Fejezet

 1 II  |   tartott. Azon a mélyből jövő hangon kérdezé:~– Hol vetted azt?~
 2 III |      ujját, hízelkedő, lepcses hangon üdvözölve:~– Csókolom az
 3 V   |  kezéből. Kolerikus, félnevető hangon beszélt.~– Más szóval: én
 4 V   |       a kezedből, öcsém.~Meleg hangon mondott meleg szavak voltak!
 5 VI  |    förmedt rá egészséges, teli hangon a művésznő.~– Örömmel hallom,
 6 VI  |    fejét, s komoly, határozott hangon szólt:~– Mármost azt a tanácsot
 7 VII | leányom – szólt szelíd, nyájas hangon Arankához.~– Nos? Mamán!~–
 8 VII |        egész társaságnak szóló hangon ilyen felköszöntésre buzdítá
 9 VII |     fejét dölyfösen, s recsegő hangon szólt oda:~– Uram? Én a
10 X   |       eléje toppant, felindult hangon szólva hozzá:~– Uram, ne
11 X   |     malmoztatva, s kategorikus hangon mondá:~– Azt én bizonyára
12 XIII|   asszony? – rivallt rá rekedt hangon.~– Megforgattam a szívében
13 XIV |        arcával, s halk, csengő hangon dúdolta eléjük az új tiszamenti
14 XIV |    Aranka folytatta, halkított hangon, a maga gardina-prédikációit:~–
15 XIV |   adott cédulát. Halk, csendes hangon mondá:~– Uraim. Én a becsületbíróság