Fejezet

 1 I   |           hogy az ordinárius azt a kedves titkot közölte a tábornokkal,
 2 II  |   eltemetni: cigány szokás szerint kedves szerszámait, tányérját,
 3 III |           teszi.~– Pardon. Grácia! Kedves uramöcsém, hogy ilyen korán
 4 III |           hogy sietnem kellett azt kedves uramöcsémmel közölni. A
 5 III |      meghozok én onnan minden hírt kedves uramöcsémnek azon melegében.
 6 III |       titkot.~– Hát tetszik tudni, kedves uramöcsém, a nagyságos gróf
 7 III |            érteni.~– Azért jöttem, kedves uramöcsémnek a jóakaratát
 8 III |           tudom én ennek a sorját, kedves öcsémuram. A Durchlaucht
 9 III |           szekretáriusának. Minden kedves uramöcsémnek a véleményadásán
10 III |               Eszerint számíthatok kedves uramöcsémre?~– Balambér
11 III |    jelenlétét, mikor megszólalt.~– Kedves fiam!~Simon zavarodottan
12 III |           a vatermörderei közül.~– Kedves maman! Ha te Bárdy grófné
13 IV  |            meg fogom örvendeztetni kedves barátocskám.~„Kedves barátocskám!” –
14 IV  | örvendeztetni kedves barátocskám.~„Kedves barátocskám!” – mondá magában
15 V   |        reflektált a mondottakra.~– Kedves Zoltán! Nem tudom, hogy
16 VII |        mint akinek halottja van.~– Kedves leányom – szólt szelíd,
17 VII |           szorítá a zeneművészt.~– Kedves művész úr. Bátor vagyok
18 VII |             Ah! Te is megérkeztél, kedves Palim? Olvastam a nagy diadalutadról.
19 VII |        faragott kösöntyűt.~– Nézd, kedves jó anyám. Fogságom ideje
20 VII |         kösöntyűláncot pedig az én kedves sógorasszonyom számára készítém.
21 VII |   sógorasszonyom számára készítém. Kedves Aranka! Légy kegyes ezt
22 VII |            Simont nem látta meg.~– Kedves Mikuláj úr! Még nem voltam
23 VII |          úgy interpellált hozzá.~– Kedves barátom, édes Ollósi úr.
24 VII |     kegyelem útján szabadultam ki, kedves ángyom. Nagyon egyszerű
25 VII |        tudományát.~– Tapasztaltam, kedves sógorasszony. – Az enyhítésekben,
26 VII |         azt a gyöngéd figyelmedet, kedves sógorasszony, hogy hazaérkezésemnek
27 VII |         hozass fel a Jánossal a mi kedves vendégeinknek abbul a 34-
28 VIII|     megérzik a földindulást. Lássa kedves báró, önnek sem kellett
29 VIII|            semmi kedvem. A revoár, kedves báró! Aztán ne felejtse
30 X   |             Éppen a mai napon! Ah, kedves úr. Ez az én napom! – Megbolondult
31 X   |          is megérkezett? Ez igazán kedves!~Simon pedig fuldokolva
32 X   |           le a szavamat?~– Ez igen kedves, szeretetreméltó teremtésnek;
33 XI  |            súgá a fülébe:~– Hallja kedves barátom, Ollósi úr. Én az
34 XIV |          kezét. – De hisz az ilyen kedves kacsóktól megpofoztatni
35 XIV |      összes vagyonomat felerészben kedves anyámnak, özvegy báró Lenke
36 XIV |   Lőrincnének, másik felében pedig kedves barátom, Barkó Pál úr gyermekeinek