Fejezet
1 III | kaszinóban hallottam.~– Ahonnan engem kigolyóztak.~– Hiszen meghozok
2 III | kezéről.~– Eredj! Ne nyalj engem! Nem vagyok én mézesbáb!~
3 V | is szenvedélyesen szeret engem.~– Nem tetted próbára?~–
4 V | birtokodtul, s téged fogollyá s engem földönfutóvá tehet.~Zoltán
5 V | ez az ügy be van fejezve. Engem hivatalos teendőim szólítanak. –
6 VI | kényszerítelek, hogy hallgass meg engem. Hallgasd meg az én védelmemet,
7 VI | Most tehát ismerj meg engem”!~– Nevem Arnóti Zsófia.
8 VI | koncesszió kérvényével. – Engem biztattak föl, hogy tegyem
9 VI | baja, kívánsága, az mind engem kért fel közbenjárónak a
10 VII | Ihlet ide, ihlet oda! Ön engem a saját házamnál nevetségessé
11 VII | a társaság fog sokírozni engem.~– Mindenki kíván egy nemzeti
12 VIII| játszotta.~– A tartalom engem legkevésbé bosszant. Elég
13 VIII| valamit a földről, s amint engem meglátott, elszaladt.~–
14 VIII| Azt már helyeslem.~– Engem az az ember nevetségessé
15 X | fényes társaság föl fog engem szólítani, hogy énekeljek
16 X | magad támadsz. – Csakhogy engem fölkészülten talál a taktikád. –
17 X | feléje.~– Uram! Mikor ön engem nőül akart venni, én önnek
18 X | És ön mégis nőül vett engem. – Pedig mindent „tudott”. –
19 X | az állásomat. – Hagyjon engem a grófnő békével! – Én önnek
20 X | megrázta a dühöngőt.~– Ön engem nyomorultnak mer nevezni? –
21 X | Ollósiba, s igen szépen kérte: „Engem ne írjon a referádába, nem
22 X | a világra hoztad, hanem engem. – Én szültem ezt az Isten
23 X | az ajkai tajtékzottak:~– Engem korbácsoltatsz te meg? Anyádat?
24 XII | megfojtja a gyermekeket. Engem utoljára hagy, hogy a többiek
25 XIII| jó anyám? Koplaltál, hogy engem jól tarthass, rongyoskodtál,
26 XIII| tarthass, rongyoskodtál, hogy engem felruházz! Ha beteg voltam,
27 XIII| szeretettel. S te most engem a gunyhómból kizavarsz?
28 XIV | posztót látott vadállati düh? Engem féltett ön? – Attól a sánta
29 XIV | életüket kockára tették. – Engem nem lehet az ilyen színdarabbal
30 XIV | Hát nem te dorgáltál meg engem „egyszer”, hogy nem illik
31 XIV | ha én nem félek, ki félt engem? – Senki. – A cigányasszony
32 XIV | cigányasszony sem? – Megátkozott engem az a cigányasszony! „Áldott
|