskörében; segített,
3288 XI | akin lehetett, enyhítette a szigorú rendszabályokat;
3289 XI | sajnálták, hogy megválik a várostól! Mikuláj urat pedig
3290 XI | emelve hordozták körül azért a derék felszólalásáért: „
3291 XI | Itt marad! Megválasztjuk a restauráción törvényszéki
3292 XI | semmi tudomása arról, ami a külső világban történik,
3293 XI | hogy semmit meg ne tudjon a nagy országváltozásból.
3294 XI | országváltozásból. Az tönkretette volna a művészetét. Ő folyvást azt
3295 XI | folyvást azt hitte, hogy azt a lázas paraxizmust a közönségben
3296 XI | azt a lázas paraxizmust a közönségben az ő hegedűjátéka
3297 XI | remekül játszott, megérdemelte a felmorajló tetszésvihart.
3298 XI | visszautasítá. Hogy fognak a kisgyermekek örülni a karácsonyi
3299 XI | fognak a kisgyermekek örülni a karácsonyi ajándékoknak! –
3300 XI | ajándékoknak! – Hajh, de most a nagy embereknek volt a karácsonya:
3301 XI | most a nagy embereknek volt a karácsonya: a Messiás születésnapja,
3302 XI | embereknek volt a karácsonya: a Messiás születésnapja, tele
3303 XI | Messiás születésnapja, tele a karácsonyfájuk minden játékszereivel
3304 XI | karácsonyfájuk minden játékszereivel a reménységnek.~A szokatlan
3305 XI | játékszereivel a reménységnek.~A szokatlan lelkesedést odamagyarázta
3306 XI | lelkesedést odamagyarázta a művész, hogy a közönség
3307 XI | odamagyarázta a művész, hogy a közönség demonstrál a zsarnok
3308 XI | hogy a közönség demonstrál a zsarnok ellen. Az megtiltotta
3309 XI | ellen. Az megtiltotta neki a nemzeti dalok eljátszását,
3310 XI | nemzeti dalok eljátszását, s ő a tilalom dacára adja azokat
3311 XI | Egészen megerősíté ebben a hitében az a jelenet, ami
3312 XI | megerősíté ebben a hitében az a jelenet, ami a hangverseny
3313 XI | hitében az a jelenet, ami a hangverseny utolsó részlete
3314 XI | volna, egyszerre fölállt a székeiről, s elkezdé az
3315 XI | elkezdé az egész tömeg együtt a „Szózatot” énekelni: „Hazádnak
3316 XI | rendületlenül légy híve, oh magyar!”~A jerikói trombitahang volt
3317 XI | énekhangok döntötték le azokat a bástyákat, amikről az alkotóik
3318 XI | már jöhet vasra veretni a kegyelmes úr! – monda Pali.~–
3319 XI | Nem veret már senkit vasra a kegyelmes úr, mert az kegyetlenül
3320 XI | az kegyetlenül megbukott. A minisztérium leköszönt,
3321 XI | egész rendszernek vége. – A mai szent nappal egy új
3322 XI | nappal egy új világ kezdődik. A te hegedűd volt az ébresztő!~
3323 XI | hegedűd volt az ébresztő!~A művészt aztán átvette a
3324 XI | A művészt aztán átvette a rendező bizottság, tartottak
3325 XI | tartottak neki üdvözlő beszédet. A hölgyek is csoportostul
3326 XI | Valami titkos egyetértés volt a közönségben, hogy azt Palinak
3327 XI | ha – újságíró nem volna a világon.~Hasztalan volt
3328 XI | ablakon, s azzal nyargalt a nyomdába megírni a mai nap
3329 XI | nyargalt a nyomdába megírni a mai nap eseményeit s azok
3330 XI | nap eseményeit s azok közt a végzetes gyermekcsere történetét.~
3331 XI | gyermekcsere történetét.~A hangverseny után következett
3332 XI | hangverseny után következett a művész tiszteletére adott
3333 XI | díszlakoma, amit félbeszakított a fiatalság által rendezett
3334 XI | áldomást Bárdy Zoltán mondta a „legelső magyar emberre”,
3335 XI | éljenrivallás követett. A második toaszt szólt a leendő
3336 XI | A második toaszt szólt a leendő főispánnak. Iszonyú
3337 XI | Iszonyú pohárcsengés. – Csak a harmadik fölköszöntés jutott
3338 XI | harmadik fölköszöntés jutott a művésznek. Ha egy és más
3339 XI | toaszt. – Hölgyek nem voltak a lakomán.~Fatális dolog volt,
3340 XI | kétszer is belezavarodott a mondókájába, sőt egyszer
3341 XI | méltóságá”-nak címezte a – cigányt, amin Pali nagyot
3342 XI | senki más nem nevetett, csak a fejét csóválta egynémely
3343 XI | egynémely ember.~Mikor aztán a vad toasztok elkezdődtek,
3344 XI | elkezdődtek, megcompareált a társaságban Ollósi úr is.~
3345 XI | társaságban Ollósi úr is.~Ilyen a hivatását felfogni tudó
3346 XI | kefelevonatban, azon nedvesen a holnapi szám első oldalát:
3347 XI | közé rámázva. Mintaremeke a zsurnalisztikai művészetnek.~–
3348 XI | példányt átadta Zoltánnak, a másikat Palinak. Zoltán
3349 XI | Pali. Egyszerre rátalált a „gyermekcsere” című cikkre.
3350 XI | azzal megfogva Ollósi úrnak a gallérját, odavonta őt az
3351 XI | ablakfüggöny mögé, s ezt a nyájasságot súgá a fülébe:~–
3352 XI | s ezt a nyájasságot súgá a fülébe:~– Hallja kedves
3353 XI | és becsülöm, hanem ha az a gyermekcseréről szóló cikk
3354 XI | gyermekcseréről szóló cikk önnek a lapjában holnap megjelenik,
3355 XI | teketória nélkül kitöröm a nyakát.~Ollósi úrnak ez
3356 XI | visszasietett az asztalhoz, azzal a szándékkal, hogy kikapja
3357 XI | hogy kikapja Pali kezéből a kefelevonatot, mielőtt ez
3358 XI | kefelevonatot, mielőtt ez azt a végzetes közleményt megkapta
3359 XI | le kell muzsikálni. S ez a cikk a tárcában volt, a
3360 XI | muzsikálni. S ez a cikk a tárcában volt, a vonalon
3361 XI | a cikk a tárcában volt, a vonalon alul.~De már Palit
3362 XI | De már Palit nem találta a helyén. Az eltűnt valamerre.~
3363 XI | egyszer csak felugrott a székéről, azt mondva: „meg
3364 XI | ölve!” Azzal kitántorgott a teremből. – Azt hitték,
3365 XI | hitték, hogy megártott neki a pezsgő, s hagyták menni.~
3366 XI | országgyűlés.~Még ma éjjel a poéták, muzsikusok elsőrendű
3367 XI | elsőrendű csillagai voltak a magyar égnek; holnap reggel
3368 XII | XII. FEJEZET ~A művész gunyhója~Abban a
3369 XII | A művész gunyhója~Abban a sürgés-forgásban, amidőn
3370 XII | sürgés-forgásban, amidőn a rendező felhívására a kiváltságos
3371 XII | amidőn a rendező felhívására a kiváltságos közönség elhagyta
3372 XII | kiváltságos közönség elhagyta a színpadi társalgót, hogy
3373 XII | színpadi társalgót, hogy a nézőtéren elfoglalja a helyét,
3374 XII | hogy a nézőtéren elfoglalja a helyét, senkinek sem tűnt
3375 XII | senkinek sem tűnt fel, hogy a vén cigányasszony megkapta
3376 XII | vén cigányasszony megkapta a fiatalnak a kezét, s azt
3377 XII | cigányasszony megkapta a fiatalnak a kezét, s azt súgva neki, „
3378 XII | felelte röviden Manga. S a karját szorosan odaölté
3379 XII | karját szorosan odaölté a menye karjába.~A belváros
3380 XII | odaölté a menye karjába.~A belváros hosszú utcáin kellett
3381 XII | járókelőket. Innen is kivergődve, a nagy sétány fasorai alá
3382 XII | szótlanul végighaladták. A sétány végében állt a kis
3383 XII | végighaladták. A sétány végében állt a kis ház, mely a muzsikus
3384 XII | végében állt a kis ház, mely a muzsikus otthona volt. Alacsony,
3385 XII | palánk, melyen áthajlott a piros bogyókkal tarkálló
3386 XII | kívülről ki lehetett nyitni. A házajtónak a kulcsa meg
3387 XII | lehetett nyitni. A házajtónak a kulcsa meg fel volt téve
3388 XII | az eszterhéj alá. Odabenn a szobában már sötétség volt.~
3389 XII | pesztonka, kinek az lett volna a hivatala, hogy a gyerekekre
3390 XII | lett volna a hivatala, hogy a gyerekekre vigyázzon, de
3391 XII | lopni.~No de hát ki jár a cigány házába lopni.~A gyerekek
3392 XII | jár a cigány házába lopni.~A gyerekek is mind jól aludtak,
3393 XII | kettesével egy ágyban, az ötödik a bölcsőben. Ez már egyéves,
3394 XII | választva.~– Most vesd le azokat a cifra ruhákat – mondá a
3395 XII | a cifra ruhákat – mondá a menyének Manga. – Rakd el
3396 XII | almáriomba. Sok víz lefoly addig a Szamoson, amíg azokat még
3397 XII | fogadott, s előjött ismét a hétköznaplójában.~– No,
3398 XII | Forgácsot raksz keresztbe, aztán a kéngyertyát meggyújtod a
3399 XII | a kéngyertyát meggyújtod a parázsnál, s elébb feléleszted
3400 XII | parázsnál, s elébb feléleszted a mécsest. Tudod, hogy kell
3401 XII | mécsest. Tudod, hogy kell a mécsest megcsinálni? Mikor
3402 XII | uradnak tokányt készítesz, a faggyút mind leszeded a
3403 XII | a faggyút mind leszeded a húsról, s egy bögrébe félrerakod.
3404 XII | félrerakod. Ebbül raksz a mécsesre. Azután apró venyigét
3405 XII | Azután apró venyigét raksz a vaskutyára,1 arra hasogatott
3406 XII | nem akar jól égni, hajtsd a kötényeddel. – Aztán megcsinálod
3407 XII | kötényeddel. – Aztán megcsinálod a rántott levest. – A kicsike
3408 XII | megcsinálod a rántott levest. – A kicsike nemsokára fölébred,
3409 XII | kell adni. Amíg lánggal ég a tűz, addig nem tartod rá
3410 XII | tűz, addig nem tartod rá a serpenyőt, mert meg talál
3411 XII | meg talál benne gyulladni a zsír. Azután is vigyázz
3412 XII | rá, hogy bele ne csapjon a láng, mert kozmát kap tőle
3413 XII | láng, mert kozmát kap tőle a leves. Mikor a zsír már
3414 XII | kap tőle a leves. Mikor a zsír már süstörögni kezd,
3415 XII | elhabarod, hogy hozzá ne égjen a serpenyőhöz. Mikor a szagáról
3416 XII | égjen a serpenyőhöz. Mikor a szagáról megérzed, hogy
3417 XII | jól megpörkölődött, akkor a forró vizesfazékból hozzáöntesz
3418 XII | Akkor csendesen habarod a serpenyőt. – Utoljára apránként
3419 XII | apránként eregeted bele a törött sót; a főzőkanállal
3420 XII | eregeted bele a törött sót; a főzőkanállal egyre kóstolgatod,
3421 XII | legyen sózva. – Mielőtt a gyereknek odaadnád, annyira
3422 XII | annyira ki hagyod hűlni, hogy a száját meg ne égesse.~Citera
3423 XII | meg kell szoknod. Eddig a napad csinált mindent. Én
3424 XII | kisdedóvókat rendeztél, s a magad porontyaira nem volt
3425 XII | most már vége. – Itt van a te kisdedóvód!~Citerának
3426 XII | volt ez ellen. Megrakta a tüzet, megfőzte a rántott
3427 XII | Megrakta a tüzet, megfőzte a rántott levest; a felébredt
3428 XII | megfőzte a rántott levest; a felébredt gyereket megetette,
3429 XII | engemet nem látsz többet a házadnál.~Citera e szóra
3430 XII | ahol nem kellett volna. Nem a lelkedre kötöttem, hogy
3431 XII | lelkedre kötöttem, hogy ahhoz a házhoz magadban, nálam nélkül,
3432 XII | olyan szépen kért rá.~– Hogy a kórság húzza félre azt a
3433 XII | a kórság húzza félre azt a szépen kérő száját! Meg
3434 XII | Hiszen nem tudta, hogy a férje hazaérkezett.~– Tudta
3435 XII | könnyű dolga lesz azzal a másikkal. Cserélni akart.
3436 XII | asszonyért, férjet férjért. Csak a mindenható Isten őrzött,
3437 XII | hogy – most itthon lehetsz a házadnál. Te itthon lehetsz,
3438 XII | de én elmegyek. Én vagyok a bűnös! Én vétettem nagyot.~–
3439 XII | nagyot.~– Mivel?~– Mivel? A nyelvemmel. Ezzel az ostoba
3440 XII | keresztül. Én rontottam meg a Barkó Palit! De úgy megrontottam,
3441 XII | amit senki sem tudott, azon a látó csillagon kívül az
3442 XII | vagy te is! Tolvaj még az a bölcsőben alvó porontyod
3443 XII | porontyod is. Elloptátok tőle a szívét. Elloptátok az egész
3444 XII | egész életét. Elloptátok a cifra aranyos ruháját, a
3445 XII | a cifra aranyos ruháját, a kardját, az aranysarkantyúját,
3446 XII | kardját, az aranysarkantyúját, a grádicsos palotáját, helyébe
3447 XII | helyébe loptátok az ínséget, a nyomorúságot, meg ezt a
3448 XII | a nyomorúságot, meg ezt a gunyhót. – S én voltam az
3449 XII(1)| Régimódi vasállvány a tűzhelyen.~
3450 XII | azután sorba megfojtja a gyermekeket. Engem utoljára
3451 XII | Engem utoljára hagy, hogy a többiek halálát végignézzem,
3452 XII | elég vastag pofám, hogy a szeme elé merjek kerülni.
3453 XII | kerülni. Elbujdosom. Soha a híremet se halljátok többet.
3454 XII | halljátok, hogy valahol a Szamos kivetett a partra. –
3455 XII | valahol a Szamos kivetett a partra. – Ha addig éltek.
3456 XII | öreg cigánynő kiszaladt a házból, hasztalan kiabált
3457 XII | úgy futott, mintha űznék a folyampart felé. Ott eltűnt
3458 XII | folyampart felé. Ott eltűnt a sűrű fehér levelű nyárfabokrok
3459 XII | között.~Citera aztán leült a háza küszöbére, onnan bámult
3460 XII | küszöbére, onnan bámult ki a világba. Az égen járó holdvilágra;
3461 XII | érthetetlen nagy világosságra, ami a város fölött derengett,
3462 XII | derengett, hogy az égen a bárányfelhők mind pirosak
3463 XII | pirosak lettek tőle. (Az volt a kivilágítás.) Valami szakadatlan
3464 XII | szakadatlan moraj zúgott fel a városból, emelve zenehangoktól.
3465 XII(2)| Gyermekjáték. A legnagyobb a gúnár, abba
3466 XII(2)| Gyermekjáték. A legnagyobb a gúnár, abba kapaszkodnak
3467 XII(2)| kisebbek, az védi valamennyit a róka ellen.~
3468 XIII | XIII. FEJEZET ~A kettős árnyék~Barkó Pali
3469 XIII | Barkó Pali úgy elfutott a tiszteletére adott lakomáról,
3470 XIII | adott lakomáról, hogy még a hegedűjét is ottfelejtette.~
3471 XIII | kezdett magához térni, mikor a város utolsó házait is elhagyta,
3472 XIII | házait is elhagyta, kijutott a folyampartra.~Itt azután,
3473 XIII | mikor lábai alatt ropogott a kavics, az az ismerős kavics,
3474 XIII | Mit kiabált ki felőle az a cigányasszony?~Hogy ő nem
3475 XIII | cigányasszony?~Hogy ő nem annak a fia, hanem a bárónéé. Nem
3476 XIII | ő nem annak a fia, hanem a bárónéé. Nem cigány, hanem
3477 XIII | Semmi jussa hozzá, hogy a világban alá s fel tekeregjen,
3478 XIII | tekeregjen, hegedűvel. Akkor a cigányasszony sem az ő felesége?
3479 XIII | cigányasszony sem az ő felesége? Hát a purdék? A cigánypurdék!~
3480 XIII | felesége? Hát a purdék? A cigánypurdék!~Álom volt
3481 XIII | azt mondja: nekem nem kell a ti valóságos világotok!
3482 XIII | Én tovább akarom álmodni a magam álmát. Nekem az tetszik!~
3483 XIII | fogják. Nem lesz számára hely a kerek világon sehol.~Ráült
3484 XIII | egy vén fűzfaderékra, mely a vízbe dűlt a partról. Onnan
3485 XIII | fűzfaderékra, mely a vízbe dűlt a partról. Onnan nézte a locsogó
3486 XIII | dűlt a partról. Onnan nézte a locsogó hullámot. Milyen
3487 XIII | egyszerű megoldása volna a találós mesének, fejtetőre
3488 XIII | találós mesének, fejtetőre a vízbe rohanni, s nem jönni
3489 XIII | s nem jönni többé elő.~A csalit másik oldalán, a
3490 XIII | A csalit másik oldalán, a partkanyarulatnál éppen
3491 XIII | partkanyarulatnál éppen így bámult a mély vízbe az a másik, aki
3492 XIII | így bámult a mély vízbe az a másik, aki a bajt okozta:
3493 XIII | mély vízbe az a másik, aki a bajt okozta: Manga. Palinak
3494 XIII | Palinak eszébe jutottak a gyermekei.~Ejhaj! Minden
3495 XIII | Ejhaj! Minden bolondság a világon! Dicsőség! Hatalom!
3496 XIII | Füst és pára! – Csak azok a szép gyerekek: az az igazság!~
3497 XIII | Megint csak kilépett arra a kavicslepte vízjárásra,
3498 XIII | mérte végig hosszú léptekkel a partot.~A keleti égen már
3499 XIII | hosszú léptekkel a partot.~A keleti égen már kezdett
3500 XIII | égen már kezdett pirkadni a hajnal, a nyugati oldalon
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4127 |