bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
1 I | sem használt semmit.~Ahol már egyszer megjelent, ott megtiltották
2 I | beteljesüléséhez közeledett már. Férje, a tábornok, amint
3 I | mezőre kaszálni, s este már halva hozták haza. Pedig
4 I | elkezdték suttogni, a másodiknál már kimondták, a harmadiknál
5 I | kimondták, a harmadiknál már ordították, hogy az uraság
6 I | ételt. A kisfiút, Zoltánt már aludni küldték.~A második
7 I | vadászokat kinn az erdésztanyán már lefegyverezték. A kastélybeli
8 I | nagyobb gyalogolásokat is tett már, mikor egyhuzamban fölmentünk
9 I | De tud az lőni, volt már medvevadászaton is. Siessünk,
10 I | úrnőjét a hajdú. – Ott látom már a „kővé vált barátot”, az
11 I | kolonc a vége felé van. S ott már csupa kavics a vízmosás
12 II | a vadmadarak megszokták már egymást.~Az aranymosó egy
13 II | de teszi a Devla. Megyek már, útban vagyok.~– Mi lelt?~–
14 II | megölt.~– Mid fáj?~– Most már semmim. Mert már kiadtam
15 II | Most már semmim. Mert már kiadtam a lelkemet. Jaj
16 II | mert belátnak.~– Ki látna már be?~– Az ott ni! – szólt
17 II | emberré lettem tőle. – No már eredj dolgodra.~A cigányasszony
18 II | angyalkámat. Aztán vihetsz már. Olyan könnyű vagyok, mint
19 II | Manga! Manga!~Nem tudott már az ajtón dörömbölni, nem
20 II | gyermeket lecsillapítani. Azok már az első táplálék után kiabáltak.~
21 II | ápolnia. Szürkülni kezdett már. Manga kiment az erdőre
22 II | ismét előkerült a kunyhóból, már a nap kezdett kibukkanni
23 II | porontyát. Vigyék el, ha már az apját elvitte a devla.
24 II | vissza a kastélyba, ahonnan már akkor a vadász-katonaság
25 III | derék Lenke Lőrinc tábornok, már tízéves korában, amikor
26 III | fickóval senki sem bírt már az atyai háznál, beadta
27 III | volt tizenhét éves koráig. Már hadnagyként kellett volna
28 III | óra kilencet mutat; Simon már az íróasztalánál ül, s a
29 III | báró irodaszolgának. Szürke már a legénynek a haja is, a
30 III | orromig jön kend! Mikor tanul már emberséget? – Menjen vissza! –
31 III | Itt van a borbély.~– Már elkésett öt perccel. Magam
32 III | Instálom, nem instálok. Én már magam elvégeztem.~– Még
33 III | mellet verő szakáll, az már igazi.~Barátságos nevetéssel
34 III | uramöcsémnek azon melegében. Már megint az urabátyja, a Zoltán
35 III | fensőbbség orra alá.~– Az neki már a természetében van.~Balambér
36 III | mihez ért urambátyám?~No már ez olyan gorombaság volt,
37 III | hazádra derül fény”.~– De már mégis melyik pályát tartaná
38 III | még”? Vagy otthon van-e „már”?~Az íróasztal kisebb fiókját
39 III | szabad meglesni. – Megmondtam már határozottan a grófnőnek,
40 III | egész históriát! Hallottam már elégszer. Az anyámat üldözőbe
41 III | Igazi csokoládé bonbon!~Ezt már nem hallgatta a bárónő,2
42 III | leghátul a helye.~Manga már tizenkét év óta nem látta
43 III | láthatja: előkelő úrnak, aki már a méltóságos tituláig felvitte,
44 III | találkozott a báró. A cigányfiút már hatéves korában elvitte
45 III | székvárosi banda prímása magához; már gyerekkorában nagy tehetsége
46 III | alaposan a zeneművészetet. Már tizennégy éves korában hangversenyekben
47 III | nagyherceg hítt meg, akinek már itt jártában többször muzsikáltam.~–
48 III | minek jössz hozzánk, ha már megkaptad Bécsből az útlevelet?~–
49 III | köszönöm alásan a gondviselést. Már csak úgy illik az, hogy
50 III | elrejtse a lábait.~– Ahhoz meg már senkinek semmi köze.~A szekretárius
51 III | van írva a számotok, most már mehettek – mondá Simon,
52 III | Magában motyogott: „Hát már ennek a fiúnak ki súgta
53 IV | Ottokár három év óta volt már e nevezetes Bezirknek a
54 IV | szerencsém, legyen szerencsém.~Már Simon báró is duplázta a
55 IV | emberek, jó emberek. Voltam én már olyanok között is, akik
56 V | lemond a dohányzásról.~– Hát már én ilyen vagyok.~– Magukra
57 V | fölfelé.~Simon báró most már egészen visszanyerte nyugodtságát.~–
58 VI | lihegé a hölgy indulatosan.~Már maga a megjelenése mutatta,
59 VI | ha egy nő vádolva van, az már el van ítélve. A társadalom
60 VI | Lám a feszület is ott van már.~Simon elfanyalodva ült
61 VI | gyönyörködhessék az arcában. – Most már irodafőnök vagyok, most
62 VI | irodafőnök vagyok, most már beszélhetünk arról, hogy
63 VI | lehetnék hivatalnok neje, az már „állás”, de ez egy vándortrupp,
64 VI | megfogva a művészt.~– Oda már van valaki beírva.~– Kicsoda?~–
65 VI | Igenis hitszegően, mert már egyszer amnesztia útján
66 VI | meg az igazgatónak, hogy már kirekedtem. – Egy adag arzenikumcukor
67 VI | utasítást nem kérek. Búcsúzni már voltam Zoltán grófnál, s
68 VI | töméntelen sok.~A parterre-en már el volt terjedve a híre,
69 VI | játszott. Nem játék volt az már!~E felvonás után rengett
70 VII | születése, atyjának érdemei már előzetesen is ajánlották. (
71 VII | szenvedései voltak vele. Felvette már a krinolint s az ahhoz tartozó
72 VII | össze a kártyáidat, Manga. Már a kártyáknak sem hiszek.
73 VII | az én fiam úgy hozzá van már szokva a nagyurakhoz, mint
74 VII | súgva mondá:~– Hjaj! Annak már van kettő. – Ikrek az angyalkáim!
75 VII | feketék, mint a fekete rigó. – Már meg is vannak keresztelve. –
76 VII | gyerekekkel. – Hiszen érti már, tudja már a kegyelmes asszony.~–
77 VII | Hiszen érti már, tudja már a kegyelmes asszony.~– Értem,
78 VII | Tudom. – A „lánc”? Ezt már nem lehet itt helyben elintézni;
79 VII | szólok vele.~Éppen jött már.~Teljes szalonöltözetben
80 VII | mire föl akarom tenni, már benne van. – Ha a felöltőm
81 VII | mondanának egy szót.~Most már nem ragadt Simonra a szóduplázás.
82 VII | meglátunk, s egy fertály tízre már elfelejtünk; ellenben gróf
83 VII | és neje.”~Balambér urat már láttuk. Az életpárja méltó
84 VII | mellé, s megsúgá neki: „ő már jön!”~„Ő” Ki az az „ő”?
85 VII | előreszaladt kengyelfutónak?~De már nyílt a szárnyajtó, a komornyik
86 VII | előtt is meghajtá magát, aki már liberálisabb volt, mert
87 VII | úrnak:~– Azt is megérte hát már a világ, hogy egy cigánnyal
88 VII | jegyzé.~A vendégkoszorúban már nemcsak hivatalnokok voltak,
89 VII | odanyomultak közelembe.~Most már csakugyan az egész társaság
90 VII | Fruzina asszony is.~– De már ez több az elégnél – fakadt
91 VII | lehetetlen.~– De hallom jönni már. Ismerem a lépéseit. Itt
92 VII | társaság is mind odafigyelt már.~S a feltárt ajtóban csakugyan
93 VII | bálban a farsangon? Hogy már nem táncol? Az képtelenség!
94 VII | úr? Meg a neje? Mi itten már most? Vendég? Zsellér? –
95 VII | kérnem a kegyelmes asszonyt? (Már nem tegezte.) Úgy tudom,
96 VII | ülhet le kártyázni. – Aranka már játszhatik whistet.~Némán
97 VII | Csak te foglalj helyet.~Ez már Simonnak mégis csak sok
98 VII | elárulták ideges trémáját. Most már egészen odafurakodott mellé,
99 VII | magában:~– Ne haragudjál már! Hisz a gróf porcelánja
100 VII | a gróf porcelánja törött már össze; nem a tied!~Aranka
101 VII | odasietett a férjéhez. Itt ma már nem jön össze a whistparti!~
102 VII | No hát, édes Palikám, ha már kártyást nem tudsz játszani,
103 VII | éjszaka A magyarnak.”~De már ezt az inzultust nem állta
104 VII | toalettet csináltak, nem fájt már se kezük, se lábuk, siettek
105 VII | policáj-órát is rég meghaladták már, mégis muzsikáltak! S minden
106 VII | gördültek a hintók. Most már mennek! – Maga a rendőrkapitány
107 VIII | csalódás! Bizonyosra vette már, hogy az elítélt Bárdy Zoltán
108 VIII | is Szibériánk!~Lehetett már éjfél után három óra, mikor
109 VIII | elszörnyedés hangján rebegé:~– Ez már infámia!~Simon báró a közönyöst
110 VIII | bonhomme nem hiába kapott már annyi hivatalos orrot, de
111 VIII | átkozottul jó szaglása van.~(Már ennek is jó szaglása van?)~–
112 VIII | maradni vele együtt, ha már az intercalare alatt elfoglalta
113 VIII | anyám fiának sem!~– Azt már helyeslem.~– Engem az az
114 VIII | erről ma többet. – Van önnek már új szállása?~– Azt nem lehet
115 IX | veszedelmes pozíciót.~– Van már szállásunk, kedvesem. Pompás,
116 IX | egyenesen odaköltözhetünk már holnap.~Arankának be volt
117 IX | módra a fejéhez kapva. (Most már tökéletes Medúza-fej volt.) –
118 IX | hüledező arccal.~Aha! Most már más hangokat kezd adni a
119 IX | toalettje körül. Nem is volt már szükség a szobaleányra. –
120 IX | fog tenni, mert egyszer már említette, s bátyámuramnak
121 IX | Balambér bácsi.~Simon báró már most igazán nem tudta, hogy
122 IX | Simonnak is helyet kellett már egyszer állnia a zászló
123 IX | mert az a fatális paskvill már közkézen forgott.~Simon
124 IX | anyánk!~Ahá! Anyánk? most már az is eszünkbe jut!~– Nem
125 IX | Nem tudhat meg semmit. Már elutazott a falusi kastélyba,
126 IX | élethalálra, se harcképtelenségig. Már megegyeztünk a gróf szekundánsával.
127 IX | kezébe, elájult bele.~De már ebből a fatális állapotból
128 IX | alhatott, mert fél hétkor már fölcibálták, hogy keljen
129 X | jótékonyság letéteményesei.~Azt már nem lehetett megtiltani
130 X | bizalmát megnyerte. Anna báróné már megszerette a menyét, elfeledett
131 X | a nagy változást, s most már csak arra törekedett, hogy
132 X | ketten)!~Citera lehetett már huszonegy éves. Csak úgy
133 X | bosszútól a hűtlenségig már csinált út vezet.~Simon
134 X | Pedig az engedély ki volt már állítva, hanem az árát akarta
135 X | visszatérő kerületi főnök már csak a bevégzett tényre
136 X | nem muzsikáltathatja, ami már egyszer le van hegedülve.~
137 X | az előadás kezdete előtt már együtt volt az egész hölgyválasztmány
138 X | szükségünk. – Az igaz, hogy már öten tépásszák egymás haját
139 X | hangversenyeinek a koronája. Már tegnap minden jegy el volt
140 X | Ollósi úr azt tartá, hogy ha már koszorút akarnak nézni,
141 X | nevezünk, mutogatott neki.~– Én már megírtam előre a referádát
142 X | énekeltem, talán nem is tudok már? – Melyik dalt szereti ön
143 X | is lekötötted a szavadat már, hogy meg fogod engedni
144 X | hölgyek jutalmát, átadni.~(Ezt már röptében hallotta meg Ollósitól,
145 X | érvényt szerezni!~Aranka most már egész hideg nyugalommal
146 X | magyarázni a levél tartalmát. Ők már megértették egymást.~Az
147 X | akkor történni fog.~Simon már benne volt az erőszakoskodásban,
148 X | testvérek vagyunk.~– Voltunk már egyszer testvérek, karddal
149 X | fölnyitotta a száját. Kiabáltak már mindent összevissza.~Csak
150 X | Pro primo, pro primo én már általánosságban nem engedelmeskedem
151 X | pedig ön sem parancsol itt már senkinek, senkinek. Mert
152 X | utánunk, jönnek utánunk. S már most, ha tetszik a báró
153 X | Ha el vagyok temetve már, mért nem tudok meghalni?”~
154 X | nagyságnak:~– Összezsugorodtál már, mint a gilvagomba! Utolért
155 X | megharagszik. Az lett ő már. Mesebeli tündérhercegből
156 X(1) | magának tartott meg. S mikor már a vonat indult: az apa még
157 XI | az eseményeit, tíz perc már egy stádiumot képezett.~…
158 XI | ugyanazokba a szobákba, amiket már egyszer meglaktak…~…Újabb
159 XI | oda hozzá Zoltán.~– Most már jöhet vasra veretni a kegyelmes
160 XI | monda Pali.~– Nem veret már senkit vasra a kegyelmes
161 XI | Aranka nincs köztük, azt már értette.~Még Manga sem settenkedik
162 XI | felfogni tudó publicista.~Már hozta két kefelevonatban,
163 XI | volt, a vonalon alul.~De már Palit nem találta a helyén.
164 XII | szemetes sikátorain, ahol már kóbor kuvaszok ugatták meg
165 XII | alá. Odabenn a szobában már sötétség volt.~Volt ugyan
166 XII | gyerekekre vigyázzon, de az már ilyenkor olyan mélyen aludt,
167 XII | az ötödik a bölcsőben. Ez már egyéves, el is volt választva.~–
168 XII | tőle a leves. Mikor a zsír már süstörögni kezd, akkor egy
169 XII | szagáról megérzed, hogy már jól megpörkölődött, akkor
170 XII | menyemasszony, ezt most már meg kell szoknod. Eddig
171 XII | semmi gondod. Ennek most már vége. – Itt van a te kisdedóvód!~
172 XII | szépen elringatta.~– Ezt már neked, édes leányom, meg
173 XIII | a partot.~A keleti égen már kezdett pirkadni a hajnal,
174 XIII | csalit egész őszi képet vett már föl. A bükkfák hullatták
175 XIII | Madárfütty nem hangzott már, csak a prücskök cirpeltek
176 XIII | Minden helyre volt hozva már. Cigányasszony helyrecigánykodta,
177 XIII | lett egyszerre. Bánta is már, hogy mi zaj morajlik fel
178 XIV | kizsémbelhessék magukat. „Otthon” már nincs. A palotában nem mertek
179 XIV | viselt bársonyatillát, most már a hétköznapi dolmánya volt
180 XIV | muzsikusok ezek.~Pali most már egész cigányosan adja a
181 XIV | csak cigány.~Pletykálhat már az az újságíró, amit akar!
182 XIV | ami nótákat megtanultatok már, elővegyétek. Aztán felnyissátok
183 XIV | Mikor ötesztendős voltam, már itt muzsikáltam a promenádon. –
184 XIV | új nótát betanultátok-e már, amit a Pontyugrás hozott
185 XIV | lábára.~Ihajja, hajja!”~– De már most az anyátok nótifikálása
186 XIV | rájuk:~– Elhagyjátok ám már azt a cincogást!~A Palkó
187 XIV | amelyet ön elfoglalt, önnek már előre kellett volna tudnia
188 XIV | viseletű hölggyel. Ezek már civilizált nemzetbeliek
189 XIV | csavargó pereputty!”~Az idő már hét óra felé járt, s újabb
190 XIV | Petykó prémiéjén!~– Értem én már! Ezt kapunk ma ni! – mondá
191 XIV | akkor bizonyosan megkapta már a rendőrség a feljelentést,
192 XIV | párbaj megakadályozására.~Ez már kegyetlenség volt. Ennyire
193 XIV | Cseréljünk vissza!~Most már Citera is értett mindent.~
194 XIV | reggelt, Palikám! – kiáltá már messziről a gróf a muzsikusnak.~
195 XIV | keresztfiaimat is kihoztad? Tán már hegedülnek is? Hát melyik
196 XIV | a prímás.~– Ahun van ni. Már megint eltévesztettem.~A
197 XIV | nyakán csüngött.~– No most már elég világos a dolog – mondá
198 XIV | neveled őket, Palikám?~– No már ennek a két elsőnek csak
199 XIV | cinteremig. – Hanem a harmadik már pap lesz. – A negyedikből
200 XIV | lesz. – Most is nagy selma már! – Az ötödiket ispánnak
201 XIV | lesz hajóskapitány.~Most már jól oldalba taszítá az asszony
202 XIV | rákiáltott:~– Nem hagyod abba már?~De az csak folytatta rendén~–
203 XIV | tizenkettedik lesz kirurgus.~Most már Citera az egyik kezével
204 XIV | és igazgyöngyeire. Azok már lehetnek igazi dekorációk –
205 XIV | Lehet, hogy utoljára.~Ő már hallotta Mangától, hogy
206 XIV | titok. A holnapi reggeli lap már hozni fogja az egészet. –
207 XIV | belevonta a veszélybe, amiből már azt hitte, hogy kiszabadult.~
208 XIV | kérdé Simon, kinek akkor már káprázott a szeme.~Kalászi
209 XIV | rémvigyorgásra torzulni. Már fennhangon dadogott.~– „
210 XIV(2)| nem volt, de villanytávíró már volt.~
|