bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
1 I | fekete asszony~Először jelent meg Európában.~Hogyan jött?
2 I | cihertűzön megégették; – másutt meg levetkőzött leánykákat fogtak
3 I | kiirtására: ezek mérgezik meg a kutakat meg a pálinkát.
4 I | ezek mérgezik meg a kutakat meg a pálinkát. A bujtogatók
5 I | kitűnő tulajdonságai nyerték meg a számára a vidék legszebb
6 I | értesítésére ő írta volna meg a postacédulát.~Az utolsó
7 I | ily állapotban levő nőt meg kell óvni. A tábornok bizton
8 I | átkozták az urakat.~Az ijedelem meg a düh ragadós.~A bőszült
9 I | hogy az uraság mérgezteti meg a parasztokat.~Éppen vacsoránál
10 I | A kastélybeli cselédség meg van rémítve, ezek az első
11 I | fölkapkodott ingecskét, pólyácskát meg a horgolt selyem főkötőcskét,
12 I | pisztolyom, a kis grófnak meg a vadászkarabélya.~– Az
13 I | durván, erőszakosan ragadá meg a hű cseléd úrnője karját,
14 II | vályún keresztül. A cigány meg a vadmadarak megszokták
15 II | egészet befutotta az iszalag meg a szederinda: tele van virággal,
16 II | cserepcsikon, a kis gróf meg szalonnát pirított.~Amint
17 II | énekli a fülembe: „Nem látod meg többé a hajnali csillagot,
18 II | hogy ápoljon?~– Mert annak meg eltörött a kereke.~Ezt a
19 II | virágos mondást nem értette meg az úrfi. Parasztok szokták
20 II | kiabálják, hogy az uraság rontja meg őket! Hát a repülő madarakat
21 II | madarakat is az uraság rontja meg? – Jaj! A csuma szuflája
22 II | láttam, se hallottam; most meg kettőt is látok, kettőt
23 II | Devla szeme”. Hát mit lát meg? Mit csinálsz odabenn?~A
24 II | kettő?~– Egy purdé van – meg egy báró.~– Ne mondd?~–
25 II | csak addig ne vigy el, amíg meg nem látom – a purdét. Az
26 II | finom topánkáinak a nyoma; meg a hajdúé. Ennek még a sarkantyúbevágása
27 II | láttára. Egy holt ember meg egy sirató asszony!~Addig
28 II | elfutott báróné és a fia meg hajdúja felől. Megátkozta
29 II | apját elvitte a devla. Erről meg éppen nem akartak hallani.
30 II | bölcsőben.~Estefelé érkezett meg egy csapat huszár az átelleni
31 II | Velük volt János huszár meg a kis gróf.~Anna még akkor
32 III | száraz lábbal, de onnan meg elcsapták mint „delator”-
33 III | egy garzonlakást tartott meg külön lépcsőföljárattal.
34 III | márványasztalok mellett, aztán meg festett iratszekrények nyitott
35 III | csúnya, nagy ólomkalamárissal meg egy rézfeszülettel, fonott
36 III | Notabene.” – Áh, áh! Ezen meg pláne stempli sincs! – „
37 III | lépésnyire az ajtótul álljon meg, s ott várjon, amíg kérdem,
38 III | Ez a bajusz együtt őszült meg velem. Soha vas nem érte.~–
39 III | maradt ott más, csak a borz meg a vadmacska. A Durchlaucht
40 III | a véleményadásán fordul meg.~– A legjobbat fogom véleményezni.~–
41 III | cigányasszony? Hát mégsem égették meg? Talán hatósági engedély
42 III | Konstantin nagyherceg hítt meg, akinek már itt jártában
43 III | hallottam, hogy ha a férj meg a feleség különválva élnek,
44 III | fejéről.~Simon nem állhatta meg, hogy meg ne simogassa a
45 III | Simon nem állhatta meg, hogy meg ne simogassa a haját.~–
46 III | simogassa a haját.~– Nono! Meg ne tépássza.~Simon beírta
47 III | hogy no…~„Lábai?”~Ekkor meg aztán egyszerre leguggolt,
48 III | elrejtse a lábait.~– Ahhoz meg már senkinek semmi köze.~
49 III | közbenjárását, grófnő, Isten áldja meg érte.~S tiszteletteljesen
50 III | ennek a fiúnak ki súgta azt meg, hogy annak az asszonynak
51 III | körmeit csinosítani; aztán meg a két zsebébe mélyeszté
52 III | Azért én nem szűntelek meg téged szeretni. – Fiam!
53 III | Édes fiam! – Nem állhatom meg, hogy meg ne ragadjam a
54 III | Nem állhatom meg, hogy meg ne ragadjam a kezedet, mikor
55 III | csinálsz. – Amit a férfiak meg nem tehetnek, azt a szerepet
56 IV | írást, amivel tudom, hogy meg fogom örvendeztetni kedves
57 IV | urabátyját. Vigyázzon magára, meg ne üsse a lábát, üsse a
58 V | ügyvédje volt, azzal szólítá meg: „nun lieber Doktor (!),
59 V | volt, mint egy menád; ha meg a mélaság szállta meg, túlemelkedett
60 V | ha meg a mélaság szállta meg, túlemelkedett a földön,
61 V | ellenére idehozom a mátkámat. Meg is átkozott, ha jól tudom.~–
62 V | nyalka egyenruha, aztán meg a könnyelmű tábori élet,
63 V | odaállt a bátyja elé.~– Mondd meg, miért akarjátok ti, a grófnővel
64 V | előttem egy üres pálya nyílik meg, melyen kevés a vetélytárs,
65 V | tönkretesz. – Próbáljuk meg az ellenkező utat, hátha
66 V | is énekeljem a szózatot, meg a „dárum madárum” nótát? –
67 V | az egyetemre, s szerezd meg a doktori kalapot. – A „
68 V | könnyen odavetettél, azt meg is fogod tartani. Ámde én
69 VI | kényszerítelek, hogy hallgass meg engem. Hallgasd meg az én
70 VI | hallgass meg engem. Hallgasd meg az én védelmemet, s légy
71 VI | elővarázsolni, mikor a látszatot meg akarja menteni.~Aranka drámai
72 VI | szcénában: „Most tehát ismerj meg engem”!~– Nevem Arnóti Zsófia.
73 VI | tetsző bizalmaskodás történik meg ottan. – Egyszer a báróné
74 VI | impresszáriókat, hogy hallgassák meg az énekemet: rá akart venni,
75 VI | biztattak föl, hogy tegyem meg. – S én fölkerestem a hatalmas
76 VI | Hány embernek nyitottam meg a börtöne ajtaját! – Hány
77 VI | Hány embert szabadítottam meg a bujdosásból! – Hány gyászoló
78 VI | neki utat, azt nem tudta meg soha. – Ha ekkor odajött
79 VI | aztán ments fel, vagy ölj meg! – De ő felém se jött. A
80 VI | borítékán látható, tudtam meg, ki az? – Rám hagyta, hogy
81 VI | megyefőnök, hogy semmisítsem meg; akkor bátyámuram busásan
82 VI | menyegzőnket mikor tartsuk meg?~Aranka kibontakozott a
83 VI | nyelvét, talán te sem engednéd meg. – Azért még várnod kell
84 VI | itthon. Állj fel, és írd meg a köszönő feliratot a Durchlauchthoz.
85 VI | is ugyanazon posta vigye meg, aki a kinevezési iratot
86 VI | írj tovább, nem várhatom meg a leveledet. – Tíz óra!
87 VI | színházi orvos, vizsgáljon meg.~Azzal berohant az öltözőbe,
88 VI | Durchlauchtra? Vagy a karmesterre?~– Meg vagyunk lőve! – rikácsolt
89 VI | kisasszonynak.~– Igen. Nekem mondtad meg legelőször, hogy meghívást
90 VI | Fidest, hogy a Durchlaucht meg ne haragudjon. – Én kezdem
91 VI | kétféle ördög lakik: egy jó meg egy rossz. – Démon mind
92 VI | származásomat. Azért az emberért meg tudnék halni.~– No hát annak
93 VI | istenektől azt, ami édes, ami meg van tiltva!” – hát akkor
94 VI | talál, azt szemben támadja meg, nem a háta mögött. Aki
95 VI | amnesztia útján szabadult meg a büntetés alól, és akkor
96 VI | akkor nemesi szavára fogadta meg, hogy többé semmi összeesküvésbe
97 VI | részvéte kitűnik, akkor meg is fogja tenni azt, amit
98 VI | Végeztünk. – Eredj, mondd meg az igazgatónak, hogy már
99 VI | Te még ma bizonyosan meg fogod látogatni Zoltán grófot,
100 VI | rossz gondolattól őrizze meg őt a védszentje, hogy a
101 VI | előkelő mágnás kedvéért válik meg az Olympustól, aki őt címere
102 VI | tapsolni, féktelen düh szállta meg testét, lelkét. Fejét dacosan
103 VII | érdemei határozzák majd meg, hogy ugyanezen javak véglegesen
104 VII | többit az aerarium tartotta meg. Hanem hát egy magas állású
105 VII | lenyomta az ötszáz forintot meg a mágnás urak barátságát. –
106 VII | kellett. – A sok borravalók, meg az ekvipázsok. Aztán meg
107 VII | meg az ekvipázsok. Aztán meg a banda. – Azt minden városban
108 VII | mint a fekete rigó. – Már meg is vannak keresztelve. –
109 VII | asszonyt is az estélyre.~– Azt meg is hívhatta kegyelmes asszonyom,
110 VII | nagyapja vajda volt, az apja meg prímás. – Az tanította a
111 VII | felszolgálhatnék? Körülhordanám a teát, meg a cukkerpakkert. Nem töröm
112 VII | a báró úré lett? Ugye? – Meg ez a sok ezüst is mind? –
113 VII | a kegyelmes úré lett? – Meg az a nagy, úri birtok? –
114 VII | muzsikusba szerelmes, a báró meg a cigány menyecskébe. Jó
115 VII | mamának. – Közbenjárásomra meg lett neki engedve, hogy
116 VII | Énmiattam a családi béke meg ne zavarodjék közöttetek. –
117 VII | toalettben, mely nem zavarja meg a fényes társaságot.~– Azt
118 VII | emberek; csak inni tudnak meg a kártyát ütni; egyébre
119 VII | cigányt frakkban – jegyzé meg Lebegut úr. – De mennyi
120 VII | asszonyt értettem.”~Simon meg is interpellálta emiatt
121 VII | a zenész.~– Sőt valljuk meg, hogy megtiltott mulatság –
122 VII | körülállók mind hallhatták.~Ez meg éppen orákulumszerű volt.~
123 VII | vigye el magával, s tartsa meg a maga bolondjának!~Pali
124 VII | kifütyülnék érte a cigányt is, meg a szerzőt is.~Hát hiszen
125 VII | nótáimat csókolták azok meg, nem az én orcámat.~A hallgatóság
126 VII | parancsol itt.~– Azt majd meg fogom mutatni!~Ezalatt a
127 VII | mulattatására. Egy kontrást meg egy klarinétost kisajátított
128 VII | A fiam! A fiam!~Mindenki meg volt lepetve, mind a megjelenés
129 VII | tudom én? – A fiam érkezett meg! – Most láttam őt az ablakon
130 VII | Bárdy Zoltán alakja jelent meg, ugyanabban a drappszín
131 VII | megszokták látni. Csak a szakálla meg a bajusza volt kurtára nyírva,
132 VII | éhezel, nyomorogsz.~– Arról meg szó sem lehet. Hisz egy
133 VII | ami velem történt! Anyám meg ne tudja! – Aztán fennhangon
134 VII | is látta; de ez tetszett meg neki legjobban. Megfogta
135 VII | és viselni, s emlékezzél meg rólam annyiszor, ahányszor
136 VII | emberke nagy örömmel ragadta meg Zoltán kezét, s magasra
137 VII | cukorsüteménnyel kínálta meg.~– Jaj, édes Manga, nem
138 VII | cselédeknek.~– Az lesz nekem jó, meg egy kis puliszka kászutúróval.~
139 VII | Mármost majd én traktálom meg a vendégeket!~Micsoda diadal
140 VII | szóban!~Majd most tudja meg az úri társaság, hogy mi
141 VII | szava.~Csak Simont nem látta meg.~– Kedves Mikuláj úr! Még
142 VII | kiírni az újságba? Fogadja ön meg – anyjának a csontjaira.~–
143 VII | a szóban a felmondás is meg volt adva. Mátul fogva megint
144 VII | Zoltán.~Hát a kegyelmes úr? Meg a neje? Mi itten már most?
145 VII | hederített volna, azt ragadta meg, hogy „hát mi nem tegezzük
146 VII | ifjabbhoz, akit nem illet meg semmi, de akivel szívesen
147 VII | e szóra mérgesen fordult meg, s a könyökével kiüté a
148 VIII | Az ő agyában született meg az a praktikus eszme, hogy
149 VIII | csukják be, koplaltassák meg, s mikor szabadon eresztik,
150 VIII | áthelyezni. Én pedig nem mondtam meg neki.~– Azt okosan tette,
151 VIII | Azok adják neki a panem; ő meg azoknak a circensest.~Aranka
152 VIII | kívánságainak?~– Arról szó sincs. De meg akarjuk tudni, hogy mit
153 VIII | pontban tizenkét órakor meg fogja látogatni, nem a hivatalos
154 IX | be nem avatott embernek meg kell találni a tollsípot,
155 IX | pedig sehol sem kaphatja meg, mert a hátára van tűzve
156 IX | hajótörésnél.~Simon ügyesen kerülte meg a veszedelmes pozíciót.~–
157 IX | kormány új kísérletet kezd meg a politikájában, ami az
158 IX | a fogai közül.~– Délben meg fog bennünket látogatni
159 IX | leült a tükör elé. Egészen meg volt szelídítve. Simonnak
160 IX(1)| ellenfelének a lábaszárát vágja meg, ahogy Jarnac lovag cselekedett.~
161 IX | Durchlaucht ma délben a vendéglőt meg fogja tisztelni magas látogatásával.
162 IX | tarkalevelű kecskerágóval rakják meg a szögleteket, ami csak
163 IX | levegőbe lőnének, akkor meg a berlini Kladderadatsch
164 IX | viador, s azok karddal vívtak meg pur-lonnör dü-drapó.5~És
165 IX | Ugye, akkor nem dobbant meg a szíve arra a szóra, hogy „
166 IX | eszünkbe jut!~– Nem tudhat meg semmit. Már elutazott a
167 IX | fejvágás, nyak- és hasvágás meg a szúrás. A vívók fejükre
168 IX | skontrálni, rekapitulálni. Aztán meg magánál tartotta a búcsúlakomára,
169 IX | után a feketekávé, aztán meg a konyák,6 úgyhogy mire
170 IX | meglátta a kardokat, akkor meg egyszerre elkezdett izzadni.~
171 IX | kardjával Zoltán felé. Az meg csak kommandírozta.~– Ne
172 IX | izzad a tenyered. Kend meg jobban azzal a kolofoniummal.
173 IX | kard hegye a padlóban állt meg. Világosan észrevehették
174 IX | Zoltánnak azt a szándékát, hogy meg akarja vágatni magát Simonnal. „
175 IX | mindenki elvetőleg ítéli meg, nem fájt a szívének; hanem
176 X | Azonban Lenke Simon még ezt is meg tudta akadályozni. Azért
177 X | Simonnak legelső kútforrásból meg kellett tudni.~De hiszen
178 X | hűsége egymáshoz.~A cigány meg a cigányasszony oly híven
179 X | szenvedély emészté Arankát; ő meg a művészért lángolt.~A régi
180 X | elbuktassa. Ha a nő bukik, a férj meg fogja utálni; s a bosszútól
181 X | történet.)~Citera nem állhatta meg, hogy közbe ne szóljon:~–
182 X | olvasni.)~– Nem kaphatnám meg a művész úrnak a banketten
183 X | szívességet. Most súgták meg, hogy lakoma után föl fognak
184 X | idővel? – Ha a báró most jött meg az útról, előbb át kell
185 X | úgynevezett hangversenyt. Ki adta meg erre az engedélyt?~– Ön
186 X | Repülj fecském”. Erről meg köztudomású, hogy a szövegét
187 X | képletekben testesülnek meg a protestációk. Az ócska
188 X | lekötötted a szavadat már, hogy meg fogod engedni az európai
189 X | cenzúra! Nem azon fordul meg a dolog. – Hanem azon, hogy
190 X | Ezt már röptében hallotta meg Ollósitól, míg a lépcsőn
191 X | a kisdedóvodánk otthona meg van alapítva.~Simon szatírás
192 X | maga eltűnik is, de a füle meg a szeme ott marad.~Egy perc
193 X | díjak mellett: akkor tartsd meg a becsületet. Ezt a programot
194 X | belőle a lajstromos könyvet, meg egy hivatalos pecséttel
195 X | kedvében volt. A postásnak is meg kellett érezni a haragját.~–
196 X | Fruzina asszony teljesen meg volt nyugtatva. Senki sem
197 X | Csak Ollósi úr figyelte meg a Lebegut-pár mimikai eszmecseréjét,
198 X | hozzá:~– Uram, ne sértse ön meg a hölgyeket!~– Én csak az
199 X | hatalmaskodónak.~– Azt kísértse ön meg, uram! S aztán legyen felelős
200 X | nyomorult! – kiálta rá Zoltán. – Meg meri támadni a hölgyeket.~
201 X | halált! – Hogy ne érjem meg ennek az órának a végét. –
202 X | a végét. – Hisz annyian meg tudnak halni egy perc alatt
203 X | nem volt nagyobb soha. Ölj meg Isten! Mert különben én
204 X | Mert különben én magam ölöm meg magamat! – Óh, mert azért
205 X | meghallhatták.) Nem téged öl meg az Isten azért, hogy ezt
206 X | Engem korbácsoltatsz te meg? Anyádat? Átkozott! A cigányasszony
207 X | sértésért, amit szemembe vágott.~Meg akart halni.~– Szolgálatjára
208 X | Szolgálatjára állok uram. Nevezze meg a segédjét.~Simon széttekintett.
209 X | férfias cselekedet! Csak meg ne bánja holnap reggelig.”~
210 X | körülmények nyilvánosan történtek meg. Kínos feszültség uralta
211 X | villámlobbanásnál, látta meg a veszélyt, amelybe küldve
212 X | kendőjébe.~Simon durván kapta meg Aranka kezét. Sietve tűntek
213 X(1) | szintén magának tartott meg. S mikor már a vonat indult:
214 XI | zárdanövendéket, hogy semmit meg ne tudjon a nagy országváltozásból.
215 XI | Manga, azt még nem mondta meg neki senki.~Valami titkos
216 XI | a székéről, azt mondva: „meg vagyok ölve!” Azzal kitántorgott
217 XII | már kóbor kuvaszok ugatták meg az elkésett járókelőket.
218 XII | nyitni. A házajtónak a kulcsa meg fel volt téve az eszterhéj
219 XII | mondá Manga. – Tanuld meg, hogyan kell. Forgácsot
220 XII | tartod rá a serpenyőt, mert meg talál benne gyulladni a
221 XII | köménymagot dobsz bele, meg egy gondolatra való vereshagymát. –
222 XII | hagyod hűlni, hogy a száját meg ne égesse.~Citera minden
223 XII | menyemasszony, ezt most már meg kell szoknod. Eddig a napad
224 XII | már neked, édes leányom, meg kell szoknod, mert engemet
225 XII | azt a szépen kérő száját! Meg akart rontani vele.~– Hiszen
226 XII | keresztül. Én rontottam meg a Barkó Palit! De úgy megrontottam,
227 XII | ínséget, a nyomorúságot, meg ezt a gunyhót. – S én voltam
228 XII | halálát végignézzem, akkor öl meg.~Citera ismét elrémült.~–
229 XII | Az égen járó holdvilágra; meg arra az érthetetlen nagy
230 XIII | megragadta Manga vállait.) Valld meg, hogy hazudtál. Nem igaz,
231 XIII | ne nézz úgy rám. Csókold meg az orcámat.~– Hát fiad vagyok?
232 XIII | ide a két rajkót. Tanulják meg, mi a cigánydicsőség. Te
233 XIII | két feketerigóra, arról is meg kell tudnod, hogy te vagy
234 XIV | aláfelé megerősíteni. Önnek meg kellett volna nyernie a
235 XIV | asszonyok ellen kezd háborút, az meg van verve.~– Aki szövetkezik
236 XIV | kerületéről, mindig azt írta meg, ami kellemetes, de nem
237 XIV | fajzatot!~Léptek hanga zavarta meg a szívélyes társalgást,
238 XIV | úrék. A cigány muzsikus meg az ő pereputtya.~No ezekért
239 XIV | változtatni.~Pali jött, aztán meg Citera a két ikerfiúval.~
240 XIV | dolgozni kell, aki becsületesen meg akar élni. Én is így kezdtem,
241 XIV | senki” volt.~Erre a Petykó meg a Palkó módosan odaállt
242 XIV | aki a zsendicés bögréket meg egy marék sósperecet hozott
243 XIV | apaka! Jó sósperec.~– Én meg a mézeskalács felét! Egyél,
244 XIV | Citera. – Éppen a Palkó meg a Petykó prémiéjén!~– Értem
245 XIV | rohadt almával hajigálnak meg bennünket?~Simon halkan
246 XIV | Aranka még ettől sem ijedt meg.~– No ha ilyen súlyosak
247 XIV | ölelték, csókolták.~– Amelyik meg az apját szereti jobban,
248 XIV | markolt, a másik tenyerével meg letapasztotta a száját.~–
249 XIV | Hát nem te dorgáltál meg engem „egyszer”, hogy nem
250 XIV | palotájában, s arra Barkó Pali is meg volt híva feleségestül.~
251 XIV | Barkó Pali restelkedve inté meg a feleségét.~– Ugyan ne
252 XIV | nekem két gyémánt függőt, én meg neki két gyémánt fiút –
253 XIV | ragadnék, s úgy rohannám meg az ellenfelemet.~Zoltán
254 XIV | haragot színlelt.~– Most meg nincs párbajsegédem – monda
255 XIV | útitáskában.~– Töltsétek hát meg.~A pisztolyok megtöltésének
256 XIV | sűrű hajlongások között adá meg a kívánt magyarázatot.~–
257 XIV | csába vigyorgása jelent meg az arcán.~S ez a rémmosoly
258 XIV | tőle.~Pedig hátha nem halt meg? Hátha még megmenthető volna?
259 XIV | lapot. Magával hozta. Nagyon meg volt elégedve Ollósival,
260 XIV | a barrière-ig.~Simonnak meg kellett mutatni, hogy hol
261 XIV | Látni akarta, hogyan ölik meg azt az embert, akit gyűlöl.~
|