Fejezet

 1 II |         gyékényen. Ébren volt, a szemei nyitva voltak. És mégsem
 2 II |        hátra volt szegve, ajkai, szemei nyitva; hosszú haja a földet
 3 II |          arca gyönyörre torzult: szemei ezüstfényben ragyogtak,
 4 II |     haldokló nagyot vonaglott, a szemei fölfelé forogtak.~– Manga!
 5 III|        nagy, dióbarna, mély tüzű szemei s kétfelül leomló, acélfényű,
 6 III|          szemedet, és nézz rám.~„Szemei sötétkékek, nagyok, tüzesek,
 7 III|        az utadon, jó Pali.~Manga szemei kidülledve bámultak e jelenetre.~
 8 VI |    áldozatát, úgy tartá Aranka a szemei igézetével megfogva a művészt.~–
 9 VII| vénasszonynak könnybe lábadtak a szemei.~Míg a kegyelmes asszony
10 VII|         amit az Arankára sandító szemei beszélnek: „Én ezt a másik
11 VII|       arca még halaványabb lett, szemei kísértetlátó félelemmel
12 VII|        el az „édesanya” fürkésző szemei előtt.~Az a rémület Aranka
13 X  |        Ollósi úrnak fölnyíltak a szemei: „Ahá! Ez is a Phaedrus
14 X  |          az arcáról a mosolygás, szemei rémlátásra nyíltak föl,