Fejezet

 1 III |            bajusz együtt őszült meg velem. Soha vas nem érte.~– No,
 2 III |       Durchlaucht azt álmodja, hogy velem beszélt, én kötelességemnek
 3 III |    útlevelet?~– Mert a feleségem is velem akar jönni, s annak a nevét
 4 III |          jól fogsz tenni magaddal s velem, ha abbahagyod.~Simon báró
 5 V   |           van.~– Hát akkor mi bajod velem?~– De ennek a hölgynek nincs
 6 V   |            módon eltart. – Jöjj oda velem. – Hagyjuk itt a várost. –
 7 VI  |           báróné igen kegyesen bánt velem, úgy tekintett ő és a rokonsága,
 8 VI  |          volt. Csak ő nem éreztette velem soha alacsony származásomat.
 9 VII |       beszél.~– No hát mi baja van „velem” maman? Ön is beleavatkozik
10 VII |         Jánosom! (Látod, az öreg is velem volt az egész idő alatt.)
11 VII |              Egy szót se arról, ami velem történt! Anyám meg ne tudja! –
12 VII |             Az enyhítésekben, miket velem éreztettek, akikre neveltetésem
13 VIII|            dolgok voltak.~– De hisz velem jött. Itt van a mellékszobában.
14 X   |           kérdené~– Mit parancsolsz velem? Kegyelmes uram?~– Te vagy
15 X   |             dühbe jött egyszerre.~– Velem ne feleselj, cigány! – Ha
16 X   |         nőttünk föl, még szembe mer velem állni, és visszavagdal.
17 X   | nyomtatásban kiadtam. Tessék azután velem a kegyelmes úrnak azt tenni,
18 XII |             súgva neki, „most jössz velem!” Vitte magával Citerát.~
19 XIII|             porontyaim, téged pedig velem együtt ebbe a folyóba öllek,
20 XIII|         Most idehozom a két fiamat, velem együtt muzsikáljanak a járókelőknek