Fejezet

 1 I   |       megyei nemesség nem bírta elég erővel magát a pórlázadás
 2 I   |    katonatisztekre bízni. Néhol elég volt egy százados is; de
 3 I   |    áthaladtak, a kavicsozott út elég jó kalauz volt. A vadaskerthez
 4 II  |      Csak abbul is volna mindig elég!~A kis Zoltán gróf is jól
 5 III |    neked hűséges dajkád volt.~– Elég hiba volt cigány dajkát
 6 III |         az anyjával.~– Nos? Hát elég tejtestvérileg bántam a
 7 V   |        Házasodni sohasem fogok, elég tanulmányom volt eddig a
 8 VI  |         is kell. S kinek legyen elég erős szíve a koronaország
 9 VI  |          Ez még háztartásra nem elég. Ha én hozzád nőül megyek,
10 VIII|      engem legkevésbé bosszant. Elég elmésen van írva. De azt
11 IX  |        között, s kimondá, hogy „elég”.~Zoltán leereszté a karját,
12 IX  | szabályai szerint a becsületnek elég van téve. S azzal ki-ki
13 IX  |         De hát maradt még ennek elég, úgyis nagyon sok volt.~
14 X   |      ellenségnek a lépvessző is elég. – Az egész magyar faj olyan,
15 X   |   dekoráltatni, arra nem vagyok elég jó!~– S ki mondta önnek,
16 X   |      veszteni valója. A bőre is elég durva, nem fél a korbácstól.~–
17 X   |    fájdalmadat, nagyasszonyom. (Elég hangosan beszélt, hogy a
18 XI  |         nyakát.~Ollósi úrnak ez elég volt.~Arra Zoltán visszasietett
19 XII |        várom ám be itten. Nincs elég vastag pofám, hogy a szeme
20 XIV |         csüngött.~– No most már elég világos a dolog – mondá
21 XIV |  utazásban.~Hanem ez a tíz perc elég volt Simonnak arra, hogy