bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
1 I | Hogyan jött? Hogyan támadt? Azt nem tudja megmondani senki.
2 I | kámfort kötöttek zacskóba, s azt viselték nyakba kötve; füstöltek
3 I | kitömött bábot hordoztak körül, azt elnevezték csumának; nagy
4 I | volt az országban, melyben azt lehetett olvasni, hogy az
5 I | holott sohasem fúj a szél, azt senki sem tudta megmondani.~
6 I | történt az, hogy az ordinárius azt a kedves titkot közölte
7 II | bért fizet az uraságnak; de azt is visszakapja busásan ajándékokban.~
8 II | hangzanék föl.~– Csak nem teszed azt?~– Én nem, de teszi a Devla.
9 II | mint egy griffmadár. S azt énekli a fülembe: „Nem látod
10 II | ott vergődik a nád között. Azt is megölte a csuma. Még
11 II | égből. A csivasz duhajok azt kiabálják, hogy az uraság
12 II | csuma szuflája az. Érzem én azt az ujjam hegyével. Nem hideg,
13 II | megvédelmezni.~– Jobban megvédelmezi azt ez a haldokló cigány itt
14 II | cigány itt az ajtóban. Ha azt meglátják az üldözők, világgá
15 II | hangon kérdezé:~– Hol vetted azt?~Erre a szóra a cigányasszony
16 II | Neki csak egy ágya volt, s azt az úri hölgy foglalta el.
17 II | a halál révén volt. Neki azt is kellett ápolnia. Szürkülni
18 II | hozta az egyik gyermeket. Azt, amelyik rongyokba volt
19 II | Bekerített várnál erősebbé tette azt a kunyhót az eléje tett
20 III | törődött az aura popularissal. Azt is tudta ő jól, hogy őt
21 III | nem ismeri is, egyszerre azt mondja: „ni, mekkora Vatermörder!”~
22 III | gyöngédségből átengedte azt az anyjának, s maga csak
23 III | És Simon báró megtette azt, hogy a Bezirks-Sekretariat
24 III | szép mintát is csinálni, ha azt a természettől göndör hajat
25 III | azonban mintha szándékosan azt keresné, hogy mi rontja
26 III | kopogtasson az ajtón, s ha én azt mondom „herein!”, akkor
27 III | stemplis papiroson. Mondja azt: „Zu Befehl.” Értette kend?~–
28 III | magam elvégeztem.~– Még azt a bajuszt is le kell borotváltatni.~–
29 III | nyomára, hogy sietnem kellett azt kedves uramöcsémmel közölni.
30 III | parancsolat. Ha a Durchlaucht azt álmodja, hogy velem beszélt,
31 III | gróf maga nem vadászik; azt mondja, hogy buddhista:
32 III | hivatalokat az idegeneknek. Azt mondja a költő: „Hass, alkoss,
33 III | kapacitásomnak megfelel és quadrál. Azt mondja a költő: „Minden
34 III | katasztert. A földbecslést. Azt mondja a költő: „Ez a föld,
35 III | ez a szakáll van útban! Azt simpliciter levágjuk, és
36 III | ha muszáj!” Így mondatja azt Toldi Miklóssal Vörösmarty
37 III | nem küldtem.~– A világba. Azt mondta, hogy te bocsátottad
38 III | s én joggal adhattam ki azt a szolgának.~Simon mérgesen
39 III | ügyfeleket bejelentse.~– Hát hisz azt végzem én éppen a szolga
40 III(1)| Ma is őrzöm azt a saját útlevelemet, melyben
41 III | nem látta Simont. Amióta azt a bécsújhelyi akadémiába
42 III | mennybéli Zebaóth Isten tegye azt a te ragyogó orcádat olyan
43 III | lépett fel. Akik hallották, azt mondták, hogy hét országra
44 III | én is arra járjak. Mindig azt hallottam, hogy ha a férj
45 III | kezére.~– Azért nem szükség azt megcsípni.~Simon tovább
46 III | arasszal átérhető.”~– No azt ne írja bele! Ne írja bele!~–
47 III | gyönyörteljes mosolyra derült, azt hitte, igazán úgy van.~–
48 III | becsületesen viseld magadat, azt mondom! Ne garázdálkodjál!
49 III | rubrikás könyv kitárva.~Pali azt hitte, hogy utána kell mennie.~
50 III | drága uraság!~Simon elővette azt a rózsaszínű levélkét, s
51 III | átvette a levelet, s elrejté azt a keblébe.~– Be van írva
52 III | ennek a fiúnak ki súgta azt meg, hogy annak az asszonynak
53 III | kis kölykek voltunk is, azt becézted jobban.~– Megköszönöm
54 III | olyan nagy indulatba jöttél, azt is kitaláltam, hogy az a
55 III | szerelmes vagy e nőbe?~– Azt nem tudom; hanem nőül fogom
56 III | bárkinek is a világon, hogy azt a nőt előttem ócsárolja.~
57 III | fiam, hogy amely órában te azt a nőt mint feleségedet e
58 III | visszavonulok falusi magányomba.~– Azt pedig nagyon okosan fogod
59 III | férfiak meg nem tehetnek, azt a szerepet mostan elvállaltátok
60 IV | nyelvet is elsajátítá, s azt minden alkalommal használta;
61 IV | dragaderos, dragaderos. Eleinte azt hittem, hogy spanyol szó,
62 IV | megtudtam, hogy magyarul van; azt teszi, hogy „drága, de rossz; –
63 IV | volt még ott rajta kívül? Azt mondja, nem volt ott más,
64 IV | komondor, csak a komondor. Azt mondja erre a Mikuláj, a
65 IV | Komondor lépjen be!” Hahaha! Azt hitte a Mikuláj: valami „
66 IV | a levelet bízta, átadta azt nékünk. Itt van az akta:
67 IV | hivatalnok, nem tehetem azt a saját hajlandóságombul,
68 IV | még egyszer igénybe vette azt a szivarrejtő fiókot egy
69 V | Scaevolát; de jobban bámulom azt a magyart, ki a tirannizmus
70 V | féloldalt sandított Zoltánra.~– Azt előre is kijelentem, hogy
71 V | földön, s magával vitt. Azt csinált belőlem, amit akart.
72 V | Hát persze ezek a mamák azt szeretnék, ha az ember valami
73 V | külföldre menni?~– Nem tudom én azt megmondani, mi volt? Valami
74 V | hatása, mint mikor Simon azt az arcképet meglátta.~–
75 V | annál jobb. Akármerre nézek, azt látom, hogy a patriótáskodás,
76 V | egész vagyonom terád száll. Azt mondád: gyorsan akarsz emelkedni.
77 V | egyszerre úrrá emellek. Azt mondád nem kérded, kinek
78 V | tudok; mindenre mondjam azt, hogy „niksz tájts!” – Üssem
79 V | zsebórája nincs felhúzva, azt felhúzta. Csak azután reflektált
80 V | olyan könnyen odavetettél, azt meg is fogod tartani. Ámde
81 V | egyetértünk!~– Tagadni szokás azt; de mi jól vagyunk értesülve.
82 V | íróasztala felé, hogy fölvegye azt az iratot, amit Lebegut
83 VI | közé nézett Zoltánnak, hogy azt a tárcát az ügyiratok közé
84 VI | csak Aranka nem vette fel azt soha. Volt vakmerősége dacolni
85 VI | kérdéssel. Válasz helyett csak azt tudta hebegni: „Aranka!”~–
86 VI | tiédből olvastam, hogy te azt meghallgattad.~– De visszautasítám.~–
87 VI | elvezetett az irodájába, ahol azt hitelesítették; aztán az
88 VI | mindenkor szívesen fogja azt pártolni. – Hát – nem mutatsz
89 VI | én nyitottam neki utat, azt nem tudta meg soha. – Ha
90 VI | arcképes tárcát, odanyújtá azt Arankának.~– Itt a válaszom. –
91 VI | is tettem valamit, hogy azt előmozdítsam. Én is hoztam
92 VI | a kebléből egy iratot, s azt Simonnak nyújtá. Simonnak
93 VI | nevetségessé teszi. Te! Azt még egy színpadi zsarnok
94 VI | kinevessék!~– Hátha még azt a levelét látná a zseniális
95 VI | mely nyáron faluzni megy. Azt pedig, hogy vendégszerepelni
96 VI | is lehetne? – suttogá. – Azt mondtad, a megyefőnök a
97 VI | hajtóvadászatért. – Hadd lássam azt a levelet.~Simon fölvette
98 VI | fölzetet.~– Hm! A megyefőnök azt jegyezte föl ez iratra,
99 VI | rekedt.~Aranka az öltözőben azt cselekedte, hogy levelet
100 VI | megkeressük.~– Keresheted azt! Te vesztetted el!~– Drága
101 VI | hát a saját eksztázisomban azt hittem, hogy te is örülsz!
102 VI | egyszerre elutazol.~– Én csak azt teszem, amiről beszéltünk.
103 VI | a levelet, s visszaadta azt.~– Lenke Simon báró nőül
104 VI | útlevélnyerés soká tart; azt Bécsben kell láttamozni,
105 VI | hangon szólt:~– Mármost azt a tanácsot adom önnek, kisasszony,
106 VI | Maradj még egy szóra. Azt mondtam, hogy válaszúton
107 VI | a lábamat. – Ha te most azt mondod: „Eh! Hagyjuk a gyűlöletet
108 VI | raboljuk el az istenektől azt, ami édes, ami meg van tiltva!” –
109 VI | aki ha ellenségére talál, azt szemben támadja meg, nem
110 VI | ne tehessem. – Mondd ki azt a szót, aminek az árában
111 VI | akkor meg is fogja tenni azt, amit írt. Akkor elfogják
112 VI | menteni. Vigye ön vissza azt a levelet oda, ahonnan elhozta,
113 VI | Hát a „vőlegényemet”? – Azt akarod, hogy fogadjam el
114 VI | isteni Arankának.~Némelyek azt beszélték, hogy rendkívül
115 VI | operához. – Mások ellenben azt suttogták, hogy Barkó Pali
116 VI | légy örökre átkozott!”~De azt mindenkinek észre kellett
117 VI | bosszúállás istennője. Egész lénye azt mondta: „hogy mersz te énnekem
118 VII | rosszakarói?) alattomban azt suttogták felőle, hogy az
119 VII | összeragasztja. (Az idealisták ugyan azt állítják, hogy a népek szeretete
120 VII | ci-devant művésznőnek kell azt tudni, hogyan csinálják
121 VII | kormányzó távollétében még azt is kellett helyettesítenie.~
122 VII | ekvipázsok. Aztán meg a banda. – Azt minden városban ki kellett
123 VII | asszonyt is az estélyre.~– Azt meg is hívhatta kegyelmes
124 VII | úrnak a címere. – Ismerem én azt jól. – Errül a fehér hattyúrul. –
125 VII | úri birtok? – De jó, hogy azt a nagy ribilliót fölfedezte!
126 VII | estélyeden?~– Nem, mamán. Azt magad is fölfoghatod. Mikor
127 VII | Oh, nem bírom kimondani azt a szót! A szívem elszorul
128 VII | mindenki gyászruhát viseljen? Azt akarjátok, hogy úgy tegyünk
129 VII | Kérlek, mamán, maradj. – Én azt kívánom, hogy a grófnő itt
130 VII | közöttetek. – A leányom azt kívánja, hogy jelen legyek
131 VII | meg a fényes társaságot.~– Azt okosan teszi, grófnő – monda
132 VII | Kummer, a Sorge vagy a Társa? Azt nem lehetett tudni. De az
133 VII | előállt a magyarázattal.~– Azt mondja vele a feleségem,
134 VII | magával? Hiszen én csak azt mondtam, hogy azt a nagy
135 VII | én csak azt mondtam, hogy azt a nagy szakállát vetesse
136 VII | hogy várat magára! No, azt se hittem volna, hogy valaha
137 VII | kicsiben. Aki nem ismerte, azt hihette, valami herceg.~
138 VII | panaszhangon mondá Lebegut úrnak:~– Azt is megérte hát már a világ,
139 VII | rossznyelvű hír ugyanis azt regélte Lebegut úrról, hogy
140 VII | asszony.~– S ez a fickó éppen azt hagyta otthon. (Ez volt
141 VII | tudnom adta; mikor elfelejtem azt, hogy művész vagyok, csak
142 VII | hogy művész vagyok, csak azt tudom, hogy cigány vagyok:
143 VII | volt elfoglalva.~Aranka azt kérdezé tőle, hogy nem fog-e
144 VII | egészen más! Nem vagyok képes azt a csodaérzést visszaidézni
145 VII | hideg maradt. Legjobban érti azt a művész maga. – Hanem aztán
146 VII | hiszen még megkaphatják azt itt is.~A tetszésmorajtól
147 VII | csakugyan ön parancsol itt.~– Azt majd meg fogom mutatni!~
148 VII | mint a macskának. Pali azt a mentséget találta ki,
149 VII | Ah, a fiam!~Simon báró azt hitte, hogy róla beszél.~–
150 VII | menye kapricait?~Simon báró azt hitte, hogy még mindig a
151 VII | térparancsnokkal piketíroztam.~– S én azt hittem, hogy te éhezel,
152 VII | forintja jár egy hóra. De én azt sem tudtam mire elkölteni
153 VII | egész idő alatt.) Hozd ide azt az útibőröndöt.~A János
154 VII | fennhangon mondta: – Nyisd fel azt a bőröndöt.~Amíg a János
155 VII | Saját házadban lakol, ugye? Azt is tudom.~A János ezalatt
156 VII | olyan fölségesen készíteni azt a mennyei eledelt, a kászutúrós
157 VII | szerepének említésére elfelejté azt a másikat. A fiának a kívánsága
158 VII | Különösen nagyraveszem azt a gyöngéd figyelmedet, kedves
159 VII | a féltestvér felesége – azt is tudta, aki akarta, hogy
160 VII | utasításra hederített volna, azt ragadta meg, hogy „hát mi
161 VII | ősmagyar kedélyből, legfeljebb azt a tájszólamot vágta volna
162 VII | tudta. Talán észre sem vette azt a gomblyukba akasztott rendjelt?
163 VII | tudsz játszani, játsszad azt, amit jól tudsz. Húzd el
164 VIII | mint a kurta kígyó, akiről azt hiszik emiatt, hogy két
165 VIII | El volt a feje butulva. Azt sem tudta, hol kezdje el?~
166 VIII | fogják adományozni, s most azt egyszerre szabadon bocsátják,
167 VIII | is csak maradt.~Héj, ha azt az egész társaságot, amely
168 VIII | Azzal elbocsátá Ollósi urat. Azt mondta, hogy aludni akar.~
169 VIII | Gyorsaság nem boszorkányság.” Azt szokták mondani. Valakinek,
170 VIII | írni alexandrinusokban, azt kiszedni, kinyomatni, s
171 VIII | nem mondtam meg neki.~– Azt okosan tette, Ollósi. Nem
172 VIII | oldaltekintettel pislogva felé, míg azt elolvassa.~Ollósi úr hüledezése
173 VIII | Elég elmésen van írva. De azt szeretném tudni, hogy lehetett
174 VIII | mögötti ajtóra.~– Ah! – Ön azt hiszi, hogy a feleségem?~
175 VIII | szokták nyomtatni.~– Ön azt gondolná, hogy Lebegut bele
176 VIII | végbement, különösen kiemelte azt a minden diszciplínát halomra
177 VIII | miniszterek inán. Most is azt találták ki, hogy ezt a „
178 VIII | még az anyám fiának sem!~– Azt már helyeslem.~– Engem az
179 VIII | önnek már új szállása?~– Azt nem lehet ilyen kis városban
180 VIII | az utolsó kézszorításnál azt ígérte a magas úr Simon
181 IX | a háta mögött megfújnak, azt pedig sehol sem kaphatja
182 IX | Aranka egészen visszanyerte azt a hangulatát, amiben a valódi
183 IX | csak előhúzta a zsebéből azt a bizonyos paskvillt, s
184 IX | gúnyverseket én magam írom? Azt akarom, hogy mérgelődjék
185 IX | valaha igazat mondjanak, azt tapasztalatbul tudhatá.~
186 IX(1) | Coup de Jarnac-nak nevezik azt a vágást, mikor a bajvívó
187 IX | Arankának nem volt szükség azt a kényes kérdést előhozni
188 IX | elégtétel fog adatni, úgy, ahogy azt Simon báró maga kívánta.~
189 IX | Bécsben megsokallták azt, hogy a „gentry” fiatalok
190 IX | bal pofájára! Mikor még azt sem szerette, ha borotválkozás
191 IX | aligha nem találta volna azt a gondolatot benne, hogy
192 IX | észrevehették a segédek Zoltánnak azt a szándékát, hogy meg akarja
193 IX | hogy gyávának is tartották, azt restellte nagyon. Hogy ezt
194 IX | Adná a mindenható!~Még azt is megtette Zoltán az öccse
195 X | jótékonyság letéteményesei.~Azt már nem lehetett megtiltani
196 X | a kassza, akkor a művész azt mondta, én pedig ezt átadom
197 X | titok az országban, úgy azt Aranka révén Simonnak legelső
198 X | csalja őket elő.~Egyszer csak azt lehetett látni, hogy az
199 X | gőgös erőszakoskodásával, azt ő iparkodott furfangosan
200 X | volt minden közbenjárás. Azt vetette ellene, hogy politikai
201 X | akarta érte elébb megkapni. – Azt az árt Citerának kellett
202 X | oldalról.~– Én nem tehetem azt; mert ha több ember előtt
203 X | aranykoszorú!~Ollósi úr azt tartá, hogy ha már koszorút
204 X | koszorút akarnak nézni, ne azt a csekélységet nézzék; hanem
205 X | csekélységet nézzék; hanem azt, amit ő tart két kézzel
206 X | felemelve.~Fruzina asszony azt kérdezé jelekkel, hogy vajon
207 X | eljátszani – mondá Aranka. – Azt mondják, hogy azt egy király
208 X | Aranka. – Azt mondják, hogy azt egy király írta a királynéjához.~(
209 X | hazajönni. Citera még nem tudta azt.~Aranka lekapcsolá a karperecéről
210 X | melyben megköszöni Arankának azt a nagylelkű adományát a
211 X | vett magára. Megtartotta azt a szürke dzsekket a zöld
212 X | komédia szokott lenni.~– De azt nem mi játsszuk, hanem nézzük,
213 X | nappal az előadás előtt.~– Azt megtették. A cenzor helybenhagyva
214 X | hisz az őrült gondolat: azt képzeli, hogy ezt egy rendezett
215 X | az önök rendszere, hogy azt egy hegedűvonó is földöntheti?~–
216 X | utcán végig ujjongva. – S ön azt hiszi, hogy én el fogom
217 X | Ön nagyon haragszik. – Azt látom, és elhiszem. De hogy
218 X | politikának valami köze volna, azt nem látom, s ha látnám,
219 X | rágcsálta zavarában.~– Te azt súgtad a szép kérvényezőnek,
220 X | programjába, amit tetszik. Akár azt a trombitafinálét, amivel
221 X | utaztál. – Hát mit tudhatta ő azt, hogy téged Budára hívtak! –
222 X | három húszast ezüstben. – Azt ott találod elszámolva. –
223 X | nem szégyenled magad?~– Azt én kérdezem tetőled. – Nagyon
224 X | tetőled. – Nagyon ügyes vagy, azt elismerem. Amikor tartasz
225 X | megtámadástól, te megelőzöd azt, s magad támadsz. – Csakhogy
226 X | hátat fordított Simonnak.~– Azt is fogom.~Azzal Simon odalépett
227 X | tartok én neked ovációt! Majd azt a koszorút tedd el, amit
228 X | toll is volt birtokában. Azt mind egyszerre odakínálta
229 X | levél pecsétjét, s elkezdte azt olvasni.~Mentül tovább olvasta,
230 X | Az a kacskaringós gallér azt jelentette, hogy „miniszter”,
231 X | fölött ívben átemelt kéz azt, hogy „megbukott”, a két
232 X | kézzel csinált szélmalom azt, hogy „minden fölfordult”,
233 X | lapátszerű elfelé legyintése azt, hogy „minket innen eleblábaltatnak”.~
234 X | megnyugtatá jelbeszéd útján. Azt nem tesszük, fizetik a teljes
235 X | eszmecseréjét, s kezdte azt magának érthető nyelvre
236 X | Aranka odalépett a férjéhez. Azt is elutasítá.~– Báróné!
237 X | kávéházban, a sétányon; húzom azt, amit a vendégek parancsolnak,
238 X | Annak fogok ma játszani. És azt fogom játszani, amit nyomtatásban
239 X | velem a kegyelmes úrnak azt tenni, ami hatalmában áll.~
240 X | állt a hatalmaskodónak.~– Azt kísértse ön meg, uram! S
241 X | eszközeihez fogok nyúlni. S azt a szemtelen lázadót az asszonyok
242 X | Isten ostorát! – Én tettem azt az átkozott csalást, hogy
243 X | gyehennaember: ez az én fiam! – Azt hittem, jót teszek vele,
244 X | belopom őt az úri palotába. – Azt hittem, ha a farkaskölyket
245 X | kategorikus hangon mondá:~– Azt én bizonyára nem cselekszem,
246 X | tartotta volna fölbontani azt a hivatalos paksamétát,
247 X | ki a delejező parancsára azt teszi, amit az mond neki;
248 X | legyen az a fegyver, mely azt a te fekete véredet kiontja!~
249 X | tudott felelni.~– A művész azt kívánja, hogy olvasztassák
250 X | és diadalordítástól: az azt bizonyítja, hogy igen szilárdul
251 X(1) | képtelenségei közé fogják számítani azt a tényt, hogy egy világhírű
252 XI | Simon maga is hallotta azt, s ezért volt az a véghetetlen
253 XI | hogy minden ember szeméből azt a gondolatot olvasta ki: „
254 XI | kaszinónak…~…A katonai parancsnok azt válaszolta Lenke Simonnak,
255 XI | a művészetét. Ő folyvást azt hitte, hogy azt a lázas
256 XI | folyvást azt hitte, hogy azt a lázas paraxizmust a közönségben
257 XI | bástyákat, amikről az alkotóik azt hitték, hogy örök időkre
258 XI | Hogy Aranka nincs köztük, azt már értette.~Még Manga sem
259 XI | tartja. Hogy mit tett Manga, azt még nem mondta meg neki
260 XI | volt a közönségben, hogy azt Palinak sohase árulják el.~
261 XI | kefelevonatot, mielőtt ez azt a végzetes közleményt megkapta
262 XI | volna. Az ilyen muzsikus azt gondolja, hogy az újság
263 XI | csak felugrott a székéről, azt mondva: „meg vagyok ölve!”
264 XI | kitántorgott a teremből. – Azt hitték, hogy megártott neki
265 XII | megkapta a fiatalnak a kezét, s azt súgva neki, „most jössz
266 XII | Mikor az utcára leértek, azt kérdezé tőle:~– Hová viszesz?~–
267 XII | sétány fasorai alá jutottak. Azt is szótlanul végighaladták.
268 XII | főzőkanálnyi lisztet öntesz közé, azt sebesen elhabarod, hogy
269 XII | Hogy a kórság húzza félre azt a szépen kérő száját! Meg
270 XII | azért küldött oda téged, azt hitte, akkor otthon marad
271 XII | neki, akiket úgy szeret?~– Azt, hogy loptátok azt az ő
272 XII | szeret?~– Azt, hogy loptátok azt az ő szerelmét. Tolvaj vagy
273 XII | Csak te nevess, bolond! Azt hiszed, én most gúnárost
274 XII | Vagy ha meghalljátok, csak azt halljátok, hogy valahol
275 XIII | hatalma az embernek, hogy azt mondja: nekem nem kell a
276 XIII | Az én szívembe verted azt a kést! Hát érdemeltem ezt
277 XIII | mint te énnekem. S most azt mondod, keressek más anyát,
278 XIII | a gunyhómból kizavarsz? Azt mondod, menjek palotával
279 XIII | más, mint cigányság. Csak azt a kevély embert akartam
280 XIII | rézkrajcárért, igaz cigány módra. Ha azt megengeded, akkor elhiszem,
281 XIII | mégiscsak csináltam! Mikor azt mondtam, hogy az a hatalmas
282 XIII | vele.” Ide fognak jönni, azt is tudom. De ne félj. Megrontom
283 XIV | a népnek szíve? Árulják azt a piacon?~– Megnyerhette
284 XIV | fűszálat vett a fogai közé, azt rágta apróra. Aranka győzte
285 XIV | utcán önről énekeltek.~– Nem azt mondá ön, hogy ön szerzi
286 XIV | förmedt fel Simon. – Még azt is szememre veti? Hiszen
287 XIV | referált a kerületéről, mindig azt írta meg, ami kellemetes,
288 XIV | magát mindenkitől, csak azt fogadta szívesen, aki denunciált,
289 XIV | erre?~– Bizony nem én. Én azt hittem, hogy önnek nemes
290 XIV | Viktória” dolmánynak hítták azt, világoskék posztóbul, veres
291 XIV | hozta a hegedűt, de nem ám azt a straduariót, az most is
292 XIV | húzzátok el egyszer.~A gyerekek azt is megtették.~Simon az átelleni
293 XIV | rájuk:~– Elhagyjátok ám már azt a cincogást!~A Palkó gyerek
294 XIV | Petykó az félénk katona volt, azt kérdé az atyjától:~– Apaka!
295 XIV | előre kellett volna tudnia azt az országos rendszerváltozást,
296 XIV | halkan dörmögve mondá:~– Azt ön nagyon jól tudja, hogy
297 XIV | feketerigó mind a kettő. Én csak azt tudom, hogy ez a prímás,
298 XIV | fülbevalókat.~– A jó világ pedig azt suttogja, hogy ez Morny
299 XIV | a féltékenységet. Mikor azt látja, hogy az urát a világ
300 XIV | jobban ugrál a szíve. Mikor azt gondolja, hogy akit az egész
301 XIV | Palinak szemére lobbantá azt a kényes tárgyról való tréfálózást.
302 XIV | ha diákul tudott volna, azt válaszolhatá, hogy „Quod
303 XIV | ismét visszatértek, s látva azt, hogy Aranka még most is
304 XIV | pisztolyokba.~– Ön teheti azt, gróf úr.~– Nem ezért az
305 XIV | Aranka felsóhajtott.~– Még azt sem engedi, hogy teljes
306 XIV | a veszélybe, amiből már azt hitte, hogy kiszabadult.~
307 XIV | tárcájának is írt valamit, s azt kiszakítá belőle.~Ezalatt
308 XIV | arcán.~S ez a rémmosoly azt hitette el a szekundánssal,
309 XIV | tréfás ötletnek találja azt, hogy egy ilyen cédulával
310 XIV | elégedve Ollósival, hogy azt a históriát kihagyta a tárcából.
311 XIV | elsülni, újat tehet rá.~Azt is a markába hagyta nyomni.~
312 XIV | fekete nyakkendője alá.~Azt is engedte megtörténni.~
313 XIV | átlépni.~Magában motyogott:~– Azt mondta az asszony: „Lőj
314 XIV | akarta, hogyan ölik meg azt az embert, akit gyűlöl.~
|