Fejezet
1 I | szándékosan is mulasztá ezt el. Nagy indulatrohamoktól,
2 I | aloé, ópium összevegyítve. Ezt biztos szernek mondták a
3 II | annak meg eltörött a kereke.~Ezt a virágos mondást nem értette
4 II | is. De ahhoz nem nyúlt. Ezt el fogja vinni magával a
5 III | Árulkodásért! Ugyan kitől öröklötte ezt a virtust. Ettől a hírtől
6 III | hajdú, a János. Az a régi. – Ezt is asszentálta a báró irodaszolgának.
7 III | Magam megborotválkoztam. Ezt lehúzom a konvenciójából.
8 III | Igazi csokoládé bonbon!~Ezt már nem hallgatta a bárónő,2
9 III | s odasúgott a nőnek:~– Ezt a levelet dugd a kendőd
10 III | abban az órában elhagyom ezt a házat, s visszavonulok
11 IV | operában gyakran halljuk ezt. Ő maga természetesen nem
12 IV | természetesen nem vette ezt észre.~Simon báró készséggel
13 IV | dolgot. Fogja, barátocskám, ezt az írást. Vegye elő négy
14 V | megtudjam róla a véleményedet. Ezt megengeded, ugye? Te olyan
15 V | hidegvérrel.~– Miért adtad ezt a tárcát a kezembe?~– A
16 V | szerezzen magának a világban. – Ezt az állást azután ő majd –
17 V | múlik soha! – Hadd vegyem ki ezt a kezedből, öcsém.~Meleg
18 V | írtam senkinek.~– Mered ezt nekem mondani?~– Nemesi
19 V | ámítás volt, amit beszélt, ha ezt eltagadja.)~Megnézte az
20 VI | ha a szemeit lehunyta. Ezt gyakran szokta tenni. Ha
21 VI | zsarnoknak a kedvese!” – Ezt hallotta felőlem a gróf,
22 VI | Zoltán bátya itt hagyta nálam ezt a tárcát, lepecsételve,
23 VI | szemek milyet villámlottak.~– Ezt még meghálálhatom! – rebegé,
24 VI | kerületi főnökségbe! Add ezt az iratot énnekem, ahelyett,
25 VI | készülsz Muszkaországba?~– Hisz ezt leghamarább megmondtam a
26 VI | Pali méla szólejtését. – Ezt bolond nélkül is tudom. –
27 VI | hát akkor én összetépem ezt a papírt, amit itt tartok
28 VI | bizalmam van hozzád? Ha ezt a titkot közlöm veled, magam
29 VI | megmondom. Orozva loptam el ezt az iratot a báró asztalárul.
30 VI | fellázítása.~– Nem hiszem, hogy ezt a levelet a gróf írta volna.~–
31 VI | nem ártja magát. És most „ezt” az adott szavát is megszegi.~–
32 VII | próba.~Kik jönnek el?~S ezt előre nemigen lehetett tudni;
33 VII | kellett helyettesítenie.~Ezt az unalmas időközt, ami
34 VII | Ah! Tudom. – A „lánc”? Ezt már nem lehet itt helyben
35 VII | az irányadó köröknél, s ezt csak a beavatottak értik. –
36 VII | tekintettel nézett Lebegut úrra.~– Ezt a pantomimiát nem értem.~
37 VII | megérkezett. Az újságíró. Ezt nem jelenté be a komornyik.
38 VII | volt – hajdan.)~– No nézd ezt a gonosztevőt! Hogy itthon
39 VII | sandító szemei beszélnek: „Én ezt a másik szép asszonyt értettem.”~
40 VII | tokjába.~Aranka észrevette ezt, talán mások is. Odasietett
41 VII | volt. Neked készítettem ezt – a távollét emlékéül.~Annának
42 VII | rabmunka kösöntyűt vett elő~– Ezt a másik kösöntyűláncot pedig
43 VII | Kedves Aranka! Légy kegyes ezt elfogadni tőlem, és viselni,
44 VII | ahányszor én terólad, amíg ezt kifaragtam.~S amíg a csontláncot
45 VII | sáfáromnak a koholmánya, aki ezt be is vallotta.~Arankának
46 VII | tréfásnak találta mindenki ezt a helyzetet.~A jelenlevők
47 VII | milyen dátumról számítjuk ezt a hedzsirát! – Most vagyunk
48 VII | amivel kettévágni remélte ezt a furcsa, bonyolult helyzetet.
49 VII | főnök vagyok!~Lehet, hogy ezt még Zoltán nem tudta. Talán
50 VII | éjszaka A magyarnak.”~De már ezt az inzultust nem állta ki
51 VIII| három hónap alatt, hogy ezt életbe léptették, háromszáznegyvenegyezer-kilencszázkilencven
52 VIII| szeretném tudni, hogy lehetett ezt estétől reggelig megírni,
53 VIII| Lebegut áskálódásaira. – Ezt az embert ő szorította hátra
54 VIII| is azt találták ki, hogy ezt a „bagázst” kontrakarírozni
55 VIII| felhangzani a hahota, ami ezt a grand maszkaradot követni
56 IX | szilaj paripa sörénye. „Ezt el is vártam!” – dörmögé
57 IX | De hát mit magyarázom én ezt önnek, aki heidelbergi diák
58 IX | azt restellte nagyon. Hogy ezt az egy foltot mégis lemosta
59 IX | volt.~Milyen nagyra fogják ezt neki venni Bécsben! Még
60 X | művész azt mondta, én pedig ezt átadom a megnevezett közintézetnek.~
61 X | Azonban Lenke Simon még ezt is meg tudta akadályozni.
62 X | egymás szemébe nevettek: „ezt a színdarabot jól játszottuk!”
63 X | kettő ismerte a társának ezt a szívfájdalmát. Különbség
64 X | hálájuk fejében átnyújtani. Ezt a koszorút szabad volt megtekinteni
65 X | hogy közbe ne szóljon:~– És ezt mind az én uram hegedülte
66 X | csendesen megmosolyogták ezt az ömlengést; de Anna komolyan
67 X | kérdezé:~– Honnan tudja ezt kegyed?~Citera azzal a ravasz
68 X | nagysám.~– Nem tudom én ezt olvasni.~(Nem mintha nem
69 X | megragadna, el tudnám hagyni ezt az egész meggyűlölt világot,
70 X | rosszabbal. Hogy megakadályozzam ezt a demonstrációt.~– Miféle
71 X | Miféle demonstrációt?~– Ezt a mai úgynevezett hangversenyt.
72 X | gondolat: azt képzeli, hogy ezt egy rendezett állam kormánya
73 X | hiszi, hogy én el fogom ezt tűrni, ameddig az én kezem
74 X | oly szép volt, hogy ha ön ezt a színpadon elmondaná, nagy
75 X | vele. – De minek vesztegeti ezt a nemes pátoszt énrám? –
76 X | hölgyek jutalmát, átadni.~(Ezt már röptében hallotta meg
77 X | színlapot.~– Ki állította ezt a játéksort össze?~– Én.~–
78 X | tartsd meg a becsületet. Ezt a programot nem játszod
79 X | megmutatom én hát neked, hogy ezt a te fenséges uradat, a
80 X | azért bűnhődni kell, hogy ezt az embert én hoztam a világra!~
81 X | meg az Isten azért, hogy ezt a szörnyet a világra hoztad,
82 X | hanem engem. – Én szültem ezt az Isten ostorát! – Én tettem
83 X | Megyefőnök úr! Fogassa el ezt a szemtelen cigányasszonyt,
84 X | fölemelte az öklét, hogy leüsse ezt az asszonyt.~Zoltán megkapta
85 X | fegyverbe mered szólítani ezt az igazlelkű embert? Áldott
86 XI | meglepetés, ha megtudja.~Azonban ezt az egész mendemondát eltakarta
87 XI | visszatérnek, akiket szerettünk! Ezt megértette minden ember.~
88 XI | az ablakfüggöny mögé, s ezt a nyájasságot súgá a fülébe:~–
89 XII | biz édes menyemasszony, ezt most már meg kell szoknod.
90 XII | s szépen elringatta.~– Ezt már neked, édes leányom,
91 XII | ínséget, a nyomorúságot, meg ezt a gunyhót. – S én voltam
92 XIII| azt a kést! Hát érdemeltem ezt tetőled „én”? Nem voltam
93 XIII| tudom. De ne félj. Megrontom ezt a szándékot. Nem lesz abból
94 XIII| párbajból mégsem semmi. Látod ezt a hét szem babot a kezemben.
95 XIII| annyiféle színű. Ha én ezt a hét szem babot feldobom,
96 XIV | szerzi e gúnydalokat?~– Ezt az „egy” szavamat elhitte
97 XIV | kívánja, hogy visszaadjam ezt a vágást.~– Ön fel sem tudta
98 XIV | nem kockáztatott.~– Hát ezt hol vette?~– Alattvaló hivatalnoktársai
99 XIV | kíméletlen, kötekedő volt.~– Ezt ön mind Fruzina asszony
100 XIV | napon, amelyen ön elhagyja ezt a várost, fel lesz lobogózva
101 XIV | saját nemzetét.~– Gyűlölöm ezt az egész fajzatot!~Léptek
102 XIV | hívatták önt fel Budára, hogy ezt a nagy fordulatot közöljék
103 XIV | prémiéjén!~– Értem én már! Ezt kapunk ma ni! – mondá Pali,
104 XIV | Miért nem hagytuk el rögtön ezt a várost? Még az éjjel?
105 XIV | Nem én, édes úr! – S ha te ezt a fényes holdvilágot ezüstté
106 XIV | leszállt Marsról.~– Kérem: ezt nekem az uram vette Párizsban.
107 XIV | voltam.~Az úrhölgyek, akik ezt hallották, szemérmesen takarták
108 XIV | Ingoványi vállat vont.~– Mi ezt a helyet rendeltük találkozóul.
109 XIV | nem tartozik.”~– Megkapjuk ezt írásban is? – kérdé Zoltán.~–
110 XIV | kifejezésével arcán hebegé:~– Hát ezt kellett nekünk még bevárnunk?
111 XIV | irányában nagyon szigorúak. – Ezt a cédulát tessék csak szórul
112 XIV | lemásolni a gróf úréról. Ezt a cédulát. Mindegy, ha plajbásszal
113 XIV | is írva, úgy is érvényes. Ezt a cédulát annak a zsebébe
114 XIV | akik szintén használták ezt az elővigyázati rendszabályt,
115 XIV | az egyik pisztoly után.~– Ezt a gyutacsot pedig tegye
116 XIV | legyen az a fegyver, mely ezt a te fekete véredet kiontja!”~
117 XIV | csiklandozná a zsigereit, hogy ezt a dámát most ugyancsak jól
|