bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
1 I | zendülést el fogja nyomni.~Ez be is következett: a lázongó
2 I | alászállni.~Nappal igen regényes ez az út a páfránnyal és szederindával
3 I | között; de éjjel, sötétben ez mind akadály. Az ember nem
4 I | fájdalmak vették elő.~– Ez kellett még! – dörmögé a
5 II | Jobban megvédelmezi azt ez a haldokló cigány itt az
6 II | katonákkal, mint a lázadók.~Ez a magyarázat győzött. Zoltán
7 II | próbált. Olyan furcsa volt ez, hogy nevetni lehetett volna
8 II | selyem főkötője van! Hát ez a gyolcs pólya! Hé!~A haldoklónak
9 II | más is.~S nagyon jó volt ez a furfang.~Alig pihente
10 III | magaviselet miatt. Hallatlan eset ez! A Lenke-családnak egyik
11 III | mind derék katona volt! – Ez a gonosz hír egy kis gyenge
12 III | az anyja iránt sem. Pedig ez az egyetlen lény a világon,
13 III | Passzionátus hivatalnoknak ez olyan élvezet, mint mikor
14 III | alásan…~– Micsoda parasztság ez! – rivall rá felförmedve
15 III | borotváltatni.~– Méltóságos báró úr! Ez a bajusz együtt őszült meg
16 III | van a gróf ellen.~– Hát ez a bátyám baja.~– De nekem
17 III | mihez ért urambátyám?~No már ez olyan gorombaság volt, hogy
18 III | földbecslést. Azt mondja a költő: „Ez a föld, melyen annyiszor
19 III | annyiszor apáid vére folyt. Ez, melyhez annyi szent nevet
20 III | semmit sem hajtottam végre. Ez a folyamodásomban is benn
21 III | figyelmeztetem urambátyámat. – Ez a nagy szakáll akadályozni
22 III | földkóstolásban.~– Hiszen ha csak ez a szakáll van útban! Azt
23 III | negyedet ütött kilenc után. Ez figyelmezteté valamire.~–
24 III | külföldre.~– Külföldre? Ohó! Ez gyanús dolog! Az emigrációhoz
25 III | nagyherceg megbízásának. Ez pedig itt az orosz impresszárió
26 III | iratokat fejcsóválva.~– Hm! S ez a mese mind igaz! Mire nem
27 III | majd gondját viseljük.~Ez a szó a menyecskének is
28 III | bárónéhoz fordulva.)~– No ez megvan – mondá Simon. –
29 III | ahol állsz. Nem vályogvető ez, se nem taposómalom.~A cigány
30 III | demonstráltok.~– Hogyan?~– Hát ez az öltözet, melyet viselsz,
31 III | öltözet, melyet viselsz, ez a kékre festett „honi” kartonruha
32 IV | Szolgálhatok? Talán ez jobb lesz? – kínálkozék
33 IV | Lehet, hogy ragad önkéntelen ez a beszédmodor, de az is
34 IV | Nudlpflanzlt, a Nudlpflanzlt. S ez az én Leibspeisom, az én
35 IV | passzióm.~Igazán jó fiú ez a bárócska!~– Szabad referálnom
36 IV | főnök. – Nem kell sietni! Ez a regula. Inkább még én
37 IV | mondá magában Simon báró. – Ez bizonyosan előléptetésem.~–
38 IV | helyett kegyelmet, kegyelmet. Ez az én elvem, az elvem.~Simon
39 V | csodálkozva. – Hogyan ért ez a szerencse?~Lebegut Ottokár
40 V | grófnak, de fél is tőle. Ez karakán fickó! Mindenki
41 V | kezét a megyefőnöknek”.~– Ez egy becsületes idegen hivatalnok,
42 V | Mind fényesen kiállta. Ez tartott két évig. Paradicsomi
43 V | egészen ínye szerint volt ez a beszéd! Ő is tódított
44 V | is részt vettem. Tudod, ez a legélvezetesebb neme a
45 V | megtorlást nem vehetek rajta. – S ez a szirén ez egész idő alatt
46 V | vehetek rajta. – S ez a szirén ez egész idő alatt folyvást
47 V | az arcképet meglátta.~– Ez Aranka!~– Én nem mondtam
48 V | arcképestül a tűzbe dobod.~– Ez szép kelepce volt tőled!~–
49 V | Hát amit most elmondtál, ez az én programom. Rémképet
50 V | szolgálatba kell állnom. – Ez most gyűlöletes dolog. –
51 V | Még egy szót, öcsém. – Ez lesz az utolsó. – Nem beszélek
52 V | csak hideg marad. (Talán ez a fekete vér?)~Simon a tükör
53 V | mondá~– Gróf úr! Úgy hiszem, ez az ügy be van fejezve. Engem
54 VI | ügyiratok közé elrejtse.~– Ez az ember énrólam beszélt! –
55 VI | megjelenése mutatta, hogy ez valami soronkívüli hölgy.
56 VI | megmaradt a művészeted.~– Éppen ez volt a sorsomnak a lidércfénye –
57 VI | mondta volt el, s én csak ez arcképről, mely a tárca
58 VI | tűzbe olvasatlanul.~– Még ez a kegyetlenség is! – kiálta
59 VI | Kétezer forint fizetéssel. Ez még háztartásra nem elég.
60 VI | neje, az már „állás”, de ez egy vándortrupp, mely nyáron
61 VI | minisztériumhoz.~Örömhír volt ez Simonnak!~– Akkor nagy előléptetés
62 VI | minden fehér rajta, csak ez a léleklakta folt sötét.~–
63 VI | megyefőnök azt jegyezte föl ez iratra, hogy „Supprimatur”. –
64 VI | hogy „Supprimatur”. – Ha ez egy felsőbb hatalom kezébe
65 VI | senkit. De a leveledet várja.~Ez rendes dolog. Simon azonnal
66 VI | Aranka tegezte Palit, ez pedig nagyságolta a hölgyet.
67 VI | pedig nagyságolta a hölgyet. Ez így szokás – a cigányoknál.)~–
68 VI | szenvedélyes vér parancsolatával. – Ez a jó! – A másik egy hideg,
69 VI | bízva nehéz küldetések. Ez a te mostani siettetett
70 VI | orgyilokhoz nem nyúl soha.~– De ha ez a levél illetékes kézbe
71 VI | volt terjedve a híre, hogy ez alighanem utolsó föllépte
72 VII | Tíz hónap múlt el azóta, s ez idő alatt nagy változások
73 VII | is tőle minden ember!~S ez fölöttébb szükséges egy
74 VII | folytatott. Hogy miből telik ez a pazarlás? Arról megint
75 VII | város minden előkelőségéhez. Ez volt az első próba.~Kik
76 VII | választ. – A jelen esetnél ez talán több is volt, mint
77 VII | fehér hattyúrul. – Most ez a sok szép porcelán mind
78 VII | báró úré lett? Ugye? – Meg ez a sok ezüst is mind? – Ej
79 VII | derék öccse, akire rámaradt ez a sok drága szerdék! – Ugyebár
80 VII | drága szerdék! – Ugyebár ez a palota is a kegyelmes
81 VII | Nagyon kellemetlen volt ez a fecsegése az ős vadembernek
82 VII | írószereket használhasson.~– Ez nagy vigasztalás lesz rá
83 VII | helyben elintézni; mert ez a legfőbb fórumhoz tartozik,
84 VII | átváltoztassék börtönfogságra. – Ez kissé hosszadalmas eljárást
85 VII | nevetett.~– Ah! Ön féltékeny? – Ez nevezetes. – Vajon mi célja
86 VII | elsők! – monda Lebegut úr. – Ez nekem szokásom, régi szokásom.
87 VII | ugyanolyan pantomimikával (ez neki hajdani mestersége
88 VII | jelekkel Arankának, hogy ez az az ember, aki a bűnösöket
89 VII | mondja vele a feleségem, hogy ez az úr egy gróf, akinek kilencágú
90 VII | megajándékozni.~De Lebegut úrnak ez sehogy sem ment a fejébe.
91 VII | önté ki szíve keservét.~– Ez mégis szörnyűség, hogy amíg
92 VII | rekrutát megvizitálni? S ez az ugrifüles muzsikus egész
93 VII | szolgálta a közügyet. De ez rágalom! Az klarinét volt.
94 VII | kihallgatás nélkül gonosztevő. Ez is az.~– Csak egy mentő
95 VII | számára: a szép asszony.~– S ez a fickó éppen azt hagyta
96 VII | éppen azt hagyta otthon. (Ez volt a gonosztett a kegyelmes
97 VII | vagyok igazán a magamé. – Ez volt az, amiért a külföldön
98 VII | úgy szerettek.~– „Idehaza ez mind megszokott mulatság” –
99 VII | mulatság – mondá Aranka.~Ez nehéz mondás volt, oly nehéz,
100 VII | körülállók mind hallhatták.~Ez meg éppen orákulumszerű
101 VII | beszéljen a maga élményeiről, ez olyan bizarr gondolat, amit
102 VII | Fruzina asszony is.~– De már ez több az elégnél – fakadt
103 VII | barbarászt a vendégek között:~– Ez nagy önfeledkezés volt öntől,
104 VII | Megcsókolni a cigányzenészt.~– Ez csak múzsacsók volt.~– Az
105 VII | fájdalmai vannak elsiratva.~– Ha ez az ön háza, akkor csakugyan
106 VII | Grófnő! Micsoda szcéna ez megint? Így kell ajtóstul
107 VII | tartott a kezében.~– Hát ez kiszabadult? – kérdezé Lebegut
108 VII | a kezét simogatta.~– Hát ez itt! Ez itt nem a bilincstörés
109 VII | simogatta.~– Hát ez itt! Ez itt nem a bilincstörés helye?
110 VII | között. A többit is látta; de ez tetszett meg neki legjobban.
111 VII | úrnak.~– Hogy parancsolgat ez itt, mintha csak a saját
112 VII | megtanultam faragni. Még ez a nyereségem is volt. Neked
113 VII | szemeiben.~– Óh édes jó fiam! Ez lesz nekem az olvasóm. Ezen
114 VII | emberkének milyen öröme volt, s ez örömében még a felesége
115 VII | osztozott. Az asszony nevetett. Ez pedig csak önkénytelen jöhetett
116 VII | árestáns gyomrának való ez! Nincs egy kis törökbúza
117 VII | kitalálni és jót elkészíteni, ez a hajdani jó anyák gyöngédsége.
118 VII | Halkan dörmögé Simonhoz:~– Ez az egész egy rossz álom!
119 VII | fordult a társaság felé.~Ez a tüntetés tetszett a vendégtársaságnak –
120 VII | whistasztal felterítve. Ez az én kedvenc játékom. –
121 VII | nagyon jól játssza a whistet.~Ez megint egy méregcsepp. Csak
122 VII | Csak te foglalj helyet.~Ez már Simonnak mégis csak
123 VII | szerencsés hazaérkeztére!~Ez a toaszt általános viszonzásra
124 VII | innen – mondá a nejének. – Ez az ő háza.~És a kegyelmes
125 VIII| húzza a nótáját.~De hisz ez még álomnak is képtelenség!~–
126 VIII| Durchlaucht az éjjel megérkezett.~Ez sikeres oldaltámadás volt.
127 VIII| bárónak várva várt hír volt ez.~– Megérkezett?~– Az inasától
128 VIII| töltöttem az éjszakát.~– Hát… ez az orr! – mondá Ollósi,
129 VIII| termett ezen az éjszakán ez a szép mákvirág?~Azzal odanyújtá
130 VIII| elszörnyedés hangján rebegé:~– Ez már infámia!~Simon báró
131 VIII| szatirikus verseket írni. Ez csillapító kúra nekik.~–
132 VIII| hivatalos előmenetelében. Ez természetes ellenség volt.~
133 VIII| Hát a szegény tollvitéznek ez a sportja. Egyik emberrel
134 VIII| inclusive rendőrfőnök) ez alkalommal tanúsítottak.~
135 VIII| dünnyögött a teljhatalmas úr. – Ez a bonhomme nem hiába kapott
136 VIII| Gondolja csak, édes báró, ez a pámsábel ember egészen
137 VIII| Vegye át az én szállásomat. Ez úgyis üresen marad.~Simon
138 IX | körülmények között. Rosszabb ez a hajótörésnél.~Simon ügyesen
139 IX | megválasztanak elnöknőnek.~Ez ismét új hatást keltett.
140 IX | tartani, és adod a honleányt.~Ez! Ez volt az ő utópiája.~–
141 IX | és adod a honleányt.~Ez! Ez volt az ő utópiája.~– Azért
142 IX | prándr konzsé. Holnap utazik.~Ez megint új trillát adott.
143 IX | fejfájást. Csupa elevenség lett. Ez a szó: „látogató jön” –
144 IX | említette, s bátyámuramnak ez lesz a legkeservesebb. Internálni
145 IX | ábrázatja a rendőrfőnöknek.~– No ez nem csak nekünk volna fényes
146 IX | sartrőzt3 szerváljanak föl, ez az „ő” kedvenc likőrje.~
147 IX | valami eredménynek lenni.~Ez mind helyes nézet – úgy
148 IX | félreérteni. Magasztalni kezdte.~– Ez önnek éppen a legnagyobb
149 IX | smissz” a bal pofájára. Ez is egy ajánlólevél lesz
150 IX | magasabb körök előtt.~Még csak ez a biztatás kellett Simonnak!
151 IX | alig ismert a férjére. Hisz ez egy Ritter ohne Furcht und
152 X | jótékonyság emlékére emelni, mert ez egy győztes hadjárattal
153 X | és egy jegesztő szellem.”~Ez volt Simon lelkében is.
154 X | össze.~– Valóban az ő érdeme ez.~– Nem az ő dicséretére
155 X | de Anna komolyan vette.~– Ez a hangverseny lesz a hazai
156 X | pénztárnoknő.~– Hogy lehet ez? Énnálam csak ezüstkoszorúra
157 X | jöttünk – mondá Lebegut úr. – Ez nekem szokásom, szokásom.
158 X | kunsztrájterek.~– Vajon mennyit érhet ez a koszorú? – kérdé Balambér
159 X | morgolódik a kataszter; – ez az én hátamat használja
160 X | átadásával én lettem megbízva.~– Ez oly nagy szerencse rám nézve,
161 X | mennyországomba. – Olyan ez rajtam, mint a holdkór. –
162 X | sulle labbre.” – Csitt! Ez meglepetés fog lenni.~Pali
163 X | vasúthoz mint rendesen. – Ez az ember vesztét érzi! –
164 X | mai napon! Ah, kedves úr. Ez az én napom! – Megbolondult
165 X | én napom! – Megbolondult ez félig? No hát legyen egész
166 X | Ah! Ön is megérkezett? Ez igazán kedves!~Simon pedig
167 X | lihegé:~– Micsoda komédia ez itt?~– Hát komédia-házban
168 X | nóta. – Tudja ön, mi az? Ez nem más, mint a „Bercsényi
169 X | láttam kurucokat.~– Hát ez a másik? A „Bihari kesergője?” –
170 X | Bihari kesergője?” – Hisz ez a valóságos Bihar vármegyei
171 X | ameddig az én kezem elér?~Ez mind magas pátosszal volt
172 X | nagyot kacagott rá.~– Uram! Ez oly szép volt, hogy ha ön
173 X | a nemes pátoszt énrám? – Ez különben is nem tartozik
174 X | tegezni kezdte a feleségét. Ez csalfaságot árult el.~Aranka
175 X | kötöttem le a szavamat?~– Ez igen kedves, szeretetreméltó
176 X | férfibecsület kvalifikációjából ez a szó „szerelmeskedés” ki
177 X | a féltékenyt „játszani”?~Ez a szó egészen cinikussá
178 X | fölnyíltak a szemei: „Ahá! Ez is a Phaedrus vadásza! Nem
179 X | vérünkből való zsarnok ellen. Ez mindenkinek fölnyitotta
180 X | hivatalbeli kötelességet.~Ez gyilokdöfés volt az anya
181 X | az a dicső, a művész. – Ez pedig, ez a gyehennaember:
182 X | dicső, a művész. – Ez pedig, ez a gyehennaember: ez az én
183 X | pedig, ez a gyehennaember: ez az én fiam! – Azt hittem,
184 X | Megyefőnök úr! Vitesse ön ez őrült nőt a kórházba, a
185 X | senkinek, senkinek; mert én ez órában megkaptam a kegyes
186 X | kibontotta, elolvasá. A levélben ez állt:~„A legkegyelmesebb
187 X | szava. Érzé, hogy tenger ez, melybe ő elsüllyed. – Egyet
188 X | Óh, milyen szomorú nap ez!~Ingoványi és Kalászi urak
189 X | összeborzadt. Babonás volt. Ez a varázslónő egy ráfújásával
190 X | társaság fel volt förmedve.~S ez elszörnyedt arcok közepett
191 X(1)| Palinknak az élettörténetét. Ez is honvéd volt 1849-ben.
192 X(1)| a híres cigányprímásnak. Ez sértette a büszkeségét.
193 XI | Öröme telt benne, hogy ez a fiú hogy vívott ki magának
194 XI | muzsikál többet.~Csak neki lesz ez kínos meglepetés, ha megtudja.~
195 XI | kitöröm a nyakát.~Ollósi úrnak ez elég volt.~Arra Zoltán visszasietett
196 XI | a kefelevonatot, mielőtt ez azt a végzetes közleményt
197 XI | végig le kell muzsikálni. S ez a cikk a tárcában volt,
198 XII | az ötödik a bölcsőben. Ez már egyéves, el is volt
199 XII | Citerának egy szava sem volt ez ellen. Megrakta a tüzet,
200 XIII| megállt, mikor Palit meglátta. Ez pedig indulatos hevességgel
201 XIII| földbe. Megvan a babona. Ez a viaskodás el van rontva.
202 XIII| táján kukurítanak a kakasok. Ez az ő virradatja.~Citera
203 XIV | útján lehet közelíteni.~Ez kegyetlen csípés volt.~–
204 XIV | tokba zárva a színháznál – ez csak afféle Schunda-hegedű.~
205 XIV | Őrültségi roham volt ez? – Nem tudom minek nevezni. –
206 XIV | Megint új sétálók jöttek. Ez egy cilinderkalapos úr volt,
207 XIV | színdarabbal megríkatni.~Ez a heccelő gúny bizony nem
208 XIV | párbaj megakadályozására.~Ez már kegyetlenség volt. Ennyire
209 XIV | fölkapaszkodtak a nyakába.~– Hát ez a kézcsókolás? Ti vadmacskák!~
210 XIV | Én csak azt tudom, hogy ez a prímás, ez a kontrás.~
211 XIV | tudom, hogy ez a prímás, ez a kontrás.~Azzal a jobb
212 XIV | volt híva feleségestül.~Ez alkalommal is sok megjegyzést
213 XIV | asszonyoknak mintaképül szolgált. Ez a szép igazgyöngy nyakék
214 XIV | pedig azt suttogja, hogy ez Morny herceg ajándéka.~Citera
215 XIV | erről nem lehet beszélni? Ez szégyen?~– Ez szégyen.~–
216 XIV | beszélni? Ez szégyen?~– Ez szégyen.~– Hanem az, hogy
217 XIV | Mindenki szeme láttára.~Ez volt a revánzs azért a másik
218 XIV | mint te, ugyan erős lenne ez a nemzet. – Lám énutánam
219 XIV | bevárnunk? Kellett nekünk még ez a végső meggyalázás?~Simon
220 XIV | hipokritai szemforgatással.~– Ez méltatlanság! Ez politikai
221 XIV | szemforgatással.~– Ez méltatlanság! Ez politikai bosszú.~Aranka
222 XIV | hölgyért ott. – Annak tartozom ez elégtétellel.~Aranka felsóhajtott.~–
223 XIV | a fejét Zoltán előtt.~– Ez esetben azonban én nem lehetek
224 XIV | fehér zsebkendőt fektetett. Ez a korlát. – Azon túl még
225 XIV | tárcában van a végrendeletem. Ez az anyámnak átadandó. –
226 XIV | az anyámnak átadandó. – Ez pedig az a bizonyos nyilatkozat.~
227 XIV | kiszakított lapot.~– Mi ez? – kérdé Simon, kinek akkor
228 XIV | a kívánt magyarázatot.~– Ez egy obligát nyilatkozat,
229 XIV | lelkemnek.”~– Mire való ez?~Kalászi úr csupa udvariasság
230 XIV | adott felvilágosítást.~– Ez a párbajsegédek fedezése
231 XIV | vigyorgása jelent meg az arcán.~S ez a rémmosoly azt hitette
232 XIV | másvilági gyors utazásban.~Hanem ez a tíz perc elég volt Simonnak
233 XIV | ejtett ki ellene. – Hát csak ez mondott és többet nem mondtak?
234 XIV | valamennyit a hegedűssel együtt! Ez volna az elégtétel!~Hát
235 XIV | Öné a választás.~Aha. Hisz ez a párbajsegéd.~Gépies mozdulattal
236 XIV | Miért dobog olyan sebesen ez az ostoba szív? Miért reszket
237 XIV | éhező purdém van odahaza.~– Ez az ember megőrült! – kiáltá
238 XIV | vasbilincs, s a szemébe mondá:~– Ez az ön műve, asszonyom. Mért
|