Fejezet
1 I | tábornok magyar indigena volt, ki a honosságot valóságos érdemeiért
2 I | szárazság miatt csaknem ki volt száradva a folyam,
3 I | szívét szakították volna ki. Az özvegyek kiálltak a
4 I | A hajdú valamit gondolt ki.~A dörzsgyufa még akkor
5 II | megrekedt faderekakbul került ki a szelemenfája, ahhoz vannak
6 II | kellett minden lépésre; ki is fáradt, többször kellett
7 II | Gyorsan! Gyorsan! Nyissa ki az ajtót, úrfi! – kiabált
8 II | egy buglyos fő tekintett ki rajta: barna cigányasszony
9 II | lehet, mert belátnak.~– Ki látna már be?~– Az ott ni! –
10 II | Aztán nagyot fohászkodott.~– Ki viseli majd gondodat, szegény
11 II | lépteivel. Nem tudhatta ki senki, hogy ott járt még
12 II | a furfang.~Alig pihente ki magát a kunyhóban, midőn
13 III | bárót éppen azért golyózták ki a székvárosi kaszinóból,
14 III | annak a palotának az ablakán ki nem könyökölt. – És Simon
15 III | Megértette? – Hát még ki van az előszobában?~– Méltóságos
16 III | De hiába, vad nem tűn ki, És haragban ég az úrfi!”
17 III | kívánhatta, s én joggal adhattam ki azt a szolgának.~Simon mérgesen
18 III | Budapestre jutott. Ott tanulta ki alaposan a zeneművészetet.
19 III | hogy egyik varjú nem vájja ki a másik szemét.~– Ejh, de
20 III | Hát már ennek a fiúnak ki súgta azt meg, hogy annak
21 III | Hát annak az asszonynak ki mondta, hogy a fejére tegye
22 III | kezeit, s csak úgy beszélt ki a vatermörderei közül.~–
23 III | járni. – Tudod te, hogy ki az a nő?~Erre dölyfösen
24 IV | delinkvenstől, delinkvenstől, ki volt még ott rajta kívül?
25 V | jobban bámulom azt a magyart, ki a tirannizmus bosszújára
26 V | mindenható miniszterrel, ki hajdan ügyvédje volt, azzal
27 V | Paradicsomi élet volt. Ki is vettem a jussomat a gyönyörbül
28 V | Aranka!~– Én nem mondtam ki a nevét – szólt a gróf hidegvérrel.~–
29 V | Téged azért választott ki jövendőbelijének, hogy elfogadható
30 V | Simon indulatosan rántotta ki a kezét Zoltán kezéből.
31 V | rangot, hivatást? Menjek ki az erdőre bús magyarnak? –
32 V | múlik soha! – Hadd vegyem ki ezt a kezedből, öcsém.~Meleg
33 VI | szeret. – Tehát hallgass ki.~Simon megfogta Aranka kezét,
34 VI | maradt a székvárosban. – Én, ki éveken át kényelemhez, úri
35 VI | nemzeti intézetnek eszközöltem ki a szabad fejlődhetést! –
36 VI | mondtam volna: hallgass ki, s aztán ments fel, vagy
37 VI | borítékán látható, tudtam meg, ki az? – Rám hagyta, hogy bontsam
38 VI | szem és a száj látszott ki belőle. A többi minden fehér
39 VI | elállta az útját, nem bocsátá ki az ajtón.~– Maradj még egy
40 VI | könnyelmű bolondok! Öntsük ki a méregpohárt. s raboljuk
41 VI | Majd szabadon eresztik, ha ki fog derülni az ártatlansága.~–
42 VI | És ha az ellenkező derül ki? Ha utoléri a nemezis, melyet
43 VI | elfogják, te tudni fogod, hogy ki adta őt föl, ujjal mutathatsz
44 VI | hogy ne tehessem. – Mondd ki azt a szót, aminek az árában
45 VII | erősebb ragaszték, de hát ki kér azoktól tanácsot?)~Tehát
46 VII | mindennapos volt a háznál. Ki tudná az okát, miért. A
47 VII | okát, miért. A kegyelmes úr ki nem állhatta. – Talán azért.~
48 VII | kártyáidból sem találsz ki semmit. Beszélj nekem a –
49 VII | azokat felrakja, úgy néz ki velük, mint egy generális.~–
50 VII | banda. – Azt minden városban ki kellett neki váltani a kuhiból.
51 VII | férjemet kikerüld: tudod, hogy ki nem állhat.~– Pedig ha tudná
52 VII | az epidémia ütött volna ki a városban, annyian jelenték
53 VII | megsúgá neki: „ő már jön!”~„Ő” Ki az az „ő”? Hát ki volna
54 VII | Ő” Ki az az „ő”? Hát ki volna más, mint a világhírű
55 VII | olvasd: „sapopa”) egészíté ki jelmezét, balfelől a gomblyukában
56 VII | s azoknak a keblébe önté ki szíve keservét.~– Ez mégis
57 VII | amíg mink egy kis ordócskát ki tudunk magunknak böjtölni,
58 VII | összeszorított ajkát, hogy ki ne mondják, amit az Arankára
59 VII | megelevenülnek azok a szóval ki nem fejezhető ábrándozások:
60 VII | több az elégnél – fakadt ki Simon báró.~– Az én feleségem
61 VII | azt a mentséget találta ki, hogy a magyar népdalhoz
62 VII | Hahaha? Lánc? Bilincs? Hát ki beszélt erről? Volt eszemben
63 VII | csinos bőrtokocskát vett ki belőle.~– No most, kérlek,
64 VII | a hajánál fogva hurcolja ki a teremből!~Zoltán észrevette
65 VII | kegyelem útján szabadultam ki, kedves ángyom. Nagyon egyszerű
66 VII | Zoltán felségárulási perének ki volt a megindítója? És most
67 VII | szétnézett a társaságban, ki volna itt kártyafogható
68 VII | Jőjj ide, Pálom! Egészítsd ki a partit.~No még csak az
69 VII | vizavinak Arankával. Az elébb ki akarta dobni a másik háziúr.~
70 VII | ezt az inzultust nem állta ki a kegyelmes úr.~– Menjünk
71 VIII| fölséges paskvill került ki belőle. A metronpázs cimborája
72 VIII| cimborája volt; az szedte ki: reggelre ki lesz nyomva
73 VIII| az szedte ki: reggelre ki lesz nyomva és szétosztva.~
74 VIII| és szétosztva.~Hát ugyan ki írná a gúnyverseket a kegyelmes
75 VIII| miniszternek.~Egy betű sem jött ki a tollából. El volt a feje
76 VIII| bocsátják, mint ártatlant. Ki kontárkodik odafenn?~A hazatérő
77 VIII| hogy reggelre fényesítse ki.~Papucsban aztán könnyebb
78 VIII| cigányokat. A csendőröknek ki volt adva a rendelet, hogy
79 VIII| a seprűjét én töltögetem ki nekik.~Aztán egyszerre átcsapott
80 VIII| ugrott Simon báró dühében, s ki akart szaladni az ajtón,
81 VIII| De hogyan juthatott volna ki innen az írás?~– Megsúghatom.
82 VIII| elszaladt.~– De hol nyomtatták ki? Hisz a mi nyomdánk ellenőrzés
83 VIII| inán. Most is azt találták ki, hogy ezt a „bagázst” kontrakarírozni
84 VIII| csizmát. Görbe kard egészíti ki az öltözetet.~– Lebegut
85 IX | jutott a felesége.~Nem ment ki a fejéből az a szeg, amit
86 IX | Ezen kezdé. – Ne pakolj itt ki, egyenesen odaköltözhetünk
87 IX | pletykák?” – De nem mondta ki. – Mást is tudott. – Úgy
88 IX | most igazán nem tudta, hogy ki írja hát ezeket a paskvillokat.
89 IX | szőnyeg van, mind függesszék ki az ablakokba. Az asztalra
90 IX | Kladderadatsch figurázná ki a spiegelfekterájt. A kardpárbajnál
91 IX | bátyja kezében is acél lesz, ki azzal nagyon jól tud bánni.~–
92 IX | úr ettől az órától kezdve ki nem bocsátá a keze közül
93 IX | súgá a fülébe a magas úr, ki párbajsegédkezett mellette.)~
94 X | szolgáltatni. Pedig az engedély ki volt már állítva, hanem
95 X | fogják olvasni. – De mi is ki fogjuk fejezni a hálánkat
96 X | hálánkat a művész iránt, ki jótékony célunkat sikerre
97 X | összeget megkétszerezte.~– Ki az? Ki az! – kérdé egypár
98 X | megkétszerezte.~– Ki az? Ki az! – kérdé egypár kíváncsi
99 X | egy úri társaságban.~– Hát ki lenne arra méltóbb, mint
100 X | kérem, az aranykoszorú? Ki fogja átadni?~S eközben
101 X | ragyogott a jókedvtől.~– Ma ki fogja ön vívni az olympi
102 X | ötlet csakis tőle telhetik ki. Értesítse ön erről az elnöknőt.~
103 X | hintómba, eredj föl és keresd ki az Arditi Csók-keringőjének
104 X | cseléd a színháznál volt, ki a bakon, ki a kakasülőn:
105 X | színháznál volt, ki a bakon, ki a kakasülőn: titkár, írnok
106 X | úgynevezett hangversenyt. Ki adta meg erre az engedélyt?~–
107 X | becsempésszenek!~– Nem találom ki ennek a mondatnak az értelmét.~–
108 X | Humánus cégért tűznek ki „Szűkölködő horvát testvéreink
109 X | látnám, sem hinném, ugyan ki fog ágyúzni – verebekre?~–
110 X | európai hírnevű művésznek, ki itthon is a legnépszerűbb
111 X | ez a szó „szerelmeskedés” ki van felejtve. – De a nőnél
112 X | önnek elmondtam őszintén, ki voltam? Ki vagyok? Ki leszek? –
113 X | elmondtam őszintén, ki voltam? Ki vagyok? Ki leszek? – El
114 X | őszintén, ki voltam? Ki vagyok? Ki leszek? – El nem titkoltam
115 X | nem vagyok elég jó!~– S ki mondta önnek, hogy annak
116 X | parancsoló orrhangon kérdezve:~– Ki ennek a koncertnek a rendezője?~
117 X | eléje tartotta színlapot.~– Ki állította ezt a játéksort
118 X | lenne ebből, ha a cenzúra ki nem törölné! – De paskvilltárgynak
119 X | fölemelt kalapja emelkedett ki a többiek feje fölül. Ő
120 X | cigányasszonyt, s korbácsoltassa ki a városból!~E szóra dühösen
121 X | a hipnotizált médiumhoz, ki a delejező parancsára azt
122 XI | azt a gondolatot olvasta ki: „azért te mégiscsak cigány
123 XI | hogy ez a fiú hogy vívott ki magának hírt, nevet! Hát
124 XI | a régi, szép szabadság! Ki beszélne itt többé cigányasszony
125 XI | Újabb hír érkezett Bécsből! Ki vannak nevezve a főispánok.
126 XI | bezárni egy öltözőszobába, ki tudott az menni az ablakon,
127 XII | tolózára volt, amit kívülről ki lehetett nyitni. A házajtónak
128 XII | lehetett volna lopni.~No de hát ki jár a cigány házába lopni.~
129 XII | szükséges. Ügyelsz rá, hogy ki ne fusson. – Azután egy
130 XII | gyereknek odaadnád, annyira ki hagyod hűlni, hogy a száját
131 XII | amit minden asszonynál ki kellene gyerekkorában fúrni,
132 XII | küszöbére, onnan bámult ki a világba. Az égen járó
133 XIII| tanácsot tartani.~Mit kiabált ki felőle az a cigányasszony?~
134 XIII| voltam soha a fiad. Hát akkor ki vagyok? – Nem voltam én
135 XIII| cigányasszonytul mi is telne ki más, mint cigányság. Csak
136 XIV | saját magát nem tiltotta ki onnan. S ott is a legalantasabb
137 XIV | csinált a kémkedésből.~– S ki tanított engemet erre?~–
138 XIV | messziről meglátni, hogy ki jön, a borókabokrok miatt.
139 XIV | kérdé az atyjától:~– Apaka! Ki az a mérges uraság?~Pali
140 XIV | értett mindent.~Simon egészen ki volt fáradva a dühöngéstől.~
141 XIV | őket vinni, nem találják ki, hogy melyik a „köteles”.~–
142 XIV | külföldön a nevemet úgy ejtették ki, hogy „Cythére”.~– Úgy még
143 XIV | láttára kell megtörténnie. Ki legyen zárva a gyanú, hogy
144 XIV | pedig odament Simonhoz, ki a másik oldalon levő asztalnál
145 XIV | egy sértő szót ejtett ki ellene. – Hát csak ez mondott
146 XIV | tegnap éntőlem féltek. – Hát ki vagyok cserélve? – Nem én
147 XIV | Hát ha én nem félek, ki félt engem? – Senki. – A
148 XIV | féktelen kacagásba tört ki, kétrét görnyedve röhögött,
|