Fejezet

 1 II  |     kérdezé:~– Hol vetted azt?~Erre a szóra a cigányasszony
 2 III |   hívja, hogy „Vatermörder”.~S erre a névre igen szépen rászolgált.~
 3 III | kártyavetésre?~– Ne haragudjál erre az asszonyra, édes fiam.
 4 III |    akar utazni. Az is itt van.~Erre a szóra egyszerre átváltozott
 5 III |     Tudod te, hogy ki az a nő?~Erre dölyfösen ugrott fel a székéből
 6 IV  |    csak a komondor. Azt mondja erre a Mikuláj, a Mikuláj: „Komondor
 7 V   |      öcsém? Nem értelek.~Simon erre határozott mozdulattal lépett
 8 VII |     ugyebár fetterkém? – mondá erre Mikuláj úr, a járásbíró.~
 9 VII |      Anna grófné a fejét rázta erre.~– Ah nem! Mit tudom én? –
10 VII |        egy késdöféssel felelni erre a kérdésre.~– Nem tudom.
11 VII |        az egy excellenciás úr!~Erre Zoltán a legártatlanabb
12 X   |   gömbölyű válla egyet táncolt erre a szóra, elmosolyodott rá.~–
13 X   |      hangversenyt. Ki adta meg erre az engedélyt?~– Ön maga.
14 X   |     hanem annak az ostobasága.~Erre aztán kihúzta a kezét Aranka
15 X   |     egész társaság elszörnyedt erre a szóra.~Zoltán gróf eléje
16 XII |   voltam az orgazdátok.~Citera erre elkezdett féktelenül nevetni.~–
17 XIII|        kettős volt az árnyéka; erre a hajnalfény, amarra a hold
18 XIV |          S ki tanított engemet erre?~– Bizony nem én. Én azt
19 XIV |      Aranka neki „senki” volt.~Erre a Petykó meg a Palkó módosan
20 XIV |  magának az elbocsátó levelét!~Erre a vádra nem volt mit felelni.~
21 XIV |   szereti jobban, az a Petykó.~Erre a szóra egyszerre mind a
22 XIV |    szereti jobban, az a Palkó.~Erre megint egy perc alatt mind
23 XIV |      lesz az ezüstlakodalmunk.~Erre aztán az asszonyka egész
24 XIV | revánzs azért a másik csókért.~Erre a kis intermezzóra célzott
25 XIV |      kiszabadult.~Ingoványi úr erre meghajtá könnyedén a fejét