Fejezet
1 II | gyermeksírást hallok. – Hallod-e, Manga?~Öklével bezörgetett az
2 II | vagyok, mint egy falevél. Héj Manga! Manga!~Nem tudott már az
3 II | egy falevél. Héj Manga! Manga!~Nem tudott már az ajtón
4 II | szemei fölfelé forogtak.~– Manga! Te! – hörgé.~– Egy szót
5 II | Szürkülni kezdett már. Manga kiment az erdőre gyógyító
6 II | visszamentek az erdőbe.~Azzal a Manga is visszament a kunyhóba,
7 II | fog, mint a magáéról.~A Manga ott maradt az úri kastélyban,
8 III | egy ügyes-bajos felet. A Manga kíván színed elé jutni.~–
9 III | felekkel.~Hárman voltak: Manga, az anyjuk, Pali, a fiú
10 III | ifjasszonynak leghátul a helye.~Manga már tizenkét év óta nem
11 III | selyemzsinórral átkötve. Manga odamegy hozzá meggörbedve,
12 III | nyájas hozzánk!” – rebegé Manga a bárónéhoz fordulva.)~–
13 III | Azalatt halkan hátraszólt:~„Manga!”~A cigánynő örvendezve
14 III | vezéreljen az utadon, jó Pali.~Manga szemei kidülledve bámultak
15 III | lágy, melankolikus szava.~Manga felrezzent, mint akit álmából
16 VII | Szedd össze a kártyáidat, Manga. Már a kártyáknak sem hiszek.
17 VII | uraságában.~– Hát a felesége?~Manga bizalmasan súgva mondá:~–
18 VII | Ne fecsegj annyit össze, Manga. – Nem bánom, itt lehetsz,
19 VII | került a katasztrófának.~Manga egy tálca cukorsüteménnyel
20 VII | kínálta meg.~– Jaj, édes Manga, nem árestáns gyomrának
21 VII | vagy „kell az ördögnek”.~A Manga teát hordott körül csészékben.
22 VII | Elemelt egy teáscsészét a Manga tálcájáról, s az egész társaságnak
23 VII | a háta mögött settenkedő Manga kezéből a teástálcát. A
24 VII | ennek a balesetnek az oka.~Manga sietett felszedni a lehullott
25 X | Aranka báróné és Citera is. Manga is ott lappangott valahol
26 X | amit én kötök a számodra.~A Manga onnan nézte egy szögletből.~–
27 X | világra!~A tántorgó úrhölgynek Manga sietett támogatására. A
28 X | szemekkel nézett a neje szemébe. Manga vad dühvel emelte a két
29 X | Aranka lábához, s aztán Manga keblére vetette magát, arcát
30 XI | legtöbb ember előtt azonban Manga nem fedezett föl titkot.
31 XI | ajándékokat küldözött nekik. Mikor Manga fennszóval elkiáltá: „Az
32 XI | köztük, azt már értette.~Még Manga sem settenkedik sehol, ahogy
33 XI | szokása tartja. Hogy mit tett Manga, azt még nem mondta meg
34 XII | Haza! – felelte röviden Manga. S a karját szorosan odaölté
35 XII | ruhákat – mondá a menyének Manga. – Rakd el szépen az almáriomba.
36 XII | most rakj tüzet – mondá Manga. – Tanuld meg, hogyan kell.
37 XIII| másik, aki a bajt okozta: Manga. Palinak eszébe jutottak
38 XIII| szembejövő alak toppan eléje.~Manga volt.~A cigányasszony megállt,
39 XIII| szívében a kést – suttogá Manga.~– Az én szívembe verted
40 XIII| E szónál Pali megragadta Manga vállait.) Valld meg, hogy
41 XIII| hogy énhozzám igaz vagy.~Manga elfogta Pali kezét.~– Úgy,
42 XIII| leesik, kereszt lesz belőle. Manga feldobta a babszemeket a
43 XIII| recsegésére.~A csalitból Manga és Pali jöttek elő, egymást
|