Fejezet

 1 II  | Megvakultam, megsiketültem. – Most megint látok, hallok. – Nem fáj
 2 II  |          az urának koporsót.~Azzal megint bement a kunyhóba, megszoptatta
 3 II  |            ruháit, s visszasietett megint, a Zoltán lábnyomait taposta
 4 III |   uramöcsémnek azon melegében. Már megint az urabátyja, a Zoltán gróf
 5 V   |           V. FEJEZET ~Bárdy Zoltán~Megint nyílt a középső ajtó, s
 6 V   |         előtt aztán sietve lekapta megint a föltett kalapját.~… Aranka
 7 VI  |   elcsöndesülte után összeverődött megint innen-onnan egy színésztrupp;
 8 VII |         telik ez a pazarlás? Arról megint sokféle mendemondát lehetett
 9 VII |     szederjesek voltak a dühtől.~– Megint egy paskvill! – S nem tudok
10 VII |          Grófnő! Micsoda szcéna ez megint? Így kell ajtóstul berohanni
11 VII |           kérlek, Jánosom, zárd be megint, aztán vidd át a hálószobámba.
12 VII |         voltam valami. – És mostan megint leszálltam a magas paripáról:
13 VII |    paripáról: hazajöttem, s vagyok megint „Senki Pál”.~– Óh, mi nagy
14 VII |         meg volt adva. Mátul fogva megint Anna báróné a ház asszonya.
15 VII |          jól játssza a whistet.~Ez megint egy méregcsepp. Csak a háziasszony
16 IX  |          konzsé. Holnap utazik.~Ez megint új trillát adott. Aranka
17 IX  |  csinálnának ebből a londoni lapok megint nagy cettermordjót; ha pedig
18 X   |           valakit ajánlani.~Citera megint hebehurgya módon beleszeleskedett. –
19 XIII|           gyerekek: az az igazság!~Megint csak kilépett arra a kavicslepte
20 XIV |        vádra nem volt mit felelni.~Megint új sétálók jöttek. Ez egy
21 XIV |         prímás.~– Ahun van ni. Már megint eltévesztettem.~A Citera
22 XIV |           jobban, az a Palkó.~Erre megint egy perc alatt mind a kettő
23 XIV |          hajja.”~S aztán egyszerre megint a hóna alá csapta a hegedűt