Fejezet

 1 VII|       pillanatban a tündérszép hölgyek a nyakamba borultak, és
 2 VII|    őrültség van benne. A többi hölgyek is sorba csókolták a művészt;
 3 X  |      odaadónak mutatta magát a hölgyek előtt, hogy azoknak teljes
 4 X  |        egymás haját odahaza.~A hölgyek csendesen megmosolyogták
 5 X  |    színpadi asztalon feküdt.~A hölgyek mind megvoltak lepetve:
 6 X  |       én ne tudnék ilyesmit?~A hölgyek mosolyogva csóválták a fejeiket.~–
 7 X  |   meglepetés fog önre várni. A hölgyek emlékének átadásával én
 8 X  |        nyílt színpadon, mint a hölgyek jutalmát, átadni.~(Ezt már
 9 XI |       neki üdvözlő beszédet. A hölgyek is csoportostul jöttek hozzá
10 XI |        volna az első toaszt. – Hölgyek nem voltak a lakomán.~Fatális
11 XIV|       Én igyekeztem az előkelő hölgyek társaságát keresni, ön pedig
12 XIV| társaságban! Nem látod, hogy a hölgyek eltakarják az arcaikat?~–
13 XIV|        Pál diadalaival. A szép hölgyek rajongtak érte, virágcsokrok