1849-aura | aus-celzo | cenzo-egyik | egyke-emlit | eneke-felra | felre-golya | golyo-hegye | hegym-ironi | irosz-keres | kerev-kozbe | kozej-lesbe | lesim-megro | megse-nemel | nemes-orosz | orozv-rater | ratet-szalo | szalu-tanye | tapad-tuzhe | tuzko-vesze | veszi-zuzma
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
6519 X | ön megütni? Egy őrültet. Nemesember ön?~Simon eszére tért e
6520 III | nagy urakból földönfutók, nemesemberekből adófizető polgárok; Magyarországból
6521 XIII | cigányt megbecsülték, mint nemesembert szánni fogják. Nem lesz
6522 IX | bilincs, hanem most igyekszik nemesen dobogni, mikor a bátyja
6523 III | igazi tősgyökeres szittya nemesnek. Széles vállú, egy darabbul
6524 I | le vidékszerte. A megyei nemesség nem bírta elég erővel magát
6525 I | vármegyék felültették a nemességet, a városok fegyverbe öltöztették
6526 XIII | bárónéé. Nem cigány, hanem nemesúr.~Ha nem cigány, akkor nem
6527 VIII | csak úgy magában mormogá a német szójárást: „Geduld bringt
6528 III | pályára kalauzolták: kiküldték németországi egyetemre tanulni. Ott tanult
6529 III | lettek alkalmazva. Minden németül ment: közigazgatás, bíráskodás
6530 IX | A vívók fejükre vastag nemez kalapot kapnak, nyakuk,
6531 VI | ellenkező derül ki? Ha utoléri a nemezis, melyet maga idézett föl
6532 X | értekezve.~Aranka fölsóhajtott, némi árnyékával az elégültségnek.~„
6533 X | fölrendelé a helytartó. – Lét és nemlét kérdése forog fenn rá nézve. –
6534 VII | át a küszöbét többé, akik nemrég gyűléseket tartani odajártak.
6535 XIV | tanyát – szól Pali az ifjú nemzedékhez. – Itt jó hely lesz. Mindjárt
6536 XIV | hölggyel. Ezek már civilizált nemzetbeliek voltak; mert a férj hozta
6537 XIV | pedig kerülni fogja saját nemzetét.~– Gyűlölöm ezt az egész
6538 VII | immúnis volt mindenféle nemzetiségi velleitásoktul. De legnagyobb
6539 X | babérkoszorút cipelt, négyrőfös nemzetiszín szalaggal, amire a művész
6540 VII | kesergő melódiáiban egy nemzetnek sok százados szenvedése
6541 V | nem tehetsz, hogy hazáról, nemzetről nincsen fogalmad. – Külföldön
6542 XI | Szabadság lesz! A nemzet ismét nemzetté lesz! Itthagynak bennünket
6543 III | ébresztgetitek.~– Hát az bűn? A saját nemzetünk iránti vonzalom?~– Hóbort! –
6544 VII | testvériség sugára. Hisz a magyar népdal panaszhangja úgy összetalál
6545 VII | találta ki, hogy a magyar népdalhoz okvetlenül kell valami kíséret,
6546 VII | versét, úgy folytattam egyik népdalt a másik után. A hegedű sírt
6547 VII | ugyan azt állítják, hogy a népek szeretete még erősebb ragaszték,
6548 I | megváltoztatták az egész népkedélyt.~Az epemirigy a faluban
6549 I | fellázították az alsóbb néposztályokat, s a felbőszült tömegek
6550 III | távolból: nemigen tartatott népszerűnek a hivatalviselés magyar
6551 VIII | kell a kezükről licitálni a népszerűséget.~– Nekünk? A hivatalnok
6552 XIV | az utcán végig egy egész néptömeg? Ezeren voltak! – Nem egy
6553 XIV | éjszakára maradni. Féltek a néptüntetéstől. A vendéglőben pedig minden
6554 III | A kolerajárvány alatt, a népzendülés idején…~– Tudom jól az egész
6555 VII | úgy összetalál az orosz népzene mélabús dallamával. Az egész
6556 V | Doktor (!), was haben Sie neues vor?”~Zoltán gróf azonban
6557 VII | embernek megnyalni, hány névaláírást felkörmölni, hány földet
6558 VI | művészi versenyről, mely neveinket egymás fölé helyezi: együtt
6559 III | csatolt!” Hiba, hogy e szent nevek nem lőnek betelekkönyvezve!
6560 XIV | hegedűjét.~– Hát muzsikusoknak neveled őket, Palikám?~– No már
6561 X | volt szegénykének kellő nevelése; sohasem tudta megszokni,
6562 VII | kisgyerek korában. – Jó nevelést kapott ám a Citera! Az apácákhoz
6563 X | gyermekeket” megőrző óvodát, neveletlen árva patrióták számára.
6564 V | Kergessek nyulat, őzet? – Neveljek agarat, kopót? – Tanítsak
6565 V | nincsen fogalmad. – Külföldön nevelkedtél gyermekkorod óta. A mi fájdalmainkat
6566 III | Megházasodott fiatalon, elvette a nevelőapjának a leányát, Citerát.~Barkó
6567 IX | az ember volt. A katonai nevelőintézetből is azért száműzték, mert
6568 I | társalkodónője, a pópa, a nevelőnő, a tudós asszony, a tiszttartó.
6569 VII | velem éreztettek, akikre neveltetésem bízva volt, felismertem
6570 VI | tehát ismerj meg engem”!~– Nevem Arnóti Zsófia. Az Aranka
6571 VI | Zsófia!~– No hogy valahára nevemen szólítasz! Azon a néven,
6572 XIV | Citera!~– Kérem, külföldön a nevemet úgy ejtették ki, hogy „Cythére”.~–
6573 VI | nevemen szólítasz! Azon a néven, amelyen gyermekkoromban
6574 XII | féktelenül nevetni.~– Csak te nevess, bolond! Azt hiszed, én
6575 IX | verset, elnevette magát. És nevetés közben odanézett Simon szemébe. (
6576 III | az már igazi.~Barátságos nevetéssel kezdi (ezzel az arccal nem
6577 IV | Simon báró is erőltette a nevetést. Ostobaság volt. De ha a
6578 XIV | negyedmagunkkal. Hát mi van ezen nevetnivaló?~Barkó Pali restelkedve
6579 VI | mindenik sérthet? Gúny, nevetség tárgya akarsz lenni idegen
6580 VII | Csodálkozol ugye hogy így nevezem. Mindenről jól értesültem.
6581 III | érte a tábornokot.~Ezért nevezi Simon bárót minden ember
6582 IX(1) | Coup de Jarnac-nak nevezik azt a vágást, mikor a bajvívó
6583 VIII | odafenn „Umsturcpartáj”-nak neveznek.~– Hát nem tudják azokat
6584 XIV | Szeretem, hogy fő okának nevezte; mert mellékokai is lehettek.
6585 VIII | Hajdan ó-konzervatívoknak nevezték őket, nagyrészt az udvarnál
6586 X | műszóval „kutyanyelvnek” nevezünk, mutogatott neki.~– Én már
6587 XI | érkezett Bécsből! Ki vannak nevezve a főispánok. Gróf Bárdy
6588 X | Szolgálatjára állok uram. Nevezze meg a segédjét.~Simon széttekintett.
6589 III | Vatermörder”.~S erre a névre igen szépen rászolgált.~
6590 VII | Mikor azokat felrakja, úgy néz ki velük, mint egy generális.~–
6591 V | asszonykéz, annál jobb. Akármerre nézek, azt látom, hogy a patriótáskodás,
6592 VII | nézett a nőnek, s ebben a nézésben volt elmondva a vád és az
6593 IX | eredménynek lenni.~Ez mind helyes nézet – úgy általánosságban, de
6594 IX | Ha valaki úgy a lelkébe nézhetett volna, aligha nem találta
6595 III | elképedt. Mintha valamit nézne, amit rajta kívül senki
6596 X | Coriolant! Én ezekért a rám néző szép szemekért nem kockáztatom
6597 XII | színpadi társalgót, hogy a nézőtéren elfoglalja a helyét, senkinek
6598 II | úrfi! – kiabált Zoltánra.~– Nézze! Haldoklik a Haricska! –
6599 X | nézni, ne azt a csekélységet nézzék; hanem azt, amit ő tart
6600 XIV | hogy az arca egyenlően nézzen a gyermek arcával, s halk,
6601 X | azt nem mi játsszuk, hanem nézzük, s ha tetszik, megtapsoljuk,
6602 V | mindenre mondjam azt, hogy „niksz tájts!” – Üssem a filkót
6603 III | kora hajnalban kivonultak a nimródok az erdőbe, s megkezdődött
6604 III | Arankának.~– Te szerelmes vagy e nőbe?~– Azt nem tudom; hanem
6605 VI | súgott:~– Hagyd itthon a nődet, s én veled megyek Oroszországba.~
6606 VIII | feleségeitek a jótékony nőegyletben buzgón közreműködnek, a
6607 X | jótékony nőegyletnek.~Ezek a nőegyletek is nevezetes tényezők voltak
6608 X | választmányi tagja volt a jótékony nőegyletnek.~Ezek a nőegyletek is nevezetes
6609 VIII | hüledezése strófáról strófára növekedett. Mikor végét érte, a lojális
6610 III | őt a bécsújhelyi katonai növeldébe; ott volt tizenhét éves
6611 II | zöld sötétség közt. Drága növény! Azok a nagy turbán oldalú
6612 II | talajt, melyen az egyedüli növényzetet az a nagy kerek levelű,
6613 III | ült le az íróasztalához.~– Nohát, Barkó Palya! Mi dologban
6614 VI | Barna, sötét, mint a beduin nőké, nagy, mély tüzű, epedő
6615 VII | országban magammal vihetem a nőmet; ott megszokták az egzotikus
6616 XIV | válaszolhatá, hogy „Quod non licet Jovi: – licet bovi.”~ ~
6617 III | ne simogassa a haját.~– Nono! Meg ne tépássza.~Simon
6618 XI | elzevirrel, borgisszal, nonpareille-jel szedve! Ujjmutató kezekkel
6619 VI | kezét összetéve. Akárcsak Norma az utolsó szcénában: „Most
6620 V | utolsó. – Nem beszélek semmi nőről többet. – Mi mostohatestvérek
6621 VI | Ma tudattam a grófnővel nősülési elhatározásomat. A levelet
6622 III | ponendum. – Praeferentissime. – Notabene.” – Áh, áh! Ezen meg pláne
6623 VII | hegedűm húrjaiban éltem. Az én nótáimat csókolták azok meg, nem
6624 VIII | rózsamáliját, s táncolnak a nótáira.~Minő bosszút álljon rajtuk?~
6625 XIV | szélmalomharcot kezd a nemzeti nóták ellen, keresztülbukik egy
6626 VII | hogy még mindig a nemzeti nótákról van szó.~Anna grófné a fejét
6627 VII | Húzd el nekem az én kedvenc nótámat: „Megvirrad még valaha.”~–
6628 XIV | De már most az anyátok nótifikálása nélkül húzzátok el egyszer.~
6629 II | csak a fia annyira fel nem nőtt, hogy maga kereshette a
6630 XIV | én hegedűmet! Cigánynak nőttem fel, cigány maradok. Nem
6631 X | cudarból! Azért, mert egy tejen nőttünk föl, még szembe mer velem
6632 III | csinált valami subscust. Hogy „nulla dies sine linea” elmúljon.
6633 V | volt, azzal szólítá meg: „nun lieber Doktor (!), was haben
6634 VII | Zoltán a legártatlanabb nyájasággal mondá:~– Nem tesz semmit,
6635 X | hozzá, mintha családias nyájaskodás folyna közöttük.~– Nekem
6636 V | a tétovázást, s őszinte nyájassággal nyújtá a távozni készülő
6637 XI | ablakfüggöny mögé, s ezt a nyájasságot súgá a fülébe:~– Hallja
6638 IX | Kivétetik a fejvágás, nyak- és hasvágás meg a szúrás.
6639 X | foyer-ba, nagy táskával a nyakában, s egypár vendég lábainak
6640 VII | pillanatban a tündérszép hölgyek a nyakamba borultak, és megöleltek. –
6641 X | is! Még a színházban is nyakamra hozzátok a dèpèche-eket!
6642 I | zacskóba, s azt viselték nyakba kötve; füstöltek fenyőmaggal
6643 XIV | szolgált. Ez a szép igazgyöngy nyakék beszélhetne az Olympról
6644 XIV | fátermördereit a fekete nyakkendője alá.~Azt is engedte megtörténni.~
6645 XI | Lenke Simonék palotájában nyakra-főre pakolnak, a nehéz bagázsiát
6646 V | állt, nem volt sem veres nyakravalója, sem halálfej melltűje.~–
6647 IX | vastag nemez kalapot kapnak, nyakuk, altestük befásliztatik,
6648 III | nyomát a kezéről.~– Eredj! Ne nyalj engem! Nem vagyok én mézesbáb!~
6649 V | huszárnak. Tetszett az a nyalka egyenruha, aztán meg a könnyelmű
6650 VII | asszonyka volt, a férfi simára nyalt gavallér. Hogy ő-e a Kummer,
6651 XII | eltűnt a sűrű fehér levelű nyárfabokrok között.~Citera aztán leült
6652 VI | ez egy vándortrupp, mely nyáron faluzni megy. Azt pedig,
6653 X | róluk a lengyel közmondás – „nye dve” (soha ketten)!~Citera
6654 VII | szomszéd kávéházba, ott nyekgette a Vagabundenpolkát a Csicsa
6655 III | szemét.~– Ejh, de hegyes nyelvecskéd van, Citerácska.~– Hát amilyen
6656 II | nem bűz, mégis érzem; – a nyelvem érzi az ízét: nem édes,
6657 XII | nagyot.~– Mivel?~– Mivel? A nyelvemmel. Ezzel az ostoba darab hússal,
6658 VI | aki egy szót sem tud más nyelven, csak magyarul, s azon is
6659 IV | és szokásokhoz. A magyar nyelvet is elsajátítá, s azt minden
6660 XIV | fitymálva csettentett a nyelvével.~– Ránkontr! Komédiajáték!
6661 X | kezdte azt magának érthető nyelvre lefordítani.~Bárdy Zoltán
6662 V | Tanítsak csikót hámba, nyereg alá? – Szaladjak az oláh
6663 VII | megtanultam faragni. Még ez a nyereségem is volt. Neked készítettem
6664 XIV | Önnek meg kellett volna nyernie a népnek a szívét.~– Hát
6665 X | fogja átadni?~S eközben a nyert válaszokat gyorsírói jegyekkel
6666 I | honosságot valóságos érdemeiért nyerte; derék katona volt; magyarul
6667 I | Férfias kitűnő tulajdonságai nyerték meg a számára a vidék legszebb
6668 I | kapaszkodva. – Megfulladok.~Nyilalló fájdalmak vették elő.~–
6669 XIV | nejét megsértő nyilvános nyilatkozatért elmulasztá lovagias elégtételt
6670 XIV | Azok a bizonyos kármentő nyilatkozatok.~Zoltán leült ahhoz az asztalhoz,
6671 XIV | Reszkető kézzel leírta a nyilatkozatot, kiszakította a jegyzékéből
6672 V | így előttem egy üres pálya nyílik meg, melyen kevés a vetélytárs,
6673 I | hátulsó lépcsőn le a parkra nyíló veranda ajtajáig.~A kis
6674 X | mosolygás, szemei rémlátásra nyíltak föl, s midőn megpillantá
6675 VI | Mert ismerem a jellemét. Nyíltszívű, őszinte lelkű, aki ha ellenségére
6676 II | ragyogtak, az ajkai szét voltak nyílva. Elkezdett imádkozni cigányul~…
6677 VIII | van szimatom, de nem merem nyilvánítani.~– Csak bátran.~– Meghallják.~–
6678 XIV | Simont párbajképtelennek nyilvánítja, akinek a kihívott gróf
6679 XIV | részünkről befejezettnek nyilvánítjuk.~Zoltán kezébe vette a cédulát
6680 X | a vele járó körülmények nyilvánosan történtek meg. Kínos feszültség
6681 VII | mikor nekiereszthetem a nyirettyűmet, ahogy az Isten tudnom adta;
6682 XIV | görnyedve röhögött, s a nyirettyűvel Arankára mutatott: „Hahahahaha!”~
6683 VII | meg a bajusza volt kurtára nyírva, egyebe mind megvolt.~Amint
6684 II | kétfelül.~– Gyorsan! Gyorsan! Nyissa ki az ajtót, úrfi! – kiabált
6685 X | kapusnál volt minden kulcs. Az nyitogatta fel előtte az ajtókat.~Dúlva-fúlva
6686 III | meg festett iratszekrények nyitott fiókokkal, szalmaszékek,
6687 VII | élek.~Azzal a másik tokot nyitotta fel Zoltán, s abból is egy
6688 VIII | személyzetet, két szobát nyittatott a számukra: a szobalányt
6689 II | egyszerre csak kisgyermek nyivákolását hallá, s attól visszariadt.~–
6690 IX | bosszús fitymálással.~– Nyolc szoba és szalon, erkéllyel
6691 XIV | urának elment az esze.~– A nyolcadikból lesz katonatiszt – de furvézer.~
6692 I | tűzkővel, acéllal csiholva, nyomában a hajdú az elájult bárónővel.~
6693 III | nevezetes titoknak jutottam nyomára, hogy sietnem kellett azt
6694 X | az egész társaságot. S e nyomasztó hangulat közepett egyszerre
6695 VII | gyűjtöttél össze!~S nagyobb nyomatékul a karja alá vonta Aranka
6696 XIV | intimusa írta, s az ön saját nyomdáján sokszorosította.~Simon kiköpte
6697 VIII | nyomtatták ki? Hisz a mi nyomdánk ellenőrzés alatt áll éjjel-nappal.~–
6698 II | ha látta őket valaha.~A nyomokat sem találták sehol.~S hogy
6699 VII | kabátzsebébe?~– Nem járnék hamis nyomon.~Aranka megrántá férjének
6700 III | kisdedek megóvása, és a nyomor enyhítése…~– Hóbort! S nagyon
6701 VII | hittem, hogy te éhezel, nyomorogsz.~– Arról meg szó sem lehet.
6702 VI | maradni és dacolni a cifra nyomorúsággal. A fegyverzaj elcsöndesülte
6703 XII | helyébe loptátok az ínséget, a nyomorúságot, meg ezt a gunyhót. – S
6704 VII | cigányleánynak egy levelet nyomott a kezébe.~Aranka gúnyosan
6705 IX | csorgat. – Másfelé kell nyomozni!~Simon báró aztán megemlékezett
6706 VIII | Ilyenformán Ollósi úr szépen hamis nyomra vezette a kegyelmes protektorát.
6707 XIV | helyett egy ócska mordályt nyomtak az elesett kezébe. Aztán
6708 X | azt fogom játszani, amit nyomtatásban kiadtam. Tessék azután velem
6709 VII | tudok rájönni, hogy hol nyomtatják? – Ha a kalapom leteszem
6710 VIII | utasításokat és kurrenseket szokták nyomtatni.~– Ön azt gondolná, hogy
6711 IX | csúsztak alá. Mikor meglátta a nyomtatott verset, elnevette magát.
6712 II | szemére egy kétgarasost tett nyomtatóul, az állát felkötötte. Azután
6713 VIII | meglátott, elszaladt.~– De hol nyomtatták ki? Hisz a mi nyomdánk ellenőrzés
6714 VIII | szedte ki: reggelre ki lesz nyomva és szétosztva.~Hát ugyan
6715 X | fölháborodás! – Hogy az ország nyugalma veszélyben! – Az állami
6716 XI | a mondáról, s nagy lelki nyugalmára szolgált, hogy Palit, a
6717 VII | visszaerőszakolta elvesztett nyugalmát. Halkan dörmögé Simonhoz:~–
6718 XIII | kezdett pirkadni a hajnal, a nyugati oldalon még vitatta a befolyását
6719 X | főnökség alul fölmentetik, nyugdíj iránti igényei fennhagyatván.”
6720 V | már egészen visszanyerte nyugodtságát.~– Hát amit most elmondtál,
6721 VI | kell egy kis ideig. – Ne nyugtalankodjál, nem sokáig. – Pártfogónktól
6722 X | asszony teljesen meg volt nyugtatva. Senki sem ügyelt rájuk,
6723 V | hogy szeretne is kezet nyújtani a grófnak, de fél is tőle.
6724 VII | kesztyűs kezének a kisujját nyújtó eléje. Azután a társaság
6725 IX | fölszólítá, hogy mármost nyújtsanak egymásnak békejobbot.~Zoltánnak
6726 X | dalok szövege?~– Be voltak nyújtva mind a költemények, mind
6727 VI | annak a keze orgyilokhoz nem nyúl soha.~– De ha ez a levél
6728 V | bús magyarnak? – Kergessek nyulat, őzet? – Neveljek agarat,
6729 X | hatalom eszközeihez fogok nyúlni. S azt a szemtelen lázadót
6730 VII | Ha a felöltőm zsebébe nyúlok, ott találom. – Ha kilépek
6731 VII | simára nyalt gavallér. Hogy ő-e a Kummer, a Sorge vagy a
6732 VIII | nagybirtokos urak. Hajdan ó-konzervatívoknak nevezték őket, nagyrészt
6733 XIV | kezébe. Aztán a hivatalos obdukciónál kiderült, hogy a golyó,
6734 XIV | kívánt magyarázatot.~– Ez egy obligát nyilatkozat, minőt olyan
6735 V | Mikor aztán megkaptam az obsitomat, vágtattam a szenvedély
6736 III | hogy azt a nőt előttem ócsárolja.~A grófnő szelíd lemondással
6737 III | Simon tovább folytatta az oculátát.~„Szája korallpiros, fogsora
6738 XII | sózva. – Mielőtt a gyereknek odaadnád, annyira ki hagyod hűlni,
6739 X | Aranka oly buzgónak, oly odaadónak mutatta magát a hölgyek
6740 X | egészen hasonló alakú levele. Odaadta a kezébe a tintába mártott
6741 III | hozatom vissza! Hogy mert odábbállni elbocsátólevél nélkül?~–
6742 VII | csakugyan az egész társaság odacsoportosult a művész körül. Rendkívüli
6743 X | színlapot kettészakítva, odadobta a művész lába elé.~– Beszélni
6744 X | kivette az oldalzsebéből az odadugott levelet, fölszakítá, kibontotta,
6745 VII | talált.~A társaság is mind odafigyelt már.~S a feltárt ajtóban
6746 II | férje száját. – Ha kérdezi odafönn Szent Péter apostol, el
6747 VII | egyedül maradtak, Simon odafordult Arankához, mint egy rögtönítélő
6748 XIV | hegedűjén.~Citera pedig odaguggolt eléjük, hogy az arca egyenlően
6749 X | ilyen élvezetért a pénzét odahordja. Mikor aztán tele volt a
6750 VII | a házat, midőn Simon fia odahozta a nejét, ahogy fenyegetőzött.
6751 X | történt azalatt, amíg ő odajárt. Azzal a madárszerűen csengő
6752 VII | nemrég gyűléseket tartani odajártak. Pedig Lenke tábornokné
6753 VI | tudta meg soha. – Ha ekkor odajött volna hozzám vádolni, szemrehányást
6754 X | birtokában. Azt mind egyszerre odakínálta Simon bárónak.~Az pedig
6755 IX | pakolj itt ki, egyenesen odaköltözhetünk már holnap.~Arankának be
6756 IX | lakása!~– Ráismertél? Holnap odaköltözünk át.~– Megőrült ön? – rikácsolt
6757 I | Ő föl van öltözve, s odalenn várja a bárónét a hátulsó
6758 XI | A szokatlan lelkesedést odamagyarázta a művész, hogy a közönség
6759 IX | egyszerre elkezdett izzadni.~Odanyomtak egyet a markába a kardok
6760 VII | a gyémántos hölgyalakok odanyomultak közelembe.~Most már csakugyan
6761 XII | Manga. S a karját szorosan odaölté a menye karjába.~A belváros
6762 XIV | megragadva annak a két vállát. S odaordított a szeme közé, egy tébolyodott
6763 XIV | az a mérges uraság?~Pali odasandított Simon felé féloldalt fordított
6764 VII | hordott körül csészékben. Odasomfordált Pali mögé, s a fülébe súgott
6765 IX | palotát, elfutni világgá s odaszegődni a sátorozó cigányokhoz.
6766 X | türtőztethette a diadalérzetét. Odaszólt a bukott nagyságnak:~– Összezsugorodtál
6767 III | uramöcsémre?~– Balambér úr odaszorítá a mellét takaró szakállához
6768 II | Siessünk! Mentől hamarább odatalálunk a katonasághoz, annál elébb
6769 VI | a rekvizitum jegyzékből, odatelefonozott a karmesternek.~– Gyere
6770 IX | a bizonyos paskvillt, s odatette Aranka tükörasztalára.~–
6771 VII | mondá Zoltán.~Lebegut úr odatoppant egyszerre.~– Ezer örömmel,
6772 VII | csak az kellene, hogy Palit odaültesse a whistasztalhoz, vizavinak
6773 VII | ruhában. – Aztán a cigányokat odaültették maguk közé – egy király,
6774 VII | a kalapját; akkor aztán odavágta az asztalhoz. Az ajkai szederjesek
6775 V | szót most olyan könnyen odavetettél, azt meg is fogod tartani.
6776 VI | fájdalomnak örül. – Amelyiknek odavetsz, azé leszek.~– Sokkal csekélyebb
6777 II | letérdelve a haldokló mellé, odavette annak a fejét az ölébe,
6778 III | begyűrt kacatpapír kilóg, ódon, remek majolika kandalló
6779 III | vetve az ezüstgombos mente; öblös csizmái sarkán ezüstsarkantyú
6780 VII | gorombaság. Bátyja szólt az öccséhez, az idősebb testvér, aki
6781 VII | megkegyelmez eltévelyedett öccsének.~S a vendégsereg nemhogy
6782 V | Zoltán megütközve tekinte az öccsére.~– Mit gondolsz, öcsém?
6783 VII | monda Lebegut. – A gróf úr öccseura?~– Ah, az öcsém nem ért
6784 III | én ennek a sorját, kedves öcsémuram. A Durchlaucht leküldi a
6785 XIII | csörtetett feléje. A két ökle fel volt emelve…~– Mit tettél,
6786 III | ezüstsarkantyú peng, mikor lép; izmos öklében réz buzogányfejű somfabot
6787 III | Vatermördernek. És ő, mintha öklelőzni akarna a közvéleménnyel,
6788 X | gilvagomba!~Simon fölemelte az öklét, hogy leüsse ezt az asszonyt.~
6789 II | hallok. – Hallod-e, Manga?~Öklével bezörgetett az ajtón.~Arra
6790 XIV | októberi reggel volt, az ökörnyál úszott a légben, s hosszú
6791 XIII | felruházz! Ha beteg voltam, öledben tartád a fejem! Ha rossz
6792 VI | kibontakozott a gyöngéd ölelésből, s fölkelt a pamlagról.~–
6793 III | de Citera kisiklott az ölelése alól, s a napát tolta előre.~–
6794 X(1) | a fiú ott maradt az apa ölelő karjai között. A vonat tovarobogott
6795 XIII | az a másik.~Pali keblére ölelte Mangát. – Édes jó szülőm.~–
6796 XIV | kettő az anyja ölébe rohant, ölelték, csókolták.~– Amelyik meg
6797 XIV | mellé. Látni akarta, hogyan ölik meg azt az embert, akit
6798 XIII | velem együtt ebbe a folyóba öllek, mint hogy másnak adj alak.~
6799 X | Mert különben én magam ölöm meg magamat! – Óh, mert
6800 X | árult el.~Aranka bizalmasan ölté a kezét a férje karjába,
6801 III | demonstráltok.~– Hogyan?~– Hát ez az öltözet, melyet viselsz, ez a kékre
6802 XIV | felé tartott. Ugyanabban az öltözetben volt még, amit az ünnepélyen
6803 III | fölött fekete csipkefőkötő. Öltözete egyszerű, babos kék ruha,
6804 VI | ehhez a fehér klasszikus öltözethez az arca oly feltűnő ellentétet
6805 VII | én?~– Mivel? Hát ezzel az öltözettel. – Mért van kiadva most
6806 VIII | evett, s timsót ivott volna.~Öltözni kezdett, behozatta a csizmáit.
6807 X | az útról, előbb át kell öltöznie. Úti gúnyában színházba
6808 VI | legyen ma rekedt.~Aranka az öltözőben azt cselekedte, hogy levelet
6809 XIV | Vagabunden-polkát”.~A cifrán öltözött asszonyság megajándékozta
6810 XI | Ollósi urat bezárni egy öltözőszobába, ki tudott az menni az ablakon,
6811 I | nemességet, a városok fegyverbe öltöztették a polgárőrséget, „kordont”
6812 III | egyik szót a másikba ne öltsem, a pompás vacsora után kora
6813 IX | frakkot, fehér kravátlit öltsenek, a vendéglős maga plén parád
6814 XI | azt mondva: „meg vagyok ölve!” Azzal kitántorgott a teremből. –
6815 X | csendesen megmosolyogták ezt az ömlengést; de Anna komolyan vette.~–
6816 VII | mikor Palihoz beszélt.~– Önből egész mítoszi alakot csinált
6817 XIV | fordítva.~– Tessék, uram. – Öné a választás.~Aha. Hisz ez
6818 III | abbahagyod.~Simon báró olyan önérzettel beszélt, mintha ő egymaga
6819 VII | vendégek között:~– Ez nagy önfeledkezés volt öntől, báróné! – súgá
6820 XIV | Általános volt a vélemény, hogy önhöz csak vesztegetés útján lehet
6821 IV | szót. Lehet, hogy ragad önkéntelen ez a beszédmodor, de az
6822 VII | nevetett. Ez pedig csak önkénytelen jöhetett neki, mert őtet
6823 XIV | Én meguntam az életemet, önkezemmel vetettem annak véget. Isten
6824 VIII | felöltözött, visszanyerte az önmaga fölötti egyeduralmat. –
6825 V | másikra, csak azért, hogy önmagát emelje fölfelé.~Simon báró
6826 X | Egy kis meglepetés fog önre várni. A hölgyek emlékének
6827 XIV | gúnydalokat, amiket az utcán önről énekeltek.~– Nem azt mondá
6828 VII | adóvégrehajtót, s azoknak a keblébe önté ki szíve keservét.~– Ez
6829 XII | egész főzőkanálnyi lisztet öntesz közé, azt sebesen elhabarod,
6830 VI | legyünk könnyelmű bolondok! Öntsük ki a méregpohárt. s raboljuk
6831 VII | kicsit, félig – vagy „kell az ördögnek”.~A Manga teát hordott körül
6832 VII | Lebegut úr Simon bárótól.~– Az ördögök keveredtek ebbe a játékba –
6833 X | érezni a haragját.~– Az ördögökbe is! Még a színházban is
6834 XIV | cigánygyerek szokott lenni, az öreganyjuk gondoskodott róluk.~Azoknak
6835 VII | De mikor az énnekem egy örökkévalóságnak tetszik!~– Én mindent megteszek
6836 III | Árulkodásért! Ugyan kitől öröklötte ezt a virtust. Ettől a hírtől
6837 X(1) | zsenijét II-ik Rácz Pali örökölte; az olasz grófné fia. –
6838 XI | lelkesedés, a rég nem érzett öröm. Új élet lesz! Szabadság
6839 VI | osztályfőnöknek a minisztériumhoz.~Örömhír volt ez Simonnak!~– Akkor
6840 I | volt a kalitkában, mely az örömhírt gyorsan megvigye a tábornoknak.~
6841 VI | Simonnak nyújtá. Simonnak örömre hajnalodó tekintete elárulá
6842 III | ránca. Most éppen tele van örömredőkkel, a szeme is könnybe lábad. –
6843 XIII | alak.~A vén cigánynő arca örömtől ragyogott.~– Jaj de szép
6844 VI | örömében, csak a fájdalomnak örül. – Amelyiknek odavetsz,
6845 XI | Hogy fognak a kisgyermekek örülni a karácsonyi ajándékoknak! –
6846 VI | eksztázisomban azt hittem, hogy te is örülsz! Hisz ebből a te mozdulatlan
6847 I | a tábornokkal, miszerint örvendetes családi esemény van közeledőben,
6848 IV | amivel tudom, hogy meg fogom örvendeztetni kedves barátocskám.~„Kedves
6849 III | hátraszólt:~„Manga!”~A cigánynő örvendezve sietett hozzá:~– Parancsolj,
6850 III | ragadjam a kezedet, mikor az örvény szélén látlak járni. – Tudod
6851 X | azoknak az adatoknak az összeállítása volna, egy hosszú tetszhalott
6852 VII | kedvenc játékom. – Mindjárt összeállítunk egy játszó társaságot. Szabad
6853 XI | Az egész közönség, mintha összebeszélt volna, egyszerre fölállt
6854 X | fekete véredet kiontja!~Simon összeborzadt. Babonás volt. Ez a varázslónő
6855 IX | gyerekre.~A jelt megadták az összecsapásra.~Simon báró a félelem vakmerőségével
6856 IX | megesett, hogy az egymással összecsapó pár az életben legjobb barátja,
6857 VIII | szolgálatba veszitek.~Simon báró összecsapta a kezeit.~– És mindezt előre
6858 VIII | hanem a nyakába borulni, összecsókolni és á-tú-pri ott maradni
6859 I | nehéz sejtelem, hirtelen összecsomagolta a fölkapkodott ingecskét,
6860 VII | melódiát” elzengedeztetni nem összeegyeztethető az én hivatalos állásommal.~–
6861 VI | fogadta meg, hogy többé semmi összeesküvésbe bele nem ártja magát. És
6862 V | tette a kezét.~– Te most is összeesküvésen töröd a fejed!~– Én? Badarság!
6863 VII | amellyel a veszedelmes összeesküvést még csírájában elfojtani
6864 VIII | akiket a mi zsandárjaink összefogdostak, hanem az a százhuszonhat
6865 X | komédiát, írókkal, színészekkel összefogva. – Humánus cégért tűznek
6866 X | foyer-ba, mint egy bomba, az összegyűlt díszruhás társaság közé.~
6867 VII | lassanként olyan elemek is összegyűltek, akik politikával nem foglalkoznak:
6868 XIV | az ellenfelemet.~Zoltán összegyűrte a kezébe adott cédulát.
6869 XI | gyermekcsere” című cikkre. Összehajtotta az egész kefelevonatot,
6870 XI | beszélt, hogy mikor lesz összehíva az országgyűlés.~Még ma
6871 IX | az, akinek nyakán a hurok összehúzódik? Összehúzta! Derék tett
6872 IX | nyakán a hurok összehúzódik? Összehúzta! Derék tett volt. Az az
6873 II | vergődött, hosszú lábait összehúzva.~Mi lelte ezeket?~Hát a
6874 XIV | elámítására jó. Négy ember összejön az erdőben. Hoznak magukkal
6875 III | nőegylet, mely szép szín alatt összejöveteleket tart, gyűlésezik, szpícsel,
6876 I | templomokat bezárták, minden összejövetelt megszüntettek; akit a fekete
6877 VII | erélyesen kétségbe vont. Majd összekaptak rajta.~Simon szétválasztotta
6878 VII | megtörte. Kérlelni kezdte az összekoccant házastársakat.~– Édes gyermekeim.
6879 II | betakargatta. A két kezét a mellén összekötötte, egy kis rézkeresztet téve
6880 VI | politikai mozgalommal van összeköttetésben.~– Nevetnem kellene rajta,
6881 V | állást azután ő majd – más összeköttetéseinél fogva – folyvást magasabbra
6882 II | erős kócmadzaggal voltak összekötve.~Azzal lement a zátonyra,
6883 X | a feje fölé.~Anna báróné összekulcsolt kezekkel borult Zoltán vállára.
6884 III | ajtóban, és visszafordult. Összekulcsolta a kezeit. Az igaz fájdalom
6885 X | farkas, aki mindnyájunkat összemar.~Aranka fölsikoltott.~–
6886 VII | összetalálkozott az anyjával, hevesen összeölelkeztek, egymást úgy átkarolták,
6887 VII | enyv, mely az államokat összeragasztja. (Az idealisták ugyan azt
6888 VII | atyafiság?~Az egész társaság összesugdosott. Mindenki kényelmetlenül
6889 XIV | publikum. Jobb lesz, ha összeszedjük a szerszámokat.~– Várjunk
6890 VI | szokta tenni. Ha az ajkait összeszorítá s a szemeit lehunyta, azzal
6891 VII | Lebegut úr nagyon behúzta az összeszorított ajkát, hogy ki ne mondják,
6892 VII | népdal panaszhangja úgy összetalál az orosz népzene mélabús
6893 VII | megvolt.~Amint az ajtóban összetalálkozott az anyjával, hevesen összeölelkeztek,
6894 VI | tiltva!” – hát akkor én összetépem ezt a papírt, amit itt tartok
6895 VII | kaphatnék valakit, akit összetépjek!~S minthogy olyan valakit
6896 VI | belépett hozzá, mérgesen összetépte a levelet.~– Nagysád be
6897 X | teljes penziónkat, ezentúl összetesszük a kezeinket, s a lábunkat
6898 II | kócsagot lőni, s olyankor összetették a lakomájukat; a cigány
6899 VI | megrontott, megalázott, összetört. Most a fejére téve tartom
6900 V | szobában.~… Az ajtóban csaknem összeütődött egy sietve belépő hölggyel,
6901 I | ipekakuanha, aloé, ópium összevegyítve. Ezt biztos szernek mondták
6902 VI | fegyverzaj elcsöndesülte után összeverődött megint innen-onnan egy színésztrupp;
6903 III | húzódott fölfelé, a szempillái összevigyorultak. Valóságos faunarc lett
6904 XIII | megszégyeníteni. Ráfújtam, s összezsugorodott. No ne nézz rám olyan nagyon,
6905 X | Odaszólt a bukott nagyságnak:~– Összezsugorodtál már, mint a gilvagomba!
6906 V | egyöles lehetett, teljes összhangban volt szelíd, férfias arcával.
6907 III | mi rontja az arcának az összhangját, a haját egész a szemöldökig
6908 II | s aztán siettek az erdős ösvényen fölfelé a hegynek.~A haldokló
6909 I | rajta, s aztán a pásztorok ösvényén föl a hegynek. Reggelre
6910 VII | nincsen, de van valami helyes ösztöne, mint a macskának. Pali
6911 VI | volt, csupán a kíváncsiság ösztönzé, hogy vajon mit tud egy
6912 X | szükségünk. – Az igaz, hogy már öten tépásszák egymás haját odahaza.~
6913 XIV | kezdtem, mint ti. Mikor ötesztendős voltam, már itt muzsikáltam
6914 X | behajtatni.~– Ilyen infernális ötlet csakis tőle telhetik ki.
6915 XII | kettesével egy ágyban, az ötödik a bölcsőben. Ez már egyéves,
6916 XIV | is nagy selma már! – Az ötödiket ispánnak szántam. – A hatodikból
6917 VIII | kinyomatni, s reggelre őexcellenciája legfényesebb csizmájába
6918 I | szívét, akit nőül is vett. Özvegyasszony volt; előbb gróf Bárdy Ferencné,
6919 I | szakították volna ki. Az özvegyek kiálltak a tornáckapuba,
6920 V | anyám az első férje utáni özvegyi jogon élvezi a birtokát,
6921 IX | a megtorlásnak. Ő valami officiális retorzióra gondolt.~A magas
6922 III | Tetszik tudni, a Durchlaucht óhajtása parancsolat. Ha a Durchlaucht
6923 X | Ollósi úr sietett a felsőbb óhajtásnak eleget tenni; de azért bizonyosan
6924 VII | percben Aranka, amilyennek óhajtotta egykor látni: átmelegülve
6925 IX | férjére. Hisz ez egy Ritter ohne Furcht und Tadel!~ ~
6926 III | külföldre.~– Külföldre? Ohó! Ez gyanús dolog! Az emigrációhoz
6927 XIV | volt.~– Szeretem, hogy fő okának nevezte; mert mellékokai
6928 I | De hogy ezeket a „monas”-okat mi viszi előre, holott sohasem
6929 VII | volt a háznál. Ki tudná az okát, miért. A kegyelmes úr ki
6930 III | Lenke tábornokhoz…~– Bizony okosabb választást tehettél volna.~–
6931 VII | igazi cigány filozófiával okoskodott magában:~– Ne haragudjál
6932 VI | grófnak nehéz megtorlást okozhatna a famózus hajtóvadászatért. –
6933 XIV | tartotta egész balsorsa okozójának.~Azzal karjára kapta a nagykendőjét,
6934 XI | goromba kifakadása Simon ellen okozott.~A legtöbb ember előtt azonban
6935 XIII | vízbe az a másik, aki a bajt okozta: Manga. Palinak eszébe jutottak
6936 XIV | ember tízpercnyi késést okozzon érettük a másvilági gyors
6937 IX | vágsz.~Ahogy a vívómester oktatja a tanítványát.~Akkor aztán
6938 X | tanácskozmányok folytak. 1860 októberét írtuk.~Aranka kapott az
6939 VII | akkor de regula leteszem, s októberig föl nem teszem. Ahogy méltóztatott
6940 X(1) | Kimenekült a külföldre. Olaszországban nagy föltűnést gerjesztett
6941 VI | hallotta felőlem a gróf, mikor Olaszországból visszaérkezett. – De hogy
6942 V | Lombardiába, megismertem a szép Olaszországot, ingyen, a császár kenyerén.~–
6943 I | ellenséggel szemben, annak az oldala mellett lehet legjobban
6944 VI | művészútra, hogy legyen egy fájós oldalad, amit mindenik sérthet?
6945 III | vette észre, hogy a szoba oldalajtaja felnyílik, s azon egy hölgyalak
6946 VII | pontig hágott, amidőn az oldalajtó felnyílt, s egyszerre csak
6947 VII | az elfogadóteremben, az oldalajtón belépett az özvegy báróné.~
6948 XIV | hajóskapitány.~Most már jól oldalba taszítá az asszony a férjét.~–
6949 IV | csücsöríté, s egy ravasz oldalpillantást vetve Simon báró felé, fejcsóválva
6950 VIII | megérkezett.~Ez sikeres oldaltámadás volt. Ezzel a gúnyirat háttérbe
6951 VIII | gúnyversezetet, fürkésző oldaltekintettel pislogva felé, míg azt elolvassa.~
6952 II | növény! Azok a nagy turbán oldalú kobakok, amik piros pofáikkal
6953 X | levelet, s föltöretlenül az oldalzsebébe gyűrte.~– Majd elolvasom
6954 VII | nagy városaiban. Ahol egy Ole Bull, egy Vieuxtemps remekelt,
6955 X | Elosontában belebotlott Ollósiba, s igen szépen kérte: „Engem
6956 X | feleségét sem ereszték hozzá. Ollósit pedig bezárták egy öltözőbe.~–
6957 X | már röptében hallotta meg Ollósitól, míg a lépcsőn följött.)~
6958 XIV | Nagyon meg volt elégedve Ollósival, hogy azt a históriát kihagyta
6959 III | mahagóni íróasztal csúnya, nagy ólomkalamárissal meg egy rézfeszülettel,
6960 XIV | kihajtóval, három sor apró ólompitykével, hozzá még rajthuzli rézgombokkal.
6961 XIV | vagy éppen viaszkgolyót ólomporral bemázolva.~Azután még egy
6962 X | volt, az a nőnél keresett oltalmat. És többnyire talált is. –
6963 X | volt az üldöző, Aranka az oltalmazó. Akinek a férjjel galibája
6964 V | érzed, s én azokat beléd nem olthatom. – Magas ambícióid vannak –
6965 X | hogy isteni szeszélyből oltott két szívbe ily dühöt.~És
6966 VI | tartalmát, vagy dobjam a tűzbe olvasatlanul.~– Még ez a kegyetlenség
6967 IX | is, fürkészett is.)~– Mit olvasnék rajta? Hisz én magam írtam.~
6968 VII | jó fiam! Ez lesz nekem az olvasóm. Ezen imádkozom, amíg csak
6969 VI | bontsam fel a tárcát, s olvassam el a tartalmát, vagy dobjam
6970 VII | hordta ön a társaságba. Sokat olvastunk a lapokban az „indian beauty”-
6971 X | művész azt kívánja, hogy olvasztassák be, s az árán vegyenek a
6972 VII | fel Zoltán, s abból is egy olyanforma rabmunka kösöntyűt vett
6973 VII | szót kísérte a kifejezés. Olyannak látta őt e percben Aranka,
6974 IV | jó emberek. Voltam én már olyanok között is, akik szembe hízelkednek,
6975 VIII | további év három forint. Ha olyat kerít kézre a zsandár, akit
6976 X | Ma ki fogja ön vívni az olympi győztes nevét.~– A jó szándékon
6977 XIV | igazgyöngy nyakék beszélhetne az Olympról leszállt Marsról.~– Kérem:
6978 VI | mágnás kedvéért válik meg az Olympustól, aki őt címere viselőjévé
6979 VII | hangosan az érkezők neveit.~„Őméltósága Lebegut Ottokár megyei főnök
6980 XI | tárca! telegram! kommüniké! on di! egyveleg! – Ciceróval,
6981 VII | új érkezőket jelent be.~„Őnagysága Mikuláj Márton járásbíró
6982 VII | voltam olyan szerencsés, hogy őnagyságának bemutatott volna. Nagyon
6983 IV | különben nem kellemetlen. Az operában gyakran halljuk ezt. Ő maga
6984 VI | szerződve a szentpétervári operához. – Mások ellenben azt suttogták,
6985 VII | a színházba járni? Csak operákba? Tetszett lenni sok bálban
6986 I | china, ipekakuanha, aloé, ópium összevegyítve. Ezt biztos
6987 X | elzárták a külvilágtól két óráig. A feleségét sem ereszték
6988 VII | vizitezést a tiszt uraknál. Üres óráimban a térparancsnokkal piketíroztam.~–
6989 VII | hallhatták.~Ez meg éppen orákulumszerű volt.~Keleten kitört a háború,
6990 X | Hogy ne érjem meg ennek az órának a végét. – Hisz annyian
6991 X | ily módon a védszent, az őrangyal hírébe került. Az ő befolyása
6992 VI | gyöngéden átölelé Arankát: „őrangyalom vagy!”~Aranka még fokozta
6993 IX | Ámde a magas úr ettől az órától kezdve ki nem bocsátá a
6994 VI | alkalmával a legnehezebb oratóriumokat. – Tizenhat éves voltam,
6995 X | asztalok körül. De ma! Este hét órátul tízig – énnekem csak az
6996 III | Isten tegye azt a te ragyogó orcádat olyan gömbölyűvé, mint a
6997 XIV | s kétszer megcsókolta az orcáját. Citerával kezet szorított.~
6998 X | belebben nagy lihegve, kipirult orcával a társaság közé Citera,
6999 I | évében történt az, hogy az ordinárius azt a kedves titkot közölte
7000 I | kimondták, a harmadiknál már ordították, hogy az uraság mérgezteti
7001 VII | hogy amíg mink egy kis ordócskát ki tudunk magunknak böjtölni,
7002 XIV | rangomat, a címemet, az ordóimat. – Legyen a tied a cifra
7003 VII | Lebegut úr. – De mennyi ordója van neki!~Simon fitymálva
7004 VII | egész füzérszámra hozza az ordókat; pedig semmit sem csinált
7005 VII | tiszteletére én fölteszem az ordómat.~Ollósi úr azonban megérkezett.
7006 VII | vendégszeretet miatt; az ordonáncomnak adtam. De hiszen mindezt
7007 VII | tűzte a mellére a csillagos ordót.~– Hát érdemrendet is kapott?~–
7008 X | jövedelme.~Pompásan volt akkor organizálva a láthatatlan kormány. Egy
7009 VIII | olyan nagyon jó szagoló orgánuma van önnek, édes Ollósi,
7010 XII | gunyhót. – S én voltam az orgazdátok.~Citera erre elkezdett féktelenül
7011 VI | vitézkedni tudott, annak a keze orgyilokhoz nem nyúl soha.~– De ha ez
7012 X | valamennyinek; Ollósi úr, aki egy óriási babérkoszorút cipelt, négyrőfös
7013 VII | szárnya alá rejtve tartá, s őrizkedett valami kéznyújtáshoz hasonló
7014 XI | külső világban történik, őrizték, mint egy zárdanövendéket,
7015 VI | attól a rossz gondolattól őrizze meg őt a védszentje, hogy
7016 X | a nőnek volt egy azonos őrjöngése.~Az a démon, akiről Aranka
7017 I | föltartóztatnak. A hidat kaszás őrök tartják megszállva, s úgy
7018 III | aranyosbarna, aminő az ázsiai oroszlánnak a sörénye. Abból különben
7019 X | vadásza! Nem kereste az oroszlánt, hanem csak a nyomát.”~–
7020 VII | kitört a háború, egyfelől az oroszok, másfelől a törökök, angolok,
|