Fejezet

 1 II |   fáklya a zöld sötétség közt. Drága növény! Azok a nagy turbán
 2 II |      haladni az ölében tartott drága teherrel: vigyázni kellett
 3 III|        hozzá:~– Parancsolj, te drága uraság!~Simon elővette azt
 4 IV | magyarul van; azt teszi, hogy „drága, de rossz; – drága, de rossz!”~–
 5 IV |       hogy „drága, de rossz; – drága, de rossz!”~– Szolgálhatok?
 6 VI |       azt! Te vesztetted el!~– Drága nagysád.~(Aranka tegezte
 7 VII|        akire rámaradt ez a sok drága szerdék! – Ugyebár ez a
 8 VII|      joviális kedéllyel.~– Ah, drága jó megyefőnök úr! Mennyire
 9 VII|        arcán, amidőn Zoltán a „drága” ajándékot kezére csatolta,
10 VII|        anyja elé állt.~– Óh te drága kedvesem, te tudtad énnekem
11 XIV|    feleségeiknek, hogy ők ma a drága becsületükért az életüket