1849-aura | aus-celzo | cenzo-egyik | egyke-emlit | eneke-felra | felre-golya | golyo-hegye | hegym-ironi | irosz-keres | kerev-kozbe | kozej-lesbe | lesim-megro | megse-nemel | nemes-orosz | orozv-rater | ratet-szalo | szalu-tanye | tapad-tuzhe | tuzko-vesze | veszi-zuzma
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
5018 XIII | lőni, keresztet csináltam közéjük. No most gyere, menjünk
5019 VIII | Az árulóknak itt kell közelben lappangani.~Kopogtattak
5020 VII | Aztán, hogy Zoltán ismét a közelébe jutott, ő kezdett vele beszélgetést.~–
5021 I | vízmosásnak a torkolata közelében van az aranymosó cigánynak
5022 XIV | ról két most érkező vendég közeledése. Egy jótermetű úri ember,
5023 XIV | Zoltán gróf is észrevette közeledésüket.~– Isten veled, édes Pálom –
5024 I | az a vakmerő terv, hogy a közeledő ellenséggel szemben, annak
5025 I | örvendetes családi esemény van közeledőben, ami ajánlhatóvá teszi a
5026 VII | hölgyalakok odanyomultak közelembe.~Most már csakugyan az egész
5027 XIV | vesztegetés útján lehet közelíteni.~Ez kegyetlen csípés volt.~–
5028 VI | hízelegve vagy reszketve közelítsen mindenki, egy olyan emberre
5029 XIV | átkozottat! Oda lőj neki a szíve közepébe.~Egész gyűlölete fölébredt
5030 IV | pofaszakáll incselkedett az arca közepén. Tisztességes, hosszú, tubákszín
5031 I | elöl megy, én hátul, te középen.~Mikor kiléptek a kastély
5032 VII | kegyeskedjék távolléte által a közfigyelmet magára vonni.~– Ahogy parancsolod
5033 III | alkalmazva. Minden németül ment: közigazgatás, bíráskodás és a többi.~
5034 VII | szerzett az európai jellegű közigazgatásról, az ócska magyar törvényeket,
5035 X | ezt átadom a megnevezett közintézetnek.~A művészek voltak a legbőkezűbb
5036 VII | törvényeket, a feledésnek átadott közjogot pedig egyáltalában nem ismerte. –
5037 IX | az a fatális paskvill már közkézen forgott.~Simon bárónak azonban
5038 XI | mielőtt ez azt a végzetes közleményt megkapta volna. Az ilyen
5039 VI | hozzád? Ha ezt a titkot közlöm veled, magam is árulást
5040 VI | csillagokig emel, holnap a közmegvetés a sárba fog tiporni. Kényurammá,
5041 X | hogy egy ilyen tüntetést a közmulatságok kategóriájába becsempésszenek!~–
5042 X | föl van hatalmazva, hogy közmulatságokra engedélyt adhasson.~– S
5043 VIII | Figyeljen tovább is, de ne közölje a tapasztalatait senkivel.~
5044 III | azt kedves uramöcsémmel közölni. A kaszinóban hallottam.~–
5045 XIV | becsületbíróság verdiktjét kell közölnünk a felekkel, mely szó szerint
5046 I | ordinárius azt a kedves titkot közölte a tábornokkal, miszerint
5047 VI | Szentpétervárra. S én ugyanakkor közöltem veled az én titkomat, amit
5048 X | visszapattan és megüt! – De hát mi közöm nekem ehhez? – Én asszony
5049 X | föllépni egy théàtre paré közönsége előtt, belépti díjak mellett:
5050 XIV | vennie a nagy ellenfélen, a közönségen. Tűzaknát a színház alá,
5051 VII | renomé kérdése.~Simon a közönséges jellemek durva modorával
5052 VI | színház tele volt válogatott közönséggel. Taps, kihívás, koszorú
5053 VIII | Ollósi.~Simon báró olyan közönyös arcot csinált, mint aki
5054 VIII | már infámia!~Simon báró a közönyöst játszotta.~– A tartalom
5055 VII | családi béke meg ne zavarodjék közöttetek. – A leányom azt kívánja,
5056 X | egy szót, akkor engedek a közóhajtásnak. – Olyan régen nem énekeltem,
5057 XIV | alatt ott tartaná magát a központban, szélmalomharcot kezd a
5058 IX | más nevezetes körülmény is közreműködhetett. – Bécsben megsokallták
5059 VIII | jótékony nőegyletben buzgón közreműködnek, a bálokban táncolnak, ahogy
5060 XIV | csak egy hangversenyben közreműködni is; de saját magát nem tiltotta
5061 X | Repülj fecském”. Erről meg köztudomású, hogy a szövegét Rákóczi
5062 III | levágjuk, és áldozatul hozzuk a közügyeknek. Ahogy a költő mondja: „
5063 VII | kintornázással szolgálta a közügyet. De ez rágalom! Az klarinét
5064 VII | klarinétost kisajátított közülök; útközben kapott egy szóló
5065 III | mintha öklelőzni akarna a közvéleménnyel, kiszámítottan oly horrendus
5066 VII | az ítéleteket nem szokták közzétenni. Az elítéltnek felolvasták,
5067 VII | elbocsátott sáfáromnak a koholmánya, aki ezt be is vallotta.~
5068 VI | előttünk a nagyvilág. Nem koldulni fogunk ezután, hanem hódítani.~–
5069 V | a kezét Zoltán kezéből. Kolerikus, félnevető hangon beszélt.~–
5070 VIII | Lebegut Ottokár és az ő kollégái!~– Ahogy a kutyák, macskák
5071 IX | Kend meg jobban azzal a kolofoniummal. Aztán a szemem közé nézz,
5072 XIV | tehén bőgése s a vezérbika kolompolása. Emberhang nem zavarta a
5073 I | dorbézolni. De azonkívül a kolomposaiknak az a szándékuk, hogy a bárónét
5074 I | vált barátot”, az a magas kolonc a vége felé van. S ott már
5075 IX | Tuhutumnak lesz fölteremtettézve. Kolosszális tréfa volt, akárkinek a
5076 VII | kis feleséged? Az én kis komámasszonyom? Csodálkozol ugye hogy így
5077 III(1)| Schäftställer” (juhaklos). Komáromig utazhattam vele.~
5078 X | Micsoda komédia ez itt?~– Hát komédia-házban komédia szokott lenni.~–
5079 XIV | a nyelvével.~– Ránkontr! Komédiajáték! A közönség elámítására
5080 VI | arcukat, s ismét beálltak komédiásnak. – De ám az új rend mellett
5081 X | férfi!”, s a magas rangú komédiások szekeréből kifogja a lovakat
5082 VI | ám az új rend mellett a komédiázáshoz felsőbb engedély is kell.
5083 X | helye. Ön a színpadon nem komédiázik többet.~Ekkor Anna báróné
5084 X | pátosszal volt elmondva, annál komikusabb volt a hatás. Ennyi ártatlan
5085 IX | Zoltán felé. Az meg csak kommandírozta.~– Ne a kardomat ütögesd,
5086 I | lábát kidugja a dunna alól, kommantsanak rá. Az sem használt semmit.~
5087 XI | antrifilé! tárca! telegram! kommüniké! on di! egyveleg! – Ciceróval,
5088 I | galamb őrzése volt bízva, a komorna értesítésére ő írta volna
5089 VII | délután. A frizernénak és a komornának nagy szenvedései voltak
5090 VIII | egyébre sem gondolt. Se komornyiknak, se kapusnak nem szólt semmit,
5091 VII | Arankához, majd föltaszítva a komornyikot, aki ezüsttálcán hordott
5092 I | asszonynak nem kellett se komp, se repülőhíd: egy lépéssel
5093 XI | egyveleg! – Ciceróval, kompakttal, verzállal elzevirrel, borgisszal,
5094 VII | karakteremben nem hagyom magam kompromittálni. Az én házamnál se művész,
5095 IX | rezignálni, kollaudálni, komputizálni, skontrálni, rekapitulálni.
5096 VIII | tagokul beléptek, színházba, koncertbe eljártok, a feleségeitek
5097 X | orrhangon kérdezve:~– Ki ennek a koncertnek a rendezője?~Egyszerre ott
5098 X | előre a referádát a mai koncertről, olvassa el, nagysám.~–
5099 VI | színésztrupphoz a kivívott koncesszával a kezemben. – S ezzel a
5100 VI | sem mert eléje kerülni a koncesszió kérvényével. – Engem biztattak
5101 III | pofaszakállt. Ha nem tetszik a kondíció, levetheti a libériát, s
5102 IV | szivar? Csempészett szivar?~– Konfiskált szivar – igazítá helyre
5103 III | meghíva, Szentpétervárra. Maga Konstantin nagyherceg hítt meg, akinek
5104 IX | Zoltán sebét megvizsgálni. Konstatálta, hogy semmi ütér sincs elvágva.~
5105 VIII | ki, hogy ezt a „bagázst” kontrakarírozni kell.~– Ugyan miként?~–
5106 XIV | hogy ez a prímás, ez a kontrás.~Azzal a jobb tenyerét az
5107 VII | pasasérok mulattatására. Egy kontrást meg egy klarinétost kisajátított
5108 IX | éppen akkor tűzte fel a kontyát a fejére, hímzett pongyolájának
5109 III | megborotválkoztam. Ezt lehúzom a konvenciójából. Hanem kendet megborotválhatja.~–
5110 IX | feketekávé, aztán meg a konyák,6 úgyhogy mire megvirradt,
5111 VII | termek, az előszobák, a konyhák, az istálló és kocsiszín
5112 X | mágnásnék indítják a galibát. A konzervatív főurak izgatják a könnyen
5113 VII | tudni. De az mindegy, egy konzorciumot képeznek, s per procura
5114 IX | Itten?~– Hát hol? Pur prándr konzsé. Holnap utazik.~Ez megint
5115 XIII | te nekem mindig jó anyám? Koplaltál, hogy engem jól tarthass,
5116 VIII | verjék vasra, csukják be, koplaltassák meg, s mikor szabadon eresztik,
5117 XII | lícium.~Az ajtón nem kellett kopogni, furfangos tolózára volt,
5118 III | Menjen vissza! – Elébb kopogtasson az ajtón, s ha én azt mondom „
5119 III | csendesen kiment az ajtón, és kopogtatott.~– Herein.~Arra belépett
5120 VIII | kell közelben lappangani.~Kopogtattak az ajtón. Belépett Ollósi.~
5121 II | letérdepelve a holt ember koporsója mellé, elkezdett hangosan
5122 V | őzet? – Neveljek agarat, kopót? – Tanítsak csikót hámba,
5123 III | öltsem, a pompás vacsora után kora hajnalban kivonultak a nimródok
5124 III | ott volt tizenhét éves koráig. Már hadnagyként kellett
5125 III | folytatta az oculátát.~„Szája korallpiros, fogsora ép, fehér.”~– Mutasd
5126 V | idegen sújt bennünket a korbáccsal, egyszer fáj, elfelejtjük;
5127 V | vérünkből való vér kezében van a korbács, annak az ütése éget, és
5128 X | szemtelen cigányasszonyt, s korbácsoltassa ki a városból!~E szóra dühösen
5129 X | ajkai tajtékzottak:~– Engem korbácsoltatsz te meg? Anyádat? Átkozott!
5130 X | is elég durva, nem fél a korbácstól.~– Türtőztesd a fájdalmadat,
5131 X | vagy, légy cigány! Eredj korcsmába, kávéházba: húzd, amit a
5132 X | cigányprímás. Játszom a korcsmában, a kávéházban, a sétányon;
5133 I | öltöztették a polgárőrséget, „kordont” húztak a határokon; a hidakat
5134 X | magyar nadrágot, hosszúszárú kordován csizmát nagy, pengős acélsarkantyúval.~
5135 X | Vitesse ön ez őrült nőt a kórházba, a megfigyelő osztályba.
5136 V | én rászolgáltam, mert én korhely, garázda, tékozló fiú voltam,
5137 I | tovább menni! – lihegé egy kőrisfába kapaszkodva. – Megfulladok.~
5138 XIV | zsebkendőt fektetett. Ez a korlát. – Azon túl még aztán mind
5139 X | ezt egy rendezett állam kormánya el fogja tűrni!~– Hát olyan
5140 XIV | állásának feladatait. Mikor a kormányának referált a kerületéről,
5141 XIV | a korszakban az a bölcs kormányelv uralkodott, hogy aki letesz
5142 IX | áll-e előtte? Lesújt rá! – A kormányrendszerhez való hűség erősebb a vér
5143 III | urambátyám a forradalmi kormánytól is sok megbízatást elvállalt.~–
5144 X | fenn rá nézve. – Bécsből kormányválságot jeleznek. S ő most eszeveszetten
5145 IX | ilyen emberek termettek a kormányzásra.~Minden dicsérő szó olyan
5146 VII | köszönheti, hogy a koronaország kormányzójának nagy befolyású pártfogoltját
5147 VIII | hogy tudósítást írjon – a kormányzónak, a helytartónak és a miniszternek.~
5148 VII | egy gróf, akinek kilencágú korona díszíti a címerét.~Vagy
5149 V | első nagybirtokosoknak a koronaországban; de egy meggondolatlan lépés
5150 VII | Ugye hát? Leydeni János koronázása alkalmával! Milyen híven
5151 VI | háttérben foglalt helyet.~A koronázási jelenetnél azonban előkerült,
5152 IX | Végre csakugyan siker koronázta az igyekezetét. Akkorát
5153 IX | Curiatiusok. A tiszti kaszinó in korpore provokálta a mágnási kaszinót
5154 VIII | a pámsábel ember egészen korrekt cselekedett, mielőtt az
5155 XII | szépen kért rá.~– Hogy a kórság húzza félre azt a szépen
5156 I | hozták haza. Pedig csak egy korty pálinkát ivott, attól lett
5157 VI | szentmise alatt én énekeltem a kórusban az Ave Máriát, s te zenéltél
5158 XII | sót; a főzőkanállal egyre kóstolgatod, hogy nagyon el ne legyen
5159 XIV | kavicsos úton s a fűszálakat kóstolgatta. A mezőről hangzott a fiát
5160 VI | De ő felém se jött. A kósza hírre elítélt, megvetett,
5161 XIV | hallotta és látta.~Olyan kőszíve volt, hogy színlelt eltávozása
5162 VI | legerősebb láncok, a művészdiadal koszorúi kötik majd össze! – És most
5163 XI | Ujjmutató kezekkel ellátva, koszorúk közé rámázva. Mintaremeke
5164 VI | dicsőségről, megosztott koszorúkról beszéltünk, művészi versenyről,
5165 X | jelekkel, hogy vajon azon a koszorún keresztül fog-e ugrani a
5166 IX | Képzeld Lebegut urat Balambér kosztümjében! Kakastollas kucsma, görbe
5167 VII | vállfűzőt; a színésznői kosztümöt félre kellett dobni. A szabadon
5168 XI | gondolja, hogy az újság is kóta, amit elejétől végig le
5169 VII | hercegen alul. – Még aki a kótáját forgatta is, gróf volt. –
5170 I | kitalálva. De volt acél és kova.~A János egyre csiholt,
5171 VII | szokva a nagyurakhoz, mint a kovács a szikrákhoz. – Muszkaországban
5172 IX | mire megvirradt, csak úgy kóválygott a feje körül a világ.~Akkor
5173 I | hordták alá ezen az úton a kőzetben rejlő telérből a sáraranyat?~
5174 XII | ne csapjon a láng, mert kozmát kap tőle a leves. Mikor
5175 I | hegyszakadék medre. Apró kavics, kőzsurma volt az alja. Szerencsére
5176 VII | között. Amott limonádék, kráflik; emitt magyaros vacsora.~
5177 XIV | nagy úr az úr, nem adna egy krajcárt?1~Hanem a Petykó az félénk
5178 VII | jött, fekete frakk, fehér kravátli, arasznyi inggallérok. –
5179 IX | pincérek frakkot, fehér kravátlit öltsenek, a vendéglős maga
5180 III | Magyarországból is lett Kronland, Kreisokra és Bezirkekre fölosztva.
5181 IV | a Mikuláj, a minap egy kriminalitásban inkvirál, inkvirál. Kérdezi
5182 VII | voltak vele. Felvette már a krinolint s az ahhoz tartozó vállfűzőt;
5183 III | kifejezésében egy barna Krisztus-fő; olyan búskomoly, mint akinek
5184 VII | között az ingerültség a kritikus pontig hágott, amidőn az
5185 IX | oteljét,2 tudatta vele a krónikába való eseményt, hogy a Durchlaucht
5186 III | Magyarországból is lett Kronland, Kreisokra és Bezirkekre
5187 X | csapjanak el! Inkább kapálom krumplit!~Elbámult mindenki. Még
5188 IX | kedvező alkalom egy véletlen ku-dö-Zsárnák-kal1 elesésre bírni az „ellenséget”. –
5189 IX | kosztümjében! Kakastollas kucsma, görbe kard, zöld zsinóros
5190 VIII | ruhába fogtok bújni. Kaptok kucsmát kakastolltarajjal, aranyzsinóros
5191 VII | jár. Akit ő most borért küld, az egy excellenciás úr!~
5192 X | mögé sáncold el magad! – küldé utána a dölyfös sértegetést
5193 VIII | előtt.~– Az igaz. Borért küldeni a kerületi főnököt!~– Én
5194 VI | emberekre vannak bízva nehéz küldetések. Ez a te mostani siettetett
5195 X | a két kezét.~– Óh Isten! Küldj rám rögtöni halált! – Hogy
5196 VI | Capriciosa berekedt, nem énekel. Küldjön a doktorért.~A rendező tapasztalt
5197 XI | körébe. Titokban ajándékokat küldözött nekik. Mikor Manga fennszóval
5198 III | eltávozott.~– Hová? Én nem küldtem.~– A világba. Azt mondta,
5199 VII | társaság! Száz meghívót küldtünk szét, s mintha egyszerre
5200 X | meg a veszélyt, amelybe küldve volt, s iszonyattal dobta
5201 VII | Hausordenek, aminőkkel a külfejedelmek az inasokat szokták megajándékozni.~
5202 VII | jobbakat hallottak nálamnál a külföld nagy városaiban. Ahol egy
5203 V | kalapot. – A „doktor” cím különb az excellenciásnál. – Légy
5204 IV | Bezirknek a főnöke. Abban különbözött a többitől, hogy szeretett
5205 V | szerelemben nem ismerem a különbséget az erény és a bűn között.
5206 X | s meglátta az arcokon a különféle nehéz indulatok kifejezéseit:
5207 V | öltözetet viselt, minden különlegesség nélkül. Dacára annak, hogy
5208 III | ha a férj meg a feleség különválva élnek, az egyiket elkapja
5209 XI | semmi tudomása arról, ami a külső világban történik, őrizték,
5210 III | igazságom. Bécsből küldték. A külügyminisztérium által kiállított útlevél
5211 XII | végighaladniok, azután egy külváros szemetes sikátorain, ahol
5212 X | többet. Hermetice elzárták a külvilágtól két óráig. A feleségét sem
5213 XII | Citera aztán leült a háza küszöbére, onnan bámult ki a világba.
5214 VII | Egy úrhölgy sem lépte át a küszöbét többé, akik nemrég gyűléseket
5215 VII | ki kellett neki váltani a kuhiból. Azért mégis csak hozott
5216 XIV | letesz egy summa pénzt, a kukoricába dobhatja a puskát; védelmezze
5217 XIII | városból. Az ő háza táján kukurítanak a kakasok. Ez az ő virradatja.~
5218 X | A kapusnál volt minden kulcs. Az nyitogatta fel előtte
5219 VII | asztalfiókombul a belső pincémnek a kulcsát. Tudod, hol áll? S hozass
5220 X | kis aranyozott alumínium kulcsot, mely a boudoirja szőnyegajtajához
5221 VII | jelenlevők mindegyike tudta a kulisszák mögött történteket. Hogyne?
5222 VII | itt-amott egy kis kárörvendő kuncogás volt hallható. – Ha a hivatalfőnök
5223 III | Olajbarna arcához jól illenék a kunkora bajusz és a körszakáll;
5224 X | ahogy a cirkuszban szokták a kunsztrájterek.~– Vajon mennyit érhet ez
5225 II | a haldoklón, s berúgva a kunyhó ajtaját, bevitte magával
5226 II | kifejezni.~Be akart nyitni a kunyhóajtón, hogy a cigányasszonyt kiszólítsa.~
5227 II | II. FEJEZET ~Az aranymosó kunyhója~A vízmosás mély vápát szakított
5228 III | egy aranymosó cigánynak a kunyhójában. Rendkívüli eset, de én
5229 II | várnál erősebbé tette azt a kunyhót az eléje tett ravatal.~Csak
5230 VIII | verseket írni. Ez csillapító kúra nekik.~– De hogyan juthatott
5231 XIV | reggel ide szoktak kijárni kúrából, akiknek tejet vagy savót
5232 IX | hol barátságbul. Egyszer a kurrens ügyekről kellett magát informáltatnia,
5233 VIII | amin az utasításokat és kurrenseket szokták nyomtatni.~– Ön
5234 VII | szakálla meg a bajusza volt kurtára nyírva, egyebe mind megvolt.~
5235 V | Dacára annak, hogy olyan kuruc hírben állt, nem volt sem
5236 X | indulója”, amely mellett a kurucok az országból kivonultak.~–
5237 X | Bercsényit, s sohasem láttam kurucokat.~– Hát ez a másik? A „Bihari
5238 VI | Bátyádnak az az igazán kurucos tréfája azzal a hajtóvadászat-rendezéssel
5239 I | kiirtására: ezek mérgezik meg a kutakat meg a pálinkát. A bujtogatók
5240 X | toporzékolt dühében. Aztán tovább kutatott. Egy fiókban meglelte Anna
5241 X | De paskvilltárgynak se kutya!”~Eközben egy postakihordó
5242 VIII | az ő kollégái!~– Ahogy a kutyák, macskák előre megérzik
5243 X | amit hírlapírói műszóval „kutyanyelvnek” nevezünk, mutogatott neki.~–
5244 XII | sikátorain, ahol már kóbor kuvaszok ugatták meg az elkésett
5245 X | tilos. – A férfibecsület kvalifikációjából ez a szó „szerelmeskedés”
5246 VIII | az azokra kimért büntetés kvalitása szerint. Egy éven alul ítélt
5247 IV | megnyílt. Pedig csak egy öt láb magas emberke lépett a szobába.~
5248 III | örömredőkkel, a szeme is könnybe lábad. – Tizenkét év múltán ismét
5249 VII | A vénasszonynak könnybe lábadtak a szemei.~Míg a kegyelmes
5250 X | oda a hangjegyet Aranka lábához, s aztán Manga keblére vetette
5251 X | nyakában, s egypár vendég lábainak letaposásával odafurakodott
5252 VI | Most a fejére téve tartom a lábamat. – Ha te most azt mondod: „
5253 VIII | félcsizmával, félharisnyával a lábán nem volna valami impozáns
5254 IX(1) | bajvívó az ellenfelének a lábaszárát vágja meg, ahogy Jarnac
5255 III | úgy-ahogy átgázolt száraz lábbal, de onnan meg elcsapták
5256 X | kezdő verset.~„Sulle – sulle labbre.” – Csitt! Ez meglepetés
5257 VIII | ügyes szabók, akik a hiányzó lábikrákat pótolni tudják.~– A Göncöl
5258 II | meglátszottak az elmenekültek lábnyomai, egész világosan. A kis
5259 II | pontossággal lépkedett bele a hajdú lábnyomaiba, s eltaposta azokat a maga
5260 II | visszasietett megint, a Zoltán lábnyomait taposta el a saját lépteivel.
5261 X | tűrni!~– Hát olyan gyönge lábon áll az önök rendszere, hogy
5262 II | megdörzsölgette a karjait, lábszárait, amitől az mélyen elaludt.~
5263 VIII | megírni, kinyomatni, és az én lábtyűmbe becsempészni. Önnek jó orra
5264 VII | nem fájt már se kezük, se lábuk, siettek a társaságot kiegészíteni.~
5265 X | összetesszük a kezeinket, s a lábunkat lógázzuk.~Ezzel aztán Fruzina
5266 II | egy fűzfaderékből kivájt ladik; azon ketten átvádoltak
5267 VI | indul világkörútra, mint Lagrange. – A legjobban értesültek
5268 III | édesanyám! – hangzott Pali lágy, melankolikus szava.~Manga
5269 V | óráját. S azzal hivatalos lagymatagsággal mondá~– Gróf úr! Úgy hiszem,
5270 VIII | kegyelmes úrra más, mint a saját lájbzsurnalisztája. A jó spion előre is, hátra
5271 X | táskát, kihúzta belőle a lajstromos könyvet, meg egy hivatalos
5272 IX | függönyök.~– Hisz az a kormányzó lakása!~– Ráismertél? Holnap odaköltözünk
5273 X | újrakötni.~Amint Simon a lakására megérkezett, nem talált
5274 VIII | Bárdy-palotát (eddigi hivatalos lakását), a feleségén kívül egyébre
5275 II | mely a tömpölyökben szeret lakni.~A hegyi folyam e helyen
5276 III | tenni. – Ott igen jó lesz laknod. – Itt a székvárosban te
5277 I | visszaverhetik. Azonkívül a faluban lakó jobbágyságra is lehetett
5278 X | művész hódít. Egy más világ lakója az. Én is laktam egykor
5279 VII | keresztfiaimat. Saját házadban lakol, ugye? Azt is tudom.~A János
5280 II | s olyankor összetették a lakomájukat; a cigány halat sütött cserepcsikon,
5281 XI | Hölgyek nem voltak a lakomán.~Fatális dolog volt, hogy
5282 III | illusztris társaságot pompás lakomára várja. Innen küldték le
5283 XIII | elfutott a tiszteletére adott lakomáról, hogy még a hegedűjét is
5284 IV | alkalmazkodni az itteni lakossághoz és szokásokhoz. A magyar
5285 X | legnépszerűbb alak, hogy egyszer a lakóvárosában is bemutassa a művészetét –
5286 X | Holnaptul fogva nem vagyok más a lakóvárosomban, mint egy cigányprímás.
5287 X | más világ lakója az. Én is laktam egykor e szép világban;
5288 VI | Tizenkétszer kihívták a lámpák elé…~… Ezen az éjszakán,
5289 VII | belőle egy elefántcsontból láncformára faragott kösöntyűt.~– Nézd,
5290 VI | lelkeinket a legerősebb láncok, a művészdiadal koszorúi
5291 IX | begördült a kapu alá a nagyúr landauere.~Rangjához illő ceremóniával
5292 XII | hogy bele ne csapjon a láng, mert kozmát kap tőle a
5293 IV | ebéd után a feleségemmel Langepuffpartie.~– Az nekem passzióm.~Igazán
5294 XII | annak levest kell adni. Amíg lánggal ég a tűz, addig nem tartod
5295 X | Arankát; ő meg a művészért lángolt.~A régi görög klasszikus
5296 III | kétfelül leomló, acélfényű, langos haja. Termete karcsú volt,
5297 X | fölfordult”, a két tenyérnek lapátszerű elfelé legyintése azt, hogy „
5298 II | félmeztelen ember meregeti lapáttal az iszapot, s töltögeti
5299 X | dedikáció volt nyomtatva aranyos lapidár betűkkel.~– Korán is jöttünk,
5300 XI | gyermekcseréről szóló cikk önnek a lapjában holnap megjelenik, akkor
5301 XIV | hagyományozom.”~Azután egy másik lapjára a tárcájának is írt valamit,
5302 VII | sem látom itt, akinek a lapját én tartom a víz színe fölött.
5303 IX | kettétörött bele. Természetesen a lapjával vágott. Hanem azért a tört
5304 IX | csinálnának ebből a londoni lapok megint nagy cettermordjót;
5305 VII | társaságba. Sokat olvastunk a lapokban az „indian beauty”-ról.
5306 VIII | árulóknak itt kell közelben lappangani.~Kopogtattak az ajtón. Belépett
5307 XI | idegeneket pedig, akik a lappangó mondáról nem tudtak, megnyugtatá
5308 X | Citera is. Manga is ott lappangott valahol a függönyök mellett.
5309 I | együtt futnak, abból olyan lárma lesz, hogy el leszünk árulva.
5310 II | A cigányasszony, amint a lármájukat meghallotta, kijött a kunyhóból.
5311 II | kunyhóban, midőn zűrzavaros lármától kezdett visszhangzani a
5312 VIII | elkísérte a menekülőket; ott ő lármázta föl a szolgáló személyzetet,
5313 II | a gunyhóhoz.~János hajdú lassan tudott haladni az ölében
5314 VII | nemcsak hivatalnokok voltak, lassanként olyan elemek is összegyűltek,
5315 I | vadaskert palánkja mellett látatlanul lehet végigosonni. A lázadók
5316 III | vagy átkod súlyt vetne a latban. De te most özvegy Lenke
5317 XIII | egész!”~A nap kiemelkedett a láthatárról, a holdárnyéknak vége lett
5318 X | volt akkor organizálva a láthatatlan kormány. Egy nap alatt el
5319 I | rém valami apró, szemmel láthatlan férgecskéktől származik,
5320 VI | mely a tárca borítékán látható, tudtam meg, ki az? – Rám
5321 VII | anyjának, Lenke bárónénak láthatónak kell lenni.~Anna nagyot
5322 III | mikor az örvény szélén látlak járni. – Tudod te, hogy
5323 VI | Hátha még azt a levelét látná a zseniális grófnak, amit
5324 X | volna, azt nem látom, s ha látnám, sem hinném, ugyan ki fog
5325 XII | senki sem tudott, azon a látó csillagon kívül az égen,
5326 IX | búcsúzás; a nagy úr áttette látogatása színhelyét Simon báróhoz.~
5327 IX | meg fogja tisztelni magas látogatásával. A pincérek frakkot, fehér
5328 IX | megemlékezett a várt magas látogatásról. Rögtön hívatta az oteljét,2
5329 VII | a tiszteletet. Amilyen látogatott volt elébb a Bárdy-palota,
5330 XII | szoknod, mert engemet nem látsz többet a házadnál.~Citera
5331 VI | fantáziája elővarázsolni, mikor a látszatot meg akarja menteni.~Aranka
5332 VI | Sokszor a csekélynek látszó emberekre vannak bízva nehéz
5333 V | mását.~– Hát márványnak is láttad?~– De eleven márványnak! –
5334 I | is megjelent. Reggel még látták az ép, egészséges férfit,
5335 VI | soká tart; azt Bécsben kell láttamozni, s én sietek.~– Beírathatsz
5336 III | az orosz nagykövet által láttamozva. Ugyanazon nagykövet által
5337 VII | neje.”~Balambér urat már láttuk. Az életpárja méltó fegyvertársa.
5338 II | a fiú, megdöbbenté az a látvány, ami útjában állt.~Máskor
5339 XIV | s a templomokban Te Deum laudamust énekelnek. Ön pedig kerülni
5340 XI | sorsfordulat.~Mint ahogy a vidatánc láza ragad ránézésből, úgy terjedt
5341 II | vadász-katonaság kiverte a lázadókat.~A Haricskát segítettek
5342 X | nyúlni. S azt a szemtelen lázadót az asszonyok szoknyái mögül
5343 XIV | Simonnak minden idege fel volt lázadva ettül a gondolattul.~Itt
5344 I | bátran szembeszállnak a lázangó csőcselékkel, annak a támadását
5345 XI | folyvást azt hitte, hogy azt a lázas paraxizmust a közönségben
5346 II | Anna még akkor is hagymázos lázban volt, senkit sem ismert.~
5347 I | szétfutott az erdőben; a lázító főcinkosokat kézre keríték
5348 I | Ez be is következett: a lázongó csőcselék az első szurony
5349 VI | Simon letérdelt a Nefitim leánya elé, térdeit átölelve.~–
5350 III | elvette a nevelőapjának a leányát, Citerát.~Barkó Pali arca
5351 X(1) | tovarobogott az anyával és a leányával . – Rácz Pali azután újból
5352 I | másutt meg levetkőzött leánykákat fogtak eke elé, s azokkal
5353 X(1) | Házasságuk egy fiúval és egy leánykával lett megáldva. Egyszer aztán
5354 VI | s megfogta a két kezét a leánynak. S azután a fehér fátyolt
5355 VI | szerteszét fürkészni. – Leányoknak mulatság az, egy férfiszobát
5356 VI | s gyöngéden odavonta a leányt maga mellé a pamlagra.~–
5357 X | Ollósi úr figyelte meg a Lebegut-pár mimikai eszmecseréjét, s
5358 VI | Akkor nagy előléptetés lesz! Lebegutot kinevezik kerületi főnöknek,
5359 VIII | forintosokká lehetne tenni.~Ha Lebegutra gondolt, akkor arra haragudott
5360 XIV | megfékezni, s nagy kendőjével leborítá a fejét, hogy ne lássa az
5361 VI | ledobták a honvédruhát, leborotválták az arcukat, s ismét beálltak
5362 XIV | voltak felállítva asztalkák lecövekelt padokkal, amik mellé a vendégek
5363 II | mind a két síró gyermeket lecsillapítani. Azok már az első táplálék
5364 V | ettől én megőrülök!~Zoltán lecsüggeszté a fejét, de még nem adta
5365 VI | innen-onnan egy színésztrupp; ledobták a honvédruhát, leborotválták
5366 XI | A második toaszt szólt a leendő főispánnak. Iszonyú pohárcsengés. –
5367 V | monda Zoltán, egy karszékbe leereszkedve.~Simon nem hagyhatta észrevétel
5368 IX | kimondá, hogy „elég”.~Zoltán leereszté a karját, amelyről csurgott
5369 VI | pózba helyezte magát, két leeresztett kezét összetéve. Akárcsak
5370 XII | vezettetni.~Mikor az utcára leértek, azt kérdezé tőle:~– Hová
5371 III | húzni a levegőben. Durr! Leesett.~Eközben belép az ajtón
5372 XIII | szem babot feldobom, mikor leesik, kereszt lesz belőle. Manga
5373 X | fölidézett.~Ott az egyik fog leesni, itt a másik – a közös égből.~
5374 I | kinn az erdésztanyán már lefegyverezték. A kastélybeli cselédség
5375 XII | gyereket megetette, újra lefekteté, s szépen elringatta.~–
5376 IX | körül a világ.~Akkor aztán lefektették, s aludt, mint egy darab
5377 VIII | hogy két feje van.~Aranka lefeküdt az egyik szobában; rosszul
5378 I | el az utat.~Így haladtak lefelé a vízmosás vágásában.~–
5379 X | amit kért, nála volt, s ő lefizette érte a kötelezett díjat,
5380 II | kunyhóba; aztán visszajött, lefogta a halott szemeit, mindegyik
5381 XII | szépen az almáriomba. Sok víz lefoly addig a Szamoson, amíg azokat
5382 X | magának érthető nyelvre lefordítani.~Bárdy Zoltán közeledett
5383 XIV | cigánnyal való ortályoskodást, s leforrázott dühvel ment vissza a helyére.~–
5384 III | elcsapták mint „delator”-t. A legalacsonyabb bűnért! Árulkodásért! Ugyan
5385 XIV | tiltotta ki onnan. S ott is a legalantasabb szférákban találta jól magát,
5386 VII | excellenciás úr!~Erre Zoltán a legártatlanabb nyájasággal mondá:~– Nem
5387 X | parókát, élete párjával; majd legázolta a sarkantyúja sleppjét valamennyinek;
5388 VII | gyermek marad, s a gyermekek a legbátrabb szókimondók.~– Tehát kegyelmes
5389 XIII | feldobta a babszemeket a légbe.~– Látod, hogy kereszt lett.
5390 VIII | tiszteletét tenni.~Vártak reá. A legbelső kihallgató szobába vezették.
5391 XIV | volt, az ökörnyál úszott a légben, s hosszú fátyolfonalakban
5392 V | az új rend beálltával – a legbensőbb baráti viszonyba lépett
5393 X | közintézetnek.~A művészek voltak a legbőkezűbb mecénások abban a korban.~
5394 X | nevet.~A felesége ellenben a legbuzgóbb választmányi tagja volt
5395 III | pályát tartaná magára nézve legdicsőbbnek, urambátyám?~– A katasztert.
5396 X | hangjával szólt Arankához, akit legelébb meglátott:~– Itt van az
5397 XII | S akkor azon kezdi, hogy legelőbb is tégedet megfojt, azután
5398 X | keresztülgázolni? Mert engemet talál legelöl.~Több férfi, köztük ősz
5399 V | részt vettem. Tudod, ez a legélvezetesebb neme a sportnak. Félig medvevadászat,
5400 I | beszélt; fiatal korában deli legény lehetett, de még negyvenöt
5401 IX | társas életben mindenféle legénykedéssel infesztálják az új korszak
5402 III | irodaszolgának. Szürke már a legénynek a haja is, a bajusza is;
5403 XIV | míg Zoltán elolvassa a legérdekesebbeket. Csakugyan bosszúság volna
5404 V | arcképét is megküldte, a legeszményibb jelmezben. A levelei mind
5405 VII | volna az ősmagyar kedélyből, legfeljebb azt a tájszólamot vágta
5406 VII | sikere legyen az általunk legfelsőbb helyen beadott kegyelmi
5407 III | sikertelen vadászat fölötti legfensőbb kedvetlenségét. – „Nagyon
5408 VIII | reggelre őexcellenciája legfényesebb csizmájába bedugatni! Ehhez
5409 VII | helyben elintézni; mert ez a legfőbb fórumhoz tartozik, hogy
5410 VI | társaságokban csupa mozgó léggömböket lehetett látni, csak Aranka
5411 VI | Muszkaországba?~– Hisz ezt leghamarább megmondtam a kisasszonynak.~–
5412 III | szobába. Az ifjasszonynak leghátul a helye.~Manga már tizenkét
5413 III | véleményadásán fordul meg.~– A legjobbat fogom véleményezni.~– Eszerint
5414 X | A levélben ez állt:~„A legkegyelmesebb októberi diploma következtében
5415 IX | bátyámuramnak ez lesz a legkeservesebb. Internálni fogják őt Csaszlauba.
5416 VIII | játszotta.~– A tartalom engem legkevésbé bosszant. Elég elmésen van
5417 XIV | magával együtt fog abba a légkörbe emelni, amely után epedtem,
5418 VII | figyelmeztetni rá, hogy a villámok légkörében jár. Akit ő most borért
5419 X | Bécsben is előadtam, a legmagasabb uraságok jelenlétében.~–
5420 X | momentumban belépett a világ legprózaibb embere, a színpadi rendező.~–
5421 XIV | előveszik a pisztolyokat. A két legrosszabb mordályt, amit a fegyverkovács
5422 VI | szoktatva, ott álltam a legszomorúbb ínség országútján. – Egy
5423 X | Tekintsd a hölgyeket. Az ország legtiszteletreméltóbb alakjait látod magad előtt.
5424 III | Ekkor meg aztán egyszerre leguggolt, hogy a viganója elrejtse
5425 VIII | szétnyitotta. Ott volt a legújabb, frissensült paskvill a
5426 VI | Abba is belepillantott.~A legutolsó szám volt a Barkó Pál külföldre
5427 XIV | takarták el az arcukat a legyezőikkel. A férfiak nevettek.~Citera
5428 X | tenyérnek lapátszerű elfelé legyintése azt, hogy „minket innen
5429 XIV | egy bőszült darázs. Felé legyintett: „hess!”~S aztán miért kell
5430 VI | gyűlöletet az okos embereknek! Mi legyünk könnyelmű bolondok! Öntsük
5431 XII | egy tetten kapott bűnös lehangoltságával engedte magát az anyósa
5432 II | szádat, kis gróf, be ne leheld.~Eközben megérkezett a János
5433 VI | a művész kezét, s forró leheletével égeté az arcát, midőn fülébe
5434 VI | valakinek a sorsára befolyással lehessek.~– Sokszor a csekélynek
5435 IX | el nem képzelhette, hogy lehessen ember a világon, aki csiklandozást
5436 XIV | igazgyöngyeire. Azok már lehetnek igazi dekorációk – a férjre
5437 VII | pillantások voltak ezek, amikben lehetővé lesz, hogy két ellenséges
5438 II | a segítséggel. Elébb itt lehetünk a katonákkal, mint a lázadók.~
5439 VII | Manga sietett felszedni a lehullott csészéket a tálcára, s igazi
5440 VIII | magának papucsot, a csizmát lehúzatta a lábáról, s kiadatta a
5441 III | Magam megborotválkoztam. Ezt lehúzom a konvenciójából. Hanem
5442 III | haját egész a szemöldökig lehúzva viseli, s a bajuszát össze
5443 VII | aki a többieknek a kezéről lehúzza a kesztyűt s a lábáról a
5444 VII | Estélyeket kell adni, melyeknek leírását a hírlapok közöljék. A kegyelmes
5445 VII | adóvégrehajtó úr és neje.”~No ezeket leírni sem érdemes.~Fruzina asszony
5446 XIV | félelmet.~Reszkető kézzel leírta a nyilatkozatot, kiszakította
5447 X | még nem tudta azt.~Aranka lekapcsolá a karperecéről a kis aranyozott
5448 VIII | dühében, s a papucsokat lekapkodva a lábáról, a plafondhoz
5449 V | aki előtt aztán sietve lekapta megint a föltett kalapját.~…
5450 XIV | hegedűt vonóstul együtt, s lekapva a kalapját, kéregető hunyászkodással
5451 VII | meghívást kaptak, s azután leköszöntek a mai estélyről, hirtelen
5452 IV | átfutott rajta.~– Fölöttébb lekötelez méltóságod ezzel a nagy
5453 VII | Mindenkihez volt valami lekötelező szava.~Csak Simont nem látta
5454 VII | Különösen nagy hálára vagyok lekötelezve irántad, hogy távollétem
5455 V | óvatosabb vagyok a szavam lekötésében. Igaz, hogy te most egyike
5456 X | mindent megsúg. – Te magad is lekötötted a szavadat már, hogy meg
5457 III | öcsémuram. A Durchlaucht leküldi a folyamodást információ
5458 XIV | kergette ereiben a vért?~A leküzdhetetlen félelem a haláltól. És minő
5459 VIII | bálokban táncolnak, ahogy a lélegzetük bírja. A cigányzenét különösen
5460 VI | minden fehér rajta, csak ez a léleklakta folt sötét.~– Hátha még
5461 X | útjában, két becsületes léleknek a törhetlen hűsége egymáshoz.~
5462 II | volt kikötve a Haricska lélekvesztője: egy fűzfaderékből kivájt
5463 II | Ott meglelte az elvitt lélekvesztőt, visszaevezett rajta, s
5464 IX | kiszabadulni.~Ha valaki úgy a lelkébe nézhetett volna, aligha
5465 XII | nem kellett volna. Nem a lelkedre kötöttem, hogy ahhoz a házhoz
5466 VI | Beszéltünk arról, hogy lelkeinket a legerősebb láncok, a művészdiadal
5467 II | semmim. Mert már kiadtam a lelkemet. Jaj de rossz volt! Még
5468 XIV | Isten irgalmazzon szegény lelkemnek.”~– Mire való ez?~Kalászi
5469 XIV | szájjal a semmibe, saját lelkének a sötétségébe.~Aranka kétségbeesetten
5470 XI | arcáról a másikéra szállt a lelkesedés, a rég nem érzett öröm.
5471 VI | rá, s akit ma a közönség lelkesedése a csillagokig emel, holnap
5472 VI | Milyen örömmel, milyen lelkesedéssel beszéltünk akkor arról,
5473 VI | hanem hódítani.~– Nagysád lelkesedett, de én nem. Rosszul emlékezik
5474 VI | énekelni, tapsolni fog önnek lelkesen.~Azzal otthagyta a művésznőt.~ ~
5475 IX | megérteni. Nagy nehezen mégis lelket vertek bele, s elvitték
5476 XI | erről a mondáról, s nagy lelki nyugalmára szolgált, hogy
5477 X | Lebegut úr azonban nagy lelkinyugalommal állt ott, két kezét a gyomra
5478 VI | jellemét. Nyíltszívű, őszinte lelkű, aki ha ellenségére talál,
5479 II | hosszú lábait összehúzva.~Mi lelte ezeket?~Hát a fekete asszonynak
5480 XIV | tessék csak szórul szóra lemásolni a gróf úréról. Ezt a cédulát.
5481 II | voltak összekötve.~Azzal lement a zátonyra, ahol az aranymosó
5482 III | ócsárolja.~A grófnő szelíd lemondással beszélt.~– Egy szót sem
5483 IX | ezt az egy foltot mégis lemosta magáról. A testvérnek a
5484 IX | amivel egy erős ember szokott lenézni egy hányiveti gyerekre.~
5485 X | soha. Azért mondja róluk a lengyel közmondás – „nye dve” (soha
5486 III | miatt. Hallatlan eset ez! A Lenke-családnak egyik tagja személyes bátorság
5487 III | sem. Pedig ez az egyetlen lény a világon, aki őt szereti.
5488 VI | bosszúállás istennője. Egész lénye azt mondta: „hogy mersz
5489 VII | levél mégis erősebb volt, lenyomta az ötszáz forintot meg a
5490 III | mély tüzű szemei s kétfelül leomló, acélfényű, langos haja.
5491 III | kabát ujját, hízelkedő, lepcses hangon üdvözölve:~– Csókolom
5492 III | garzonlakást tartott meg külön lépcsőföljárattal. Soha bérlakó vagy boltos
5493 IX | vendéglős maga plén parád a lépcsőházban álljon, a lépcsőkanyarulatoknál
5494 IX | a lépcsőházban álljon, a lépcsőkanyarulatoknál tujákkal és tarkalevelű
5495 III | voltatok, te letaszítottad őt a lépcsőről, s akkor eltörte a lábát.~–
5496 VI | hagyta nálam ezt a tárcát, lepecsételve, melyben annak a hölgynek
5497 II | kinyújtóztatá. Megmosdatta, lepedőbe betakargatta. A két kezét
5498 III | asszony. Ebben a sorrendben lépegetének is be a szobába. Az ifjasszonynak
5499 VII | hallom jönni már. Ismerem a lépéseit. Itt jön.~Azzal az ajtóhoz
5500 XIV | Tíz lépés, jó nagy atlétai lépésekkel; mind a két határra egy
5501 XIV | odáig az út.~Mintha minden lépésnél egy sírgödröt kellene átlépni.~
5502 III | lépjen be csendesen; egy lépésnyire az ajtótul álljon meg, s
5503 II | vigyázni kellett minden lépésre; ki is fáradt, többször
5504 I | komp, se repülőhíd: egy lépéssel átugrott Tiszán, Dunán,
5505 IX | hanem ide vágj a vállamra. – Lépj közelebb: úgy nem érsz el.~
5506 VI | hogy válassz, melyikre lépjek? Olvasd e levelet.~Pali
5507 II | cigányasszony nagy pontossággal lépkedett bele a hajdú lábnyomaiba,
5508 VI | fejünk fölé, legyenek belőle lepkék.~– Mi van abban az iratban?~–
5509 II | fúj; varjúk, gémek, mind lepotyognak az égből. A csivasz duhajok
5510 VII | változás után. Egy úrhölgy sem lépte át a küszöbét többé, akik
5511 II | lábnyomait taposta el a saját lépteivel. Nem tudhatta ki senki,
5512 II | Máskor a zátony szélét lepték el a gázlók, azok holdvilágnál
5513 XIII | árnyék követi őt minden lépten-nyomon.~A part mentében levő csalit
5514 VIII | hónap alatt, hogy ezt életbe léptették, háromszáznegyvenegyezer-kilencszázkilencven
5515 X | Ennek az ellenségnek a lépvessző is elég. – Az egész magyar
5516 I | széles oszlopok mögül: nem les-e rájuk valaki? – Senki sem
5517 VIII | lesz lármát nem ütni, hanem lesben maradni. – Az árulóknak
|