Fejezet

 1 I   | Elkezdtek suttogni.~A tábornok, éppen úgy, mint sokan mások, orvosok
 2 I   |   mérgezteti meg a parasztokat.~Éppen vacsoránál ültek a kastélyban.~
 3 II  |      elvitte a devla. Erről meg éppen nem akartak hallani. Kilövöldözték
 4 III |        többi.~Lenke Simon bárót éppen azért golyózták ki a székvárosi
 5 III |         fogva a hangját –, mert éppen most ment fel az instánciám.~–
 6 III |          Hát hisz azt végzem én éppen a szolga helyett. Bejelenteni
 7 III |          rimánkodás ránca. Most éppen tele van örömredőkkel, a
 8 III |      Mikor beléptem a szobádba, éppen egy levélkét borítékoztál
 9 V   |        fabula, lupus in fabula. Éppen gróf Bárdy úrról beszéltünk.~
10 VI  |      előrejött Simonhoz, akinek éppen csak annyi ideje maradt
11 VI  |       megmaradt a művészeted.~– Éppen ez volt a sorsomnak a lidércfénye –
12 VI  |         kiült a középső helyre.~Éppen akkor volt Fidesnek az átkozódási
13 VII |     világnak.~– Bárdy Zoltánról éppen kedvező hírt mondhatok mamának. –
14 VII |     megjön, rögtön szólok vele.~Éppen jött már.~Teljes szalonöltözetben
15 VII |         asszony.~– S ez a fickó éppen azt hagyta otthon. (Ez volt
16 VII |  részemre hajtá, az volt bennem éppen a cigány. – Beethovent,
17 VII |         mind hallhatták.~Ez meg éppen orákulumszerű volt.~Keleten
18 VII |         egész társaság előtt.~– Éppen az adja neki a magasabb
19 VII |   tiszteletre méltó életkorához éppen nem illett.~Odafutott egyenesen
20 VII |   köszönteni.~Arra, mintha csak éppen most venné észre Simon bárót,
21 VIII|        leültették az asztalhoz. Éppen most köszöntötte fel Anna
22 IX  |         vétett semmit, csakhogy éppen nem tetszett az ábrázatja
23 IX  |    freskó! Nagyon elmés!~Aranka éppen akkor tűzte fel a kontyát
24 IX  |      körül. – Lenke Simon pedig éppen az az ember volt. A katonai
25 IX  |  Magasztalni kezdte.~– Ez önnek éppen a legnagyobb érdeme! Hogy
26 X   |        eszeveszetten hazafut. – Éppen a mai napon! Ah, kedves
27 X   | véletlen, hogy a szép „Cithére” éppen akkor jött el a koncesszióért
28 X   |    Simon bárónak.~Az pedig most éppen nagyon kifordított kedvében
29 XI  |    várostól! Mikuláj urat pedig éppen vállra emelve hordozták
30 XI  |        mondókájába, sőt egyszer éppen „méltóságá”-nak címezte
31 XII |      hazaérkezett.~– Tudta jól. Éppen azért küldött oda téged,
32 XIII|    oldalán, a partkanyarulatnál éppen így bámult a mély vízbe
33 XIV |   zsendice! – dörmögé Citera. – Éppen a Palkó meg a Petykó prémiéjén!~–
34 XIV |        az uram vette Párizsban. Éppen úgy a gyémánt fülbevalókat.~–
35 XIV |           Hahaha! Hisz akkor én éppen Rómában voltam.~Az úrhölgyek,
36 XIV |        zárva a gyanú, hogy vagy éppen nem tettek golyót a fegyverbe,
37 XIV |    képest nagyon kicsinyt, vagy éppen viaszkgolyót ólomporral