Fejezet

 1 I  |         kibírjam odáig erővel.~– Óh, a grófnő nagyobb gyalogolásokat
 2 III|          hivatalos méltóságot.~(„Óh milyen áldott jó ember!
 3 IV |      bizonyosan előléptetésem.~– Óh kérem! Mindig hálásan emlékezem
 4 VII|         ragyogtak a szemeiben.~– Óh édes jó fiam! Ez lesz nekem
 5 VII|       Azzal az anyja elé állt.~– Óh te drága kedvesem, te tudtad
 6 VII|     vagyok megint „Senki Pál”.~– Óh, mi nagy aggodalommal voltunk
 7 X  |  kebléhez szorítá a két kezét.~– Óh Isten! Küldj rám rögtöni
 8 X  |        magam ölöm meg magamat! – Óh, mert azért bűnhődni kell,
 9 X  |          síró arcát eltakarta.~– Óh, milyen szomorú nap ez!~
10 XIV|   Palinak a hátát, mérgelődve.~– Óh te bolond! Te nagy bolond!~
11 XIV| féltékenység a szép Cythère-t?~– Óh, egy művésznek a felesége
12 XIV|    asszony maga felé csavarta.~– Óh, bizony azért nem mennénk