Fejezet
1 III | faunarc lett belőle.~– Ah! A Citera is itt van? A Citerácska!
2 III | az anyjuk, Pali, a fiú és Citera, az asszony. Ebben a sorrendben
3 III | szaván akarta fogni, de Citera kisiklott az ölelése alól,
4 VI | Kicsoda?~– A feleségem.~– A Citera? Hát őrült vagy te? Egy
5 VII | Jó nevelést kapott ám a Citera! Az apácákhoz járatták:
6 X | nye dve” (soha ketten)!~Citera lehetett már huszonegy éves.
7 X | báróné, Aranka báróné és Citera is. Manga is ott lappangott
8 X | országban, itt igaz történet.)~Citera nem állhatta meg, hogy közbe
9 X | Méltóztassanak valakit ajánlani.~Citera megint hebehurgya módon
10 X | Honnan tudja ezt kegyed?~Citera azzal a ravasz cigány mosolygással
11 X | tudott volna írást olvasni Citera, hanem az Ollósi úr szarkalábjait
12 X | Ugye megteszed, kedveském?~Citera két gömbölyű válla egyet
13 X | látta Simon bárót hazajönni. Citera még nem tudta azt.~Aranka
14 X | elkerülte a hintaját, amelyben Citera sietett az ő palotájába
15 X | orcával a társaság közé Citera, kezében a hangjeggyel.~
16 XI | kereste Anna grófnőt. Hát Citera hová lett? Hogy Aranka nincs
17 XII | Vitte magával Citerát.~Citera egy tetten kapott bűnös
18 XII | azokat még egyszer fölveszed.~Citera szót fogadott, s előjött
19 XII | a száját meg ne égesse.~Citera minden utasítást híven követett.~–
20 XII | látsz többet a házadnál.~Citera e szóra keserves sírásra
21 XII | én voltam az orgazdátok.~Citera erre elkezdett féktelenül
22 XII | végignézzem, akkor öl meg.~Citera ismét elrémült.~– Én Istenem!
23 XII | hasztalan kiabált utána Citera, úgy futott, mintha űznék
24 XII | levelű nyárfabokrok között.~Citera aztán leült a háza küszöbére,
25 XIII| kakasok. Ez az ő virradatja.~Citera még ott ült a ház küszöbén,
26 XIV | változtatni.~Pali jött, aztán meg Citera a két ikerfiúval.~Pali levetette
27 XIV | afféle Schunda-hegedű.~A Citera is egész cigányasszonynak
28 XIV | kísérte őket a hegedűjén.~Citera pedig odaguggolt eléjük,
29 XIV | rajkó aztán átkuporodott a Citera ölébe, s azzal igyekeztek
30 XIV | senkinek zsendice! – dörmögé Citera. – Éppen a Palkó meg a Petykó
31 XIV | elloptál tőlem, te bitorló!~Citera elámulva nézett a dühöngőre.
32 XIV | Cseréljünk vissza!~Most már Citera is értett mindent.~Simon
33 XIV | megint eltévesztettem.~A Citera bölcsebb akart lenni.~–
34 XIV | hatodikból rektor lesz. Citera szégyenpironkodva súgott
35 XIV | hetediket kereskedőnek szántam.~Citera arccal és kézzel mutatá,
36 XIV | katonatiszt – de furvézer.~Citera elszörnyedve csapta össze
37 XIV | tizedikből lesz vasúti.~Citera megragadta Pali gallérját,
38 XIV | tizenegyedik lesz inzsellér.~Citera a tenyerével ütötte Palinak
39 XIV | lesz kirurgus.~Most már Citera az egyik kezével Palinak
40 XIV | péri lett odakinn, szép Citera!~– Kérem, külföldön a nevemet
41 XIV | ez Morny herceg ajándéka.~Citera elérté a célzást, de nem
42 XIV | legyezőikkel. A férfiak nevettek.~Citera pedig még csak zavarba sem
43 XIV | sóhajta fel Simon, megfogva Citera kezét. – De hisz az ilyen
44 XIV | kis intermezzóra célzott Citera, mikor Palinak szemére lobbantá
45 XIV | távozzék haza a gyermekekkel.~Citera, Palkó és Petykó eltűntek
|