Fejezet

 1 II  |    aranyásó gödre.~Dehogy mentek oda! Bekerített várnál erősebbé
 2 II  |         elriassza őket, utoljára oda akarta nekik adni a porontyát.
 3 V   |         úri módon eltart. – Jöjj oda velem. – Hagyjuk itt a várost. –
 4 VI  | igézetével megfogva a művészt.~– Oda már van valaki beírva.~–
 5 VI  |          ön vissza azt a levelet oda, ahonnan elhozta, nehogy
 6 VII |      kilépek a hivatalszobámból, oda van ragasztva az ajtómra. –
 7 VII |       neki!~Simon fitymálva veté oda:~– Azok csak olyan Hausordenek,
 8 VII |      megszokott mulatság” – veté oda a zenész.~– Sőt valljuk
 9 VII |             Eh! Ihlet ide, ihlet oda! Ön engem a saját házamnál
10 VII |          bizodalom hangján szólt oda neki~– Ugyan édes öcsém,
11 VII |           s recsegő hangon szólt oda:~– Uram? Én a kerületi főnök
12 IX  |        most cakumpakk költözzünk oda?~Simon a két zsebébe dugta
13 IX  |          esetében nem hívathatom oda a grófot magamhoz.~A gróf
14 X   |    hozzátok a dèpèche-eket! Vidd oda a levelem a megyefőnök úrnak,
15 X   |     rájuk, minden ember figyelme oda volt ragadva Simon báróhoz.
16 X   |      publikumot theatrumból? Nem oda Buda! – Nem vagyunk Muszkaországban,
17 X   |        volt, s iszonyattal dobta oda a hangjegyet Aranka lábához,
18 XI  |      Inkább megyek kapálni!” Nem oda Buda! Itt marad! Megválasztjuk
19 XI  |     visszatért az öltözőbe, jött oda hozzá Zoltán.~– Most már
20 XII |         jól. Éppen azért küldött oda téged, azt hitte, akkor
21 XIII|          akartam. Dehogy adnálak oda senki grófjának! Még ha
22 XIV |        kifakadást.~– Aztán eredj oda át! Ott van a helyed! –
23 XIV |     kínálnád nekem, mégsem adnám oda érte az én cigányasszony
24 XIV |   csinálnál belőle, mégsem adnám oda az én rajkóimat. S ha valamennyi
25 XIV |        Lődd agyon az átkozottat! Oda lőj neki a szíve közepébe.~