Fejezet

 1 II  |      nem csikland, nem is fáj; mégis érzem: érzem a szagát, nem
 2 II  |     szagát, nem füst, nem bűz, mégis érzem; – a nyelvem érzi
 3 III |  hazádra derül fény”.~– De már mégis melyik pályát tartaná magára
 4 VI  |   magam is árulást követek el. Mégis megmondom. Orozva loptam
 5 VII |  muzsikálni; de az a kis levél mégis erősebb volt, lenyomta az
 6 VII |       váltani a kuhiból. Azért mégis csak hozott haza szépen. –
 7 VII |        ki szíve keservét.~– Ez mégis szörnyűség, hogy amíg mink
 8 VII |        helyet.~Ez már Simonnak mégis csak sok volt.~Kínos zavarodás
 9 VII |        is rég meghaladták már, mégis muzsikáltak! S minden tánczene
10 VIII|   hanem aztán csak meggondolta mégis, hogy így félcsizmával,
11 IX  |        homlokegyenest eltér, s mégis ugyanazon célhoz akar vezetni.
12 IX  | forgott.~Simon bárónak azonban mégis nagyon vásott a foga ettől
13 IX  |        megérteni. Nagy nehezen mégis lelket vertek bele, s elvitték
14 IX  |    azért a tört kard szilánkja mégis szakított akkora repedést
15 IX  |         Hogy ezt az egy foltot mégis lemosta magáról. A testvérnek
16 X   |       ön előtt semmit. – És ön mégis nőül vett engem. – Pedig